Katasztrófavédelem három határ mentén

Új lökést adtak a ’95-ben és ’96-ban megkötött kormány-egyezmények a közös munkának, a védelemre való együttes felkészülésnek, amelyek a szlovén és a horvát állam, valamint Magyarország együttes feladatvállalásának is keretet szabtak – mondta el Muhoray Árpád ezredes, a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetője.
A tevékenyebb, gyakorlati feladatokban is sokkal inkább megnyilvánuló munka azonban az integrált katasztrófavédelmi szervek megalakulásával indult meg, amikor 2000 tavaszán Zalacsányban trilaterális, azaz három határ menti együttműködési megállapodást kötöttek az érintett katasztrófavédelmi szervek. Azóta Csesztreg térségében árvízvédelmi gyakorlatot tartottak, ahol, mint ismeretes, a Kerka gyakorta árvízveszéllyel fenyegeti a térség lakóit. Később a horvátországi Muraszentmártonnál tartálykocsi-balesetet szimuláltak, amelynek következtében szennyeződött a Mura vize. Az utóbbi időben egyre gyakoribb környezeti katasztrófa elhárítását is sikerrel végezték el együtt a három ország szakemberei.
A legutóbbi, kitörésvédelmi gyakorlat is ugyanúgy kezdődött, mint bármely „éles” helyzet megoldása. A lendvai Nafta kőolaj-finomító közelében mesterségesen „előállított” kitörés környékén egyre terjedt a kénhidrogénes gázfelhő. A riasztás minden érintetthez eljutott: veszélyben a szlovéniai Lendva, Petesháza, Hármasmalom s a szomszédos országok határ menti térségének lakói. A tűz átterjedhet a Nafta olajfinomítóra is, ami beláthatatlan következményekkel járhat. A három határ menti ország, Szlovénia, Horvátország és Magyarország katasztrófavédelmi egységei nyomban elindultak, sorra érkeztek meg a speciális mentők, a tűzoltók, a mérőberendezésekkel felszerelt egységek. A környékbeliekben még élesen él az emlékezetes nagylengyeli kitörés emléke.
Ez a veszély az egész, Horvátország, Szlovénia és Magyarország csücskét érintő, mintegy százhúsz települést felölelő régióban valós, hiszen alattunk folyik a másodlagos és harmadlagos kőolaj-kitermelés, amelynek során inert – nem éghető – gázokat sajtolnak le a termelő rétegekbe több száz atmoszféra nyomással, hogy a szomszédos kutaknál kiszivattyúzhassák a hasznos kőolajtermékeket, mondja a szakember. Másutt egész kavernamezőket (föld alatti üreges mezőket) használnak az olajbányászok tartály gyanánt a később feldolgozandó gázok tárolására.
A gyakorlaton a zalai veszélyhelyzet-felderítő csoport feladata volt a levegő folyamatos analizálása, a szennyezettség mérése a kút közvetlen közelében és a kitöréstől távolabbi területeken. E tevékenységnek a gyakorlatoktól és az időnként előforduló kitörésektől függetlenül is nagy jelentősége van. A berendezésekkel bármely levegőszennyezés regisztrálható. A beavatkozó csoportok: a horvát kitöréselhárítási csoport, a tűzálló és vegyszerálló öltözékbe bújt szlovén mentők és tűzoltók körülvették a kutat, folyt a gázkoncentráció mérése, telepítették a vízágyúkat, a speciális habbal és porral oltó berendezéseket, készültek a kút elfojtására és a roncsok eltávolítására.
Muhoray ezredes összegzésében elmondta: a gyakorlat bebizonyította, hogy jól működik a három ország védelmi rendszerének együttese. Egyes pontokon finomítani kell, a próba rávilágított, hogy mely felszereléseket kell tökéletesíteni, hol kell javítani a gépezet összehangoltságán. A következő időszakban a katasztrófavédelmi törvény negyedik fejezetében foglaltak végrehajtása vár a társulásra. A feladat a küszöbértéken túli veszélyes anyagokat gyártó és kezelő üzemekkel kapcsolatos hatósági feladatok elvégzése – például a külső védelmi tervek elkészítése – a polgármesteri hivatalokkal karöltve kidolgozott cselekvési programban.
Szeptemberben lesz egy jelentős szlovén–horvát–magyar nemzetközi gyakorlat, amikor Nagykanizsa térségében egy vasúti szerelvény egy és veszélyes anyagot szállító kamion balesetét szimulálják a szakemberek. Ez a próbatétel a közeljövőben létesítendő zalaegerszegi regionális körzetben működő mentőbázis próbatételének is tekinthető.