Pálinkás József a tanácskozáson elmondta: az összesen hatmilliárd forintnyi tervezett kollégiumfejlesztési támogatás első részét jóváhagyta. Egymilliárd forint jut a képzés informatikai támogatására, mintegy százmillió a nyelvi laboratóriumok kialakítására és kétszázmillió a művészeti intézmények felújítására. Pálinkás József a soron következő feladatok között említette az felsőoktatás akadémiai reformját és az európai felsőoktatás jövőjéről szóló bolognai nyilatkozatból közvetkező magyar teendőket. Ezen belül a résztvevők megvitatták a magyar felsőoktatás kétciklusúvá tételének lehetőségeit, amely véleményük szerint csak a magyar érdekeknek és a hagyományoknak megfelelően vezethető be. A következő hónapokban folytatott egyeztetések során várhatóan kialakulnak az erre vonatkozó elképzelések.
Kiss Ádám, az OM felsőoktatási és tudományos ügyekért felelős helyettes államtitkára a konferencián tartott előadásában az idei év feladatai között a felvételi rendszer előnyeiről, a minőségbiztosításról és akkreditációs folyamatokról beszélt. Szólt az akadémiai reformmal kapcsolatos konkrét teendőkről és a szaktárca, valamint a felsőoktatási intézmények kapcsolatának alakulásáról is, amelynél a jövőben a tartalmi kérdések kerülnek előtérbe.
Stark Antal, a szaktárca gazdasági helyettes államtitkára a találkozón a felsőoktatás financiális helyzetével kapcsolatos, a tárca által végzett próbaszámítások első eredményeiről beszélt, amelyek az oktatási miniszter által kijelölt műhelymunka részét képezik. Gál András Levente közigazgatási államtitkár a felsőoktatási intézmények törvényességi felügyeletét és a kapcsolt vállalkozások által az intézményekben okozott feszültségek kezelését említette. Mint ismeretes, néhány esetben az egyetemekhez, főiskolákhoz csatlakoznak olyan vállalatok vagy alapítványok, amelyeknek a szerepe kevéssé tekinthető át, ezért rendezetté kell válniuk a költségvetési forrásoknak és az intézmények „financiális forgalmának”.
A mobilitásról, az élethosszig tartó tanulásról és a hallgatók részvételéről az oktatáspolitika kialakításában, a szociális mozzanatokról, valamint az oktatók és a diákok országok közötti szabad mozgásának lehetőségeiről, az áttekinthető diplomabetétről is tárgyaltak. Az utóbbira azért van szükség, hogy az oklevél angol nyelvű változatát bárhol a világon könnyen el tudják olvasni. A Munkaerőpiaci Alap fejlesztési és képzési alaprészének a felsőoktatás számára történő megnyitásáról is szó esett. Kiss Ádám a tanácskozás után lapunknak elmondta: a résztvevő rektorok és főigazgatók a OM és a felsőoktatási intézmények kapcsolatát feszültségmentesnek ítélték.
Kivitte a terelőtáblákat az M1-esen, aztán a kamion adta a másikat + videó
