Egyensúly és növekedés a magyar gazdaságban

dekonjunktúrában, recesszióban működő gazdaságok az ismert világgazdasági folyamatok hatására 2002 második felére ismét felívelő szakaszba érhetnek. A sorozatosan lefelé korrigált nemzetközi előrejelzések szerint a növekedés külső feltételrendszere lényegesen roszszabb, mint azt korábban vélelmezték. Az Egyesült Államok és Németország gazdasága lényegében stagnál, és az EU többi tagállamában is erőteljesen fékeződik a növekedés. A kőolaj ára a túlkínálat miatt jelenleg igen alacsony, és az előrejelzések szerint 2002-ben az ideihez hasonlóan mérsékelt olajárra számíthatunk.
A világpiaci oldalról jelentős inflációs nyomás nem várható, és a cserearányok továbbra is kedvezően alakulnak. A magyar gazdasági fejlődés belső feltételrendszerét alapvetően meghatározza a már elfogadott kétéves költségvetés és a monetáris politika változtatása során átalakult árfolyamrendszer, valamint a kamatpolitika. Az árfolyamrendszerben 2002 végéig nem számítunk változásra. Az inflációnak az utóbbi hónapokban tapasztalt mérséklődésével némileg megnőtt a kamatpolitika mozgástere. Így lehetőség nyílt arra, hogy a nemzetközi trendeket követő nominális kamatcsökkentések ellenére emelkedjen a hazai reálkamat szintje, ami ösztönzőleg hathat a lakossági megtakarításokra.
A GDP termelése 2001 III. negyedévében 3,7 százalékkal, az első három negyedévben pedig négy százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A hazai növekedés üteme feltehetően csak 2002 utolsó negyedévére gyorsul majd fel. Ezek mérlegelésével arra számítunk, hogy a 2001. évi 3,9 százalékra becsült növekedés 2002-re néhány tized százalékponttal lassul. Különböző keresletélénkítő intézkedések nyomán 2001-ben a lakossági fogyasztás 4,3 százalékkal nő, meghaladva a GDP növekedését. A háztartások fogyasztási kiadásai 2001-ben a GDP dinamikáját meghaladó mértékben nőttek.
A bruttó felhalmozás 2001-ben az 1999. évi szintre mérséklődött. A vállalatok elsősorban a beruházások elhalasztásával alkalmazkodnak a gyengülő konjunktúrához és a vele járó bizonytalansághoz. Arra számítunk, hogy a vállalatok a konjunktúra beindulása előtt fokozzák beruházási tevékenységüket. Ebben a helyzetben kiemelkedő fontosságú az állami szerepvállalás. Az állami beruházások, illetve beruházás-támogatások (elsősorban az infrastruktúra területén) egyrészt közvetlenül élénkítik a gazdaságot, másrészt hosszabb távon kedvezőbb feltételeket teremtenek a gazdaság növekedéséhez. Mindezek figyelembevételével 2001-re az állóeszköz-felhalmozás három százalék körüli, 2002-re mintegy ötszázalékos növekedését várjuk. A bruttó felhalmozás 2001-ben 3,6 százalék, 2002-ben viszont már öt százalék körüli mértékben növekedhet.
A pénzügyi folyamatok 2001-ben mozgalmasan alakultak. Megvalósult a forint teljes körű konvertibilitása, az új árfolyamrendszerrel megszűnt a csúszó leértékelés. Az MNB többször csökkentette az irányadó kamatot.
2001-ben a bruttó bér 17 százalékkal, a nettó bér 15,3 százalékkal emelkedett. Ez azt jelenti, hogy a reálbér a GDP-nél gyorsabban, 5,3 százalékkal növekedett. 2002-ben a kereset kiáramlás oly mértékű lehet, hogy a jövedelmek reálértékben 3-3,5 százalékkal nőhessenek, azaz ne haladják meg a GDP növekedését.
