Növeli aktivitását hazánkban a kockázati tőke

Két új szereplővel bővült a hazai kockázatitőke-piac. A Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Rt. 3,5 milliárd forint alaptőkével, a Pénzügyminisztérium (PM), valamint hét kereskedelmi bank közreműködésével jött létre. A T-Venture Holding – a Deutsche Telekom leányvállalata –, valamint a Matáv Rt. által létrehozandó kockázatitőke-alap az első negyedévében kezdi meg tevékenységét. A Magyarországon tíz éve jelenlévő kockázatitőke-társaságok aktivitása a jelek szerint – a 2001-es mélypont után – az idén új lendületet vesz.

Néhány év alatt önfinanszírozóvá kell válnia a közelmúltban alapított Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Rt.-nek, amelyet a Pénzügyminisztérium, valamint a hozzá csatlakozó hét kereskedelmi bank hozott létre abból a célból, hogy ígéretes kisvállalkozások számára piaci alapon juttasson tőkét növekedésük, versenyképességük javítása érdekében. Tállai András, a pénzügyi tárca politikai államtitkára szerint a költségvetésből juttatott hárommilliárd forint a tulajdonostársaktól származó további ötszázmillió forinttal kiegészülve a következő néhány évben több száz mikro- és kisvállalkozás növekedését finanszírozhatja. Az állam részéről nyújtott jelentős indulótőke ennek a szektornak a későbbiekben folyamatos forrást biztosít, hiszen nem vissza nem térítendő támogatásról, hanem piaci szempontok szerinti, megtérülő tőkejuttatásról lesz szó, mint ahogyan az a kockázatitőke-társaságok gyakorlatából ismert.
Az induló, illetve szárnyaikat még csak bontogató kisvállalkozások számára a befektetők egy csoportja hagyományosan a kockázatitőke-társaságokon keresztül juttat forrásokat. Az ilyen típusú befektetések lényegüknél fogva fokozottan kockázatosak, ám a sikeresen záruló projektek kiugró nyeresége fedezi a kudarccal záruló próbálkozásokat, s a tőkét biztosító invesztorok számára a magas kockázattal arányos megtérülést biztosít.
Az elmúlt tíz évben több mint száz vállalkozás a Magyarországon működő kockázatitőke-társaságok befektetései segítségével valósította meg célját, és vált jól jövedelmező vállalkozássá – foglalta össze az ágazat hazai történetét Zombori Mária, a Ma-gyar Kockázati Tőke Egyesület (MKTE) elnöke, a szervezet jubileuma alkalmából. Az MKTE-ben jelenleg 22 teljes jogú, valamint 36 társult és 10 egyéni tag tömörül. Az egyesület aktív részt vállal a Magyarországon rövid múltra visszatekintő ágazat felépítésében, s lobbitevékenysége mellett a tagok közötti folyamatos tapasztalatcserék szervezője. Az egyesület elkötelezett az ágazaton belüli szakmai és etikai színvonal folyamatos javítása iránt, valamint igyekszik ismertté tenni a hazai gazdaság többi szereplője számára a tevékenységüket. – Fontosnak tartom, hogy a magyar vállalkozók minél jobban megismerkedjenek munkánkkal és az általunk nyújtott lehetőségekkel, mivel ez lehetővé teszi a cégek gyorsabb fejlődését, a közép-európai régióban való terjeszkedését és kilépésüket a nemzetközi piacra – mondta Zombori Mária, nem titkolva, hogy ez nem pusztán a fejlődő vállalkozások, hanem a befektetők érdeke is.
Az Európai Kockázati Tőke Egyesület (EVCA) 1992-ben felvette tagjai sorába a magyar egyesületet, továbbá segítséget nyújtott helyzetfelmérő kutatások elindításához. A nemzetközi szervezet ajánlásokat fogalmazott meg az iparág fejlődésének előmozdítása érdekében. A magyar tagszervezet az idén kezdeményezni fogja az EVCA évenként megrendezésre kerülő konferenciájának Budapesten történő megrendezését, amivel a nemzetközi tőkebefektetők érdeklődését szeretnék még inkább a régió s Magyarország felé fordítani.
