Könyvesház

Toronytér és idő
Gergely Ágnes új versei
Kákonyi Péter
Mestereinek – Weöresnek és Illyésnek, Pilinszkynek, Nemes Nagy Ágnesnek, Vas Istvánnak és Yeatsnek – adózik tisztelettel új verseskönyve nyitódarabjában Gergely Ágnes. „Szememnek Weöres nyitott új mezőt, / Illyés tanított ízére a dalnak, / és Pilinszky, hogy meg sose hajoljak / a korszellem s a kordivat előtt…” – kezdődik a vers, amely Weöres Hálaáldozatának parafrázisa egyúttal.
Az új kötetben a költőnő ott folytatja, ahol a korábbiban abbahagyta: versei egyszerre nyitottak és zártak, oldottak és feszesek. Sejtelmességük és töredékességük a teljesség igézetében áll. Ha egy-egy eseményen és hangulaton – legyen az bármilyen fragmentált – elidőz, abból a szó hagyományos értelmében is teljes versmuzsikát és utalásrendszert tud létrehozni. Hangot és hangzást.
Baudelaire arról értekezik, hogy a költészetnek két összetevője van: a mindenkori „korszerű” változó, illetve a minden igaz költészetben azonos és közös. És – aligha kétséges – az igaz költészet mindig e két komponens egyensúlya jegyében és igézetében nyilvánul meg. Gergely Ágnes azon kevesek egyike, akik érzik ezt a dilemmát. Mer „régimódi” verset írni, tudva, hogy a mű aktualitása nem külsőségek függvénye. „A csavargó az útnak él, / a lakó az eresznek. / Abból hiába lesz kenyér, / mit mások fölfedeznek…” – írja a Sehol sem nyitóstrófájában. És mintha e hangulat jellemezné a kötet címadó versének záróstrófáját: „Mert minden rom épséget álmodik, / s a toronytérbe úgy dől az idő, / hogy gazdátlannak azt sem látod itt, / ki a kőből jobb létre változik, / s új évezredig mondja el a kő, / hogy földje gyullad, és álma lobos. / Most minden rom kezdettől otthonos…”
Új évezredig? Szövevényes utalás. Egyszerre enigmatikus és áttetszően világos, mint Gergely Ágnes költészete. Rom és évezred. Toronytér és idő. A mulandó lélek elfoszlik a ködben, míg a szellem fénye átvilágítja az idő szövetét. Minden pillanat egyszerre kezdet és vég. Út és eresz. „Én itten fel fogok most botlani, / én nem tudom többé, Európa mi – / te élsz, és Brutushoz fogsz szólani. / Idézz majd meg. Idézz meg, római” – írja Az átok című verse befejezéseképp a költő.
(Gergely Ágnes: A kastély előtt. Balassi Kiadó, Budapest, 2001. Ára: 800 forint)

Barátunk, Anonymus
Szobrok, melyek élni segítenek
Kő András
Vannak köztéri szobraink, amelyek nélkül üres lenne életünk, csavargásaink a városban; hozzájuk kötődnek randevúink, csalódásaink, tegnapjaink és holnapjaink. Ligeti Miklós városligeti Anonymus-szobra ilyen. „Tele van kiszögellésekkel és bemélyedésekkel, a fényhatás vezetésére, melyek belehatolnak mélységeibe, és a formák mozgalmasságának illúzióját keltik” – írták róla a felavatásakor, az 1903-as esztendőben. Egyszóval olyan a szobor, mint az életünk. Ezért is kedveljük.
Ki volt Ligeti Miklós, akinek köztéri szobrai körülvesznek minket, akinek portréit, kisplasztikáit, kerámiáit, sírszobrait szeretjük, éremművészetét elismerjük? Nem véletlenül volt sikeres és keresett művész az igényes arisztokrácia legfelsőbb köreiben, miközben alkotásai magukon viselik a szecesszió forradalmian új stílusjegyeit. „Nagyon sok charme van ebben a művészben, az érzésnek valami bonvivant simasága, nem mély, de mindig könnyed és bájos” – írta róla egyik francia méltatója. 1914 tavaszán a bécsi Schönbrunnban mintázhatott portrét I. Ferenc József királyról és császárról (az uralkodó három ízben, öszszesen négy órán át személyesen ült modellt neki), aztán meglehetősen rossz körülmények között 1917 februárjában IV. Károly királyról („nagyon rossz modell volt, mozgott, kimerült, fáradt volt, sem ideje, sem türelme nem volt az üléshez” – emlékezett később Ligeti), Harry Hill Bandholtz tábornokról (aki 1919 októberében megakadályozta, hogy a román megszállók a Magyar Nemzeti Múzeum kincseit elhurcolják Romániába). Közvetlen, baráti kapcsolatban állt az Andrássy úti Japán kávéház művészasztalának tagjaival. Ebből a barátságból született például Szinyei Merse Pál, Rippl-Rónai, Iványi Grünwald vagy Lechner Ödön portréja.
Ligeti Miklós lélekbúvárként, egy-egy gesztussal, arckifejezéssel életre tudta kelteni a hideg anyagot. Prohászka László jól tette, hogy többéves kutatómunkát szentelt a szobrász egyéniségének és alkotásainak, és a művészről készült első monográfiában megismerteti velünk, amit illik tudni arról az emberről, akinek a szobrai élni segítenek bennünket. Ligeti személyesen ismerte Rodint, és valószínűleg tőle tanulta meg, hogy minden nagy művészet, sőt talán minden nagy földi teljesítmény örök titka: a koncentráció, minden erő, minden érzék összefogása.
Erre példa Ligeti öröksége is.
(Prohászka László: Ligeti Miklós. Kapoli Múzeum és Galéria, Balatonlelle, 2001. Ára: 2900 forint)

