Átfogó vasútfejlesztések

Ötmilliárd forintot költ a MÁV Rt. a Horvátország felé vezető Dombóvár–Gyékényes vasútvonal rehabilitációjára. Költségvetési, illetve ISPA-forrásból, EIB-hitelből négy vasúti fővonal felújítása kezdődik el az idén, a gyékényesi mellett MÁV-pénzből valósul meg a Szedres–Szekszárd szakasz átépítése.

Putsay Gábor
2002. 02. 06. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az adriai kikötőkkel összeköttetést teremtő M7-es és M70-es autópályák építése mellett a fontosabb vasútvonalak fejlesztése is előtérbe kerül. Jelentős esemény volt a közelmúltban a Kooper felé megépült magyar– szlovén vonal átadása, de a hatékony adriai kereskedelem lebonyolítása érdekében legalább olyan fontos a rijekai összeköttetés is, ezzel együtt a meglévő vasúti pályák átépítése. Mint azt Molnár Richárdtól, a MÁV Rt. kiemelt projektirodájának helyettes vezetőjétől megtudtuk, a Budapest– Dombóvár–Zágráb–Rijeka vasútvonal részét képező Dombóvár– Gyékényes szakaszt a hatvanas években építették át utoljára. A 101 kilométer hosszú, egyvágányú pályán az elhasznált al- és felépítmények miatt rendkívül sok a lassú szakasz.
A beruházás célja, hogy az eredeti 100 kilométeres sebesség biztosításával a nehéz teher-, illetve gyorsvonatok korlátozás nélkül közlekedhessenek – mondja a szakember. A MÁV-nál évekkel ezelőtt tervbe vették a teljes rehabilitációt, ám anyagiak hiányában el sem kezdték a munkát. A vasútvonal átépítésre négy év alatt ötmilliárd forintot költenek. A költségeket a MÁV saját forrásból fedezi, ehhez azonban mégis az ISPA-alapok teremtik meg a lehetőséget. ISPA-forrásból – hazánk több tízmillió euró ISPA-pénzt vesz igénybe az idén, amihez ugyanolyan mértékű költségvetési forrást kell biztosítani – kezdenek hozzá ugyanis az Albertirsa–Cegléd, valamint a Komárom–Ács közötti kétvágányú vasúti fővonal teljes átépítéséhez. Az ottani síneket helyezik majd el Gyékényes és Dombóvár között. Ez a megoldás nemcsak a MÁV-nál, de a nyugat-európai vasutaknál is elterjedt, ugyanis a 15-20 éves, nagy teherbírású felépítményeket egy kisebb forgalmú vonalon újra lehet hasznosítani, ezáltal a társaságok csökkentik a költségeiket. A legforgalmasabb tranzithálózatok folyamatos átépítésével – Budapest–Hegyeshalom, Budapest– Szolnok–Lökösháza – egyidejűleg értékes anyagok válnak szabaddá, így 2002–2005. között sor kerül a Szedres–Szekszárd vonal rehabilitációjára is. Erre a projektre 2,76 milliárdot költ a MÁV Rt.
Az Albertirsa–Cegléd vasútvonalra kiírt tendert a Cegléd 2002 konzorcium (MÁV MTM Rt., Betonút Rt., Siemens Rt.), illetve a MÁV Dunántúli Kft. nyerte el. A projekt értéke 4,5 milliárd forint, ennyi pénzből cserélik ki mindkét vágányt, átépítik a felső vezetéket, új utasperonokat hoznak létre, és modernizálják a vasúti átjárókat. A munkákhoz áprilisban kezdenek hozzá, a határidő: 2002. december 20. Mint azt Molnár Richárd elmondta, hamarosan megkötik a szerződést az Ács–Komárom szakaszra, ott a munkák 2002 első fél évében kezdődnek. Ugyancsak 10 milliárd forint EIB-forrás áll a vasúttársaság rendelkezésére a Cegléd–Kiskunfélegyháza közötti, 60 kilométer hosszú vonal teljes rehabilitációjához. A műszaki paraméterekről már döntöttek a MÁV Rt.-nél: a vonalon az alépítményt és a vágányokat is kicserélik, 120 kilométeres sebességre teszik alkalmassá a pályát, a beruházás során megteremtik annak lehetőségét, hogy később 160-ra emelhessék a sebességet. A tervek szerint még ebben az évben megkötik a szerződést a zalaegerszegi delta vágány megépítésére, ami a Boba–Zalalövő vonal átépítésének részét képezi. Boba–Zalalövő közötti vasútvonal felújítására és villamosítására – a felső vezetéket a magyar– szlovén határig kiépítik – 44 milliárd forintot költ a MÁV. A 2007-ig rendelkezésre álló ISPA-források nagy részét ennél a tendernél használják fel.
A MÁV Rt. eljuttatta Brüsszelbe azt a pályázati anyagot amelyben a Szajol–Lökösháza vasúti projekt tervei szerepelnek. Amennyiben az Európai Unió – várhatóan 2002 első felében – a MÁV számára kedvező döntést hoz, Magyarországon ez lesz a negyedik vasúti projekt, amihez ISPA-forrásokat lehet igénybe venni. Molnár Richárd elmondta: a projekt tervezett költsége 68 milliárd forint, ez a szakasz lenne a második olyan vasútvonal hazánkban, amelyen 160 kilométeres sebességű gyorsvonatok is közlekedhetnek.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.