Tegnap még folytatódtak a nemzetközi erőfeszítések Kolumbiában a kormány és a szélsőbaloldali fegyveresek közötti nagyszabású összecsapás elkerülése érdekében, de a hadsereg eközben már jelentős erőt vonultatott fel a válságövezet határán. Andrés Pastrana kolumbiai elnök vasárnap elutasította a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) 14 pontos béketervét, és 48 órát adott a baloldali gerillaszervezetnek, hogy kiürítse a Svájc nagyságú, caguani fegyvermentes övezetet, amelyet 1999 óta ellenőriz. Közlése – írja a Reuters – szinte felér egy katonai művelet garantálásával, a hadsereg széles körű bevetése viszont egészen biztosan súlyosbítaná a 38 éve tartó belháborút, amelynek csak az elmúlt tíz évben negyvenezer halálos áldozata volt.
Fernando Tapías vezérkari főnök vasárnap este bejelentette, hogy a hadsereg készen áll a fegyveresek elűzésére, illetve a térség polgári lakosságának megvédelmezésére. Korábbi közlés szerint 12 ezer katona áll készenlétben, hogy szükség esetén beavatkozzon a gerillák mozgásába, de harckocsik és repülőgépek bevetése sem kizárt. A határidő közép-európai idő szerint ma hajnalban járt le. A FARC azt közölte, hogy a fegyvermentes övezetben határidőre kivonul a nagyvárosokból, ahogy azt a kormány követeli, de nem ugyanazokkal a feltételekkel. A gerillaszervezet nem zárta ki ugyanakkor, hogy idővel visszatér a tárgyalóasztalhoz, jóllehet egyelőre befejezettnek tekinti a békefolyamatot.
James Lemoyne, az ENSZ-főtitkár amerikai különmegbízottja tegnap még kísérletet tett a közvetítésre a felek között, bár vasárnap este már elismerte, könnyen lehetséges, hogy a közvetítés és vele együtt a békefolyamat elbukik. Sűrű tárgyalásokat folytat az a tízországos közvetítőcsoport is, amelynek rendeltetése szintén a megbékélés előmozdítása lenne. A csoport munkájának soros irányítója, Franciaország bogotái nagykövete az AFP hírügynökségnek leszögezte, az utolsó pillanatig dolgozni és tárgyalni kívánnak.
Állami kitüntetéseket adott át Lázár János
