A hajléktalanszállók Magyarországon átlagosan 85-90 százalékos kihasználtsággal működnek jelenleg. A kisebb fővárosi intézmények és a vidéki menhelyek általában megteltek – bár ezekből sem küldik el a jelentkezőket –, a nagyobb, több száz főt ellátó helyeken ugyanakkor még van hely. Az eddigi tapasztalatok szerint január közepén-végén mindig megnő a szálláshelyek iránti igény. Ez azzal magyarázható, hogy azok közül a hajléktalanok közül, akik úgy gondolták: átvészelik a telet az utcán, a több hónapos hideg után sokan le-gyengültek, elfáradtak és mégis bemennek a menhelyekre.
A Szociális és Családügyi Minisztérium a helyhiány és a hoszszú hideg miatti krízis megelőzése érdekében újabb, mintegy 14 millió forintot csoportosít át a hajléktalanellátásra – tudtuk meg a tárca sajtóosztályán. Ebből újabb férőhelyeket létesítenek – a Máltai Szeretetszolgálat például egyik nappali melegedőjét alakítja át éjszakai menedékhellyé –, és a népkonyhák is növelhetik a kiosztható ételadagok számát. Emellett nyílik egy ideiglenes lábadozó, gyógyuló hajléktalan betegek számára.
A minisztérium együttműködési megállapodást is kötött azokkal a karitatív szervezetekkel – fővárosiakkal és vidékiekkel egyaránt –, amelyek a hajléktalanellátásban részt vesznek. A megállapodás szerint még ebben a hónapban egyeztetést tartanak, ahol értékelik a téli hónapok eddigi tapasztalatait, illetve áttekintik a szükséges jogszabály-módosításokat.
Így elképzelhető annak a rendeletnek a módosítása is, amely előírja, hogy az átmeneti szállókon és az éjszakai menedékhelyeken négy négyzetméteres területet kell biztosítani személyenként. A működési engedély kiadásának is ez az egyik feltétele. A közigazgatási hivatalok már több helyen is ellenőrizték ennek a feltételnek a meglétét, s több intézményt is arra köteleztek, hogy csökkentse férőhelyszámát a négy négyzetméter biztosításához. Az utasítást azonban sehol sem kell a téli krízisidőszak befejezte előtt végrehajtani.
Egyébként több karitatív szervezet jelezte, hogy bizonyos esetekben – például az emeletes ágyakon való elhelyezésnél – sok a négy négyzetméteres előírás. Ugyanakkor a szakemberek arra is felhívják a figyelmet, hogy egyes intézményekben nagy a zsúfoltság, és nem szabad hagyni, hogy ez tovább nőjön. A hajléktalanok általában két dologra hivatkoznak, hogy miért nem hajlandók a szállókra bemenni: az egyik a zsúfoltság, a másik a lopások gyakorisága. A kettő szorosan összefügg. Hiszen hiába vannak felügyelők minden intézményben, zsúfoltság esetén lehetetlen rendet tartani – állítják a karitatív szervezetek munkatársai.
Itt van az "agyhalottnak" nevezett EP-képviselő válasza Magyar Péternek