A külkereskedelemi forgalom dinamikája csökken, a külkereskedelmi és folyó fizetési mérlegek egyenlege viszont jelentős mértékben javult. Az import növekedési üteme az exporténál nagyobb mértékben esett vissza az utóbbi hónapokban. Ez részben a csökkenő beruházási hajlandósággal, részben pedig az export magas importtartalmával magyarázható.
A 2001-től nagy részében mérséklődő export- és importnövekedés várhatóan csak 2002 év végére fog érezhetően élénkülni. 2001-ben az export növekedése feltehetően 12,5 százalék lesz, valamelyest meghaladva az importét, amely 12 százalék körül alakulhat. 2002-ben az export 9-9,5 százalékos és az import 9,5-10 százalékos bővülésére számítunk. 2002-ben minden bizonnyal romlik a kereskedelmi áruforgalom egyenlege. 2001-re 3,7 Mrd euró, 2002-re pedig 4 Mrd euró körüli kereskedelmi mérleghiány várható.
Feltehetően 2001 végén sem és ez évben sem fog elmaradni az év végi profittranszfer. Ennek 2001. első fél év végi alacsony értéke meglepte az elemzők többségét. A bizonytalanságok ellenére, figyelembe véve a rendkívül kedvező adatokat (2001. szeptemberben 313 millió euró volt a hiány), valamint a lassuló importot, mintegy 1,4 Mrd euró folyó fizetési- mérleg-hiánnyal kalkulálunk 2001-ben. Tekintettel arra, hogy a gazdaság növekedésének gyorsulása csak a jövő év vége felé várható, 2002-ben a fizetési mérleg mérsékelt romlására számítunk: 1,6-1,8 Mrd euró lehet a hiány.
Az államháztartás pozíciója 2002-ben valamelyest javulhat. A GDP-arányos államháztartási hiány 2001-ben 3,1 százalék körül várható, idén pedig valamivel három százalék alatt valószínűsíthető.
A kiskereskedelmi forgalom volumene 2001 első tíz hónapjában 5,7, októberben 6,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. 2002 májusában 5,6 százalékos növekedést valószínűsítünk az egy évvel korábbihoz képest.
A turizmust 2001 első fél évében mérsékelt ütemű fejlődés jellemezte, a növekedés az év második felében megtorpant. Az ágazat devizabevétele a forgalom ilyen alakulása mellett is 19 százalékkal nőtt az első háromnegyed évben.
Előrejelzésünk szerint a következő néhány hónapban folytatódik az ipari termelés több mint egy éve tartó stagnálása, érezhető fellendülésre csak az év második felében számítunk. Az építőiparban már évek óta „boom” figyelhető meg. Az építőipar a 2001. évi gazdasági fejlődés húzóágazata volt. 2002-ben sem várható a fejlődési dinamika lényeges megtorpanása, a növekedési ütem eléri a 11-12 százalékot.
Az agrárágazat ellentmondásai 2001-ben is meghatározóak voltak. A gabonatermelés jelentősen nőtt, erősítve az évek óta jelentkező értékesítési gondokat. Ugyanakkor az állatállomány szinte folyamatosan csökkent. Ennek eredményeként a növénytermesztés 10-12 százalékkal nőtt, az állattenyésztés 5-6 százalékkal mérséklődött. A mezőgazdasági termelői árak az év végére csökkentek. Optimális esetben a növénytermesztés színvonala 2002-ben nem csökken, és megáll az állatállomány visszaesése.
Az inflációs ráta a 2001. év közepétől jelentősen mérséklődött. Ez a folyamat idén is folytatódik. Előrejelzésünk szerint 2002 júniusában a fogyasztói árak 12 havi indexe mintegy 5,7 százalékkal lesz magasabb az egy évvel korábbinál. Ugyanebben az időszakban a termelői árak szintje 3,2 százalékkal haladhatja meg az egy évvel korábbit.
A munkanélküliség-ráta 2001. végén 5,6 százalék lehet, 2002-ben érdemi változással nem számolunk.

A szerző az Ecostat, a KSH Gazdaságelemző
és Informatikai Intézet igazgatója

Szerkesztett változat. A szerző lapunk számára írt teljes cikke a http://gk.mno.hu címen olvasható.