Az adriai kikötőkkel összeköttetést teremtő M7-es és M70-es autópályák építése mellett a fontosabb vasútvonalak fejlesztése is előtérbe kerül. Jelentős esemény volt a közelmúltban a Kooper felé megépült magyar– szlovén vonal átadása, de a hatékony adriai kereskedelem lebonyolítása érdekében legalább olyan fontos a rijekai összeköttetés is, ezzel együtt a meglévő vasúti pályák átépítése. Mint azt Molnár Richárdtól, a MÁV Rt. kiemelt projektirodájának helyettes vezetőjétől megtudtuk, a Budapest– Dombóvár–Zágráb–Rijeka vasútvonal részét képező Dombóvár– Gyékényes szakaszt a hatvanas években építették át utoljára. A 101 kilométer hosszú, egyvágányú pályán az elhasznált al- és felépítmények miatt rendkívül sok a lassú szakasz.
A beruházás célja, hogy az eredeti 100 kilométeres sebesség biztosításával a nehéz teher-, illetve gyorsvonatok korlátozás nélkül közlekedhessenek – mondja a szakember. A MÁV-nál évekkel ezelőtt tervbe vették a teljes rehabilitációt, ám anyagiak hiányában el sem kezdték a munkát. A vasútvonal átépítésre négy év alatt ötmilliárd forintot költenek. A költségeket a MÁV saját forrásból fedezi, ehhez azonban mégis az ISPA-alapok teremtik meg a lehetőséget. ISPA-forrásból – hazánk több tízmillió euró ISPA-pénzt vesz igénybe az idén, amihez ugyanolyan mértékű költségvetési forrást kell biztosítani – kezdenek hozzá ugyanis az Albertirsa–Cegléd, valamint a Komárom–Ács közötti kétvágányú vasúti fővonal teljes átépítéséhez. Az ottani síneket helyezik majd el Gyékényes és Dombóvár között. Ez a megoldás nemcsak a MÁV-nál, de a nyugat-európai vasutaknál is elterjedt, ugyanis a 15-20 éves, nagy teherbírású felépítményeket egy kisebb forgalmú vonalon újra lehet hasznosítani, ezáltal a társaságok csökkentik a költségeiket. A legforgalmasabb tranzithálózatok folyamatos átépítésével – Budapest–Hegyeshalom, Budapest– Szolnok–Lökösháza – egyidejűleg értékes anyagok válnak szabaddá, így 2002–2005. között sor kerül a Szedres–Szekszárd vonal rehabilitációjára is. Erre a projektre 2,76 milliárdot költ a MÁV Rt.
Az Albertirsa–Cegléd vasútvonalra kiírt tendert a Cegléd 2002 konzorcium (MÁV MTM Rt., Betonút Rt., Siemens Rt.), illetve a MÁV Dunántúli Kft. nyerte el. A projekt értéke 4,5 milliárd forint, ennyi pénzből cserélik ki mindkét vágányt, átépítik a felső vezetéket, új utasperonokat hoznak létre, és modernizálják a vasúti átjárókat. A munkákhoz áprilisban kezdenek hozzá, a határidő: 2002. december 20. Mint azt Molnár Richárd elmondta, hamarosan megkötik a szerződést az Ács–Komárom szakaszra, ott a munkák 2002 első fél évében kezdődnek. Ugyancsak 10 milliárd forint EIB-forrás áll a vasúttársaság rendelkezésére a Cegléd–Kiskunfélegyháza közötti, 60 kilométer hosszú vonal teljes rehabilitációjához. A műszaki paraméterekről már döntöttek a MÁV Rt.-nél: a vonalon az alépítményt és a vágányokat is kicserélik, 120 kilométeres sebességre teszik alkalmassá a pályát, a beruházás során megteremtik annak lehetőségét, hogy később 160-ra emelhessék a sebességet. A tervek szerint még ebben az évben megkötik a szerződést a zalaegerszegi delta vágány megépítésére, ami a Boba–Zalalövő vonal átépítésének részét képezi. Boba–Zalalövő közötti vasútvonal felújítására és villamosítására – a felső vezetéket a magyar– szlovén határig kiépítik – 44 milliárd forintot költ a MÁV. A 2007-ig rendelkezésre álló ISPA-források nagy részét ennél a tendernél használják fel.
A MÁV Rt. eljuttatta Brüsszelbe azt a pályázati anyagot amelyben a Szajol–Lökösháza vasúti projekt tervei szerepelnek. Amennyiben az Európai Unió – várhatóan 2002 első felében – a MÁV számára kedvező döntést hoz, Magyarországon ez lesz a