Művelődéstörténetünk a XX. században
A Magyar Kódex befejező kötete
F. B.
Hiánypótló könyvsorozat ért a végére, és jelent meg egyébként rekordgyorsasággal, hiszen a Magyar Kódex első darabja (Az Árpádok világa) 1999-ben került a könyvesboltokba. A hat vaskos kötet a kezdetektől napjainkig tekinti át a magyar művelődéstörténet korszakait. Hiánypótló munka, hiszen hasonló igényű áttekintés Domanovszky Sándor nagyszabású műve (1939–43) óta nem látott napvilágot, pedig azóta számos új eredmény született a történelem-, a nyelv-, az irodalomtudomány területén, a régészetben, az életmódkutatásban és a művészettörténetben. A Magyar Kódex köteteinek szerkesztői természetesen figyelembe vették az új kutatási eredményeket, vagyis mai tudásunk legjava szerepel a kötetekben, mégpedig kivételesen gazdag képanyaggal kiegészítve. (Minden kötetben CD-ROM található, amely tartalmazza az illusztrációkat, továbbá a korra jellemző legfontosabb dokumentumokat, szépirodalmi szemelvényeket.)
A befejező rész a magyar művelődéstörténet 1918 és 2000 közötti időszakát dolgozza fel a korábbi kötetek jól bevált tematikája szerint, vagyis közérthető, népszerű formában áttekinti a történelmi eseményeket, a társadalomtörténeti változásokat – külön fejezet szól az életmódtörténetről, valamint az egyházak szerepéről –, és természetesen nem feledkezik meg a művészetekről, az irodalomról sem, amelyek minden korban megszenvedték a különböző ideológiák gyötrését. A könyvhöz mellékelt CD-ROM-on olvashatók többek között a Horthy-korszak, a rákosista diktatúra és a kádári időszak válogatott dokumentumai (például az Elnöki Tanács 1963-as rendelete a közkegyelemről vagy a KGST alapokmánya), a legújabb időkből pedig többek között a lakiteleki nyilatkozat és a Nemzeti Kerekasztal megállapodása a békés átmenetről.
(Magyar Kódex, 6. – Magyarok a 20. században. Kossuth Kiadó, Budapest, 2001. Ára: 8500 forint)

