A katolikus, a református és az evangélikus egyház vezetői tavaly december közepén kötötték meg a kormány képviselőivel azt a megállapodást, amelynek köszönhetően az ötezer léleknél alacsonyabb létszámú, vidéki településeken élő lelkészeik 20-30 ezer forintos jövedelemkiegészítő támogatást kapnak. Az egyezményt a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) is aláírta, a felekezet azonban ezt az állami támogatást vidéki temetőinek a fenntartására fordítja. A négy történelmi egyház a napokban várhatóan megkapja a megállapodásban foglalt éves keret első havi összegét. A támogatást az állam az egyházaknak utalja át, a lelkészek ezen keresztül kapják meg a minimálbér kétharmadának megfelelő összeget. Az idei keret összesen 1,35 milliárd forint, ebből a Magyar Katolikus Egyház 980 millió, a református egyház 273 millió, az evangélikus egyház 46 millió, a Mazsihisz pedig 35 millió forintot kap.
Semjén Zsolt lapunk kérdésére elmondta: az állam kinyilvánította, hogy az alacsonyabb létszámú, történelmi egyházakkal is hajlandó ilyen jellegű, alapvetően a vidéktámogatást célzó megállapodást kötni. Ennek feltétele a történelmi jelenlét és az országos lefedettség. Arra a kérdésre, hogy a történelmi jelző alatt hány éves működési időt ért, elmondta: nem kíván merev időhatárt szabni, hiszen az államnak joga van arra, hogy eldöntse, melyik felekezetnek biztosítja ezt a kedvezményt. Ez alapján az unitárius, a baptista, a metodista, a pünkösdi és az öt ortodox egyházzal vette fel a kapcsolatot. Úgy tudjuk: a kisegyházak közül nem mindegyik felel meg ezen feltételeknek, hiszen például a metodista egyháznak nincsen olyan lelkésze, aki az ötezer léleknél kisebb vidéki településen él. Semjén szerint az érintett kisegyházak már reagáltak az általa vezetett egyházügyi titkárság megkeresésére. A válaszok alapján ötven lelkész számíthat a támogatások kiterjesztésére.
Egész Amerikát megrázta ez a döbbenetes hétfői sportbotrány