A Magyarországon is aktív tevékenységet folytató Advent International tanulmánya azokra a gazdasági folyamatokra mutat rá, amelyek a kockázatitőke-társaságokat is befektetési politikájuk módosítására kényszerítették. Ezeket a változásokat a szerzők – Kassai Ákos és Tóth Zoltán – a tőkepiac önszabályozó mechanizmusainak tulajdonítják, s megítélésük szerint az így megújuló iparág a gazdasági recesszióból való kilábalás egyik eszköze lehet.
Megfigyelhetők a világtendenciához illeszkedő folyamatok idehaza is, amelyeket hazai sajátosságok árnyalnak. Ezek legfontosabbika, hogy az elmúlt tíz évben lezajlott a privatizáció, s jószeré-vel elfogytak azok az állami vagyonelemek, amelyek a kockázati tőke részvételével, új tulajdonosi struktúrában hatékonyabban működtethetők. Többek között emiatt a korábban domináló fejlesztésitőke-tranzakciók száma jelentősen csökken, és a helyüket várhatóan a gazdaság megváltozott igényeinek jobban megfelelő kivásárlás típusú tranzakciók foglalják el – prognosztizálják a tanulmány szerzői. Ez a fajta befektetési mód a vállalkozások későbbi, érettebb életszakaszában gyakori megoldás. Kivásárlásra alapvetően három esetben kerülhet sor: generációs problémákkal küszködő családi vállalkozásoknál, nagyvállalatok stratégiailag kevésbé fontos üzletágainál, illetve a tőzsdéről kivezetett cégek esetében. Amenynyiben a vállalkozás korábbi menedzsmentje irányítja a kivásárlást, és résztulajdonosává válik a cégnek, vezetői kivásárlás (MBO) valósul meg.
A közelmúltban több ilyen típusú ügylet is létrejött: a MÁV ilyen módon hasznosítja járműjavító üzemeit, s a tőzsdei kivásárlások közül a Graboplast-ügylet is kockázati tőke révén valósulhatott meg. Kassai Ákos és Tóth Zoltán kiemelte, hogy a kivásárlási tranzakciók, azon túl, hogy növelik a gazdaság hatékonyságát, hatással lesznek a tőzsde fejlődésére, a pénzpiaci kínálat szélesedésére, illetve tulajdonszerzési lehetőséget teremtenek a hazai vállalatvezetői réteg számára. Előrejelzésük szerint az idén további tőzsdei kivásárlások következhetnek, kockázatitőke-társaságok aktív közreműködésével.
A kockázatitőke-szektor átalakulása a régióban is megfigyelhető. Az ország- és iparág-specifikus alapokat a nagyobb, kivásárlásra szakosodott regionális alapok válthatják fel az elkövetkező években. Szerepet játszik ebben az a tény is, hogy a magyar gazdaság strukturális adottságai és a vállalkozások száma, valamint méretei miatt a kockázatitőke-iparág növekedése korlátozott. Ahhoz, hogy a magyar kockázatitőke-piac kiegyensúlyozottabban működhessen, szükség lenne egy erős hazai magánszektorra, ahol különféle méretű, és életciklusuk különböző stádiumában levő cégek lépnének fel, állandóan megújuló kockázatitőke-igénnyel – mondják a hazai piac ismerői.
A strukturális átalakulásokat egyrészt a tevékenységüket átcsoportosító vagy friss tőke hiányában kivonuló társaságok, valamint a térséget most felfedező új szereplők helycseréje eredményezi, másrészt ezt a tendenciát erősíti a térséget az elmúlt tíz évben folyamatosan megismerő és itt pozíciókkal rendelkező alapkezelők stratégiaváltása.
Decemberben jelentette be magyarországi, illetve regionális terveit a Deutsche Telekom kockázatitőke-befektetésekre szakosodott leányvállalata, a T-Venture Holding, hogy megnyitotta budapesti irodáját, s az idén a Matávval közösen kockázatitőke-alapot hoz létre. A két partnert szoros szálak fűzik össze, hiszen mindkettő a Deutsche Telekom vállalatcsoporthoz tartozik. A T-Venture Holding az elmúlt négy év alatt 250 millió eurót fektetett be ígéretes vállalkozásokba. Tevékenysége Európa mellett kiterjed Észak-Amerikára és Ázsiára is.
***
A 2000-ben megvalósult kockázatitőke-befektetések méret szerinti megoszlása
Tranzakció Befektetések
mérete száma megoszlása becsült értéke megoszlása(millió dollár) (%) (millió dollár) (%)
0–0,5 10 21 3 2
0,5–1 16 34 9 8
1–2,5 7 15 13 12
2,5–5 7 15 26 25
5,0–10 7 15 53 52
Összesen 47 103

Forrás: Magyar Kockázati és Magántőke Szövetség