Kulcs a magyarázhatatlanhoz
Flow: a tökély pillanata
Malonyai
Van, aki optimális élménynek nevezi, mások úgy érzik, mintha repülnének, s akadnak, akik szinte kitapintják, ahogy áramlik bennnük az élet.
Íme a flow.
Kevés hozzá a tudományos megismerés, eléréséhez fölösleges átrágni magunkat száz- vagy ezerkötetes könyvtárakon. Vagy találkozunk az áldott pillanattal földi létünk során, vagy nem.
Szerencse kérdése (is) az egész.
Meg tehetségé.
Elvégre egy másik megközelítés szerint a flow azt a pillanatot jelenti, amikor minden klappol, az alapvető feltételektől a legapróbb körülményekig minden a helyén van, másként: amikor magabiztosak vagyunk, uraljuk a helyzetet. A sorsunkat. Márpedig az, akit a talentuma (is) vezérel a (sport)pályáján, magától értetődően teszi otthonossá környezetét azért, hogy a lehető legtöbbet hozza ki magából.
A sportelit klasszisai más- és másként írják le az üdvözülést. John Wooden kosárlabdaedző hasznos tanácsa: „Ne hagyd, hogy az, amit nem tudsz megcsinálni, bármilyen módon megakadályozza azt, amit viszont meg tudsz csinálni.” Jack Nicklaus golfzseninek feszültség kell ahhoz, hogy a legtöbbre vigye: „Minél keményebb és szorosabb a verseny, annál jobban élvezem a játékot. Ha az ember könnyen nyer, az másfajta kielégülést okoz, közel sem akkora élmény, mint amikor ütésről ütésre a végsőkig kell harcolnia a győzelemért.”
A sport alaptörvénye, hogy az ember igyekezzék úgy használni testét, hogy a lehető legnagyobb fizikai és szellemi élvezete származzon belőle.
Ha célt ér, az a flow.
Meg egy kicsit több, egy kicsit kevesebb, egy kicsit más.
Köszönhetően annak, hogy nem vagyunk egyformák.
Hál’ istennnek.
(Susan A. Jackson – Csíkszentmihályi Mihály: Sport és flow. Az optimális élmény. Vince Kiadó, Budapest, 2001. Ára: 2295 forint)

Egy komoly mű
Humorlexikon
S. J.
Lehet könnyűnek, és lehet nehéznek találni. Pehelysúly, ólomsúly, légkalapács. Fekete-fehér, igen-nem. Van szoft és hard, classic és light. Van nehéz műfaj, és van könnyű műfaj. Van tragédia és komédia. A középkorban úgy tartották, hogy a filozófia a teológia szolgálóleánya. Korunk messze jutott a középarányostól, de a komédia, a humor mindmáig a tragédia szolgálóleánya avagy uszályhordozója. Számon tartjuk, hogy könnyes vagy könnyű műfaj ríkat-e meg, hogy tréfától avagy megrendüléstől csordulnak-e ki a könnyeink.
Nos, mélyen tisztelt publikum, jó hírrel szolgálhatok: itt egy mű, amely a maga nemében sokat tesz a spirituális sajtóegyensúly helyreállításáért. Humorlexikon a címe. Kissé megtévesztő a cím, hisz a feldolgozott anyag messze túlmutat a szűken értelmezett humor határain. A humor itt inkább afféle nemleges definíció, olyasvalami, aminő a humán a reálhoz képest, csak épp nehezebb definiálni, hogy mihez képest is humor a humor.
Nemcsak a nagyágyúk találhatók meg a könyvben, hanem – Szalay Károly gyűjtésében – a humor Berettái, Winchesterei, Coltjai, Smith and Wessonjai, repülőgép-anyahajói, Gripenjei, sőt – fantomjai is. A komoly lexikonokat tárgyi tudás terén sokszor lepipálják a szócikkek. Alapos leltár „leltárul” az olvasó elé a karikatúra és animáció hőseiről, a humor jellemző szókészletéről s a kapcsolódó szakirodalomról. Külön figyelmet érdemel, hogy ez a mű önszervezett. Nem fontoskodó akadémiai szakbizottságoknak köszönhető, hanem elszánt, ügyhű alkotói személyiségeknek. Ezen a művön nincs felsőbb jóváhagyás, úgymond pecsét. Legföljebb ha ráömlik a kávé a túl gyakori és heves forgatottság mián.
(Humorlexikon. Szerk.: Kaposy Miklós. Tarsoly Kiadó, Budapest, 2001. Ára: 3000 forint)

A Helikon Könyvesház sikerlistája
Ismeretterjesztő
1. Medved Gábor: Történetek a világ hídjairól – Terc Kiadó 5800 Ft
2. Isaacson, Walter: Kissinger. Életrajz – Danem-Grafo Kiadó 4550 Ft
3. Tölgyessy Péter: Elégedetlenségek egyensúlya – Helikon Kiadó 2180 Ft
4. Durand, Jannic: A középkor művészete – Helikon Kiadó 2280 Ft
5. Cabanne, Pierre: A barokk és a klasszicizmus – Helikon Kiadó 2280 Ft
6. Bibó István: Zsidókérdés Magyarországon 1944 után – Múlt és Jövő Kiadó 1850 Ft
7. Unterman, Alan: Zsidó hagyományok lexikona – Helikon Kiadó 2980 Ft

Szépirodalom
8. Chagall–Longosz: Daphnisz és Chloé Faludy György versével – Glória Kiadó 4200 Ft
9. Márai Sándor: Mágia – Helikon Kiadó 1380 Ft
10. Soveif, Ahdaf: Szerelmem Egyiptom – Ulpius Kiadó 1980 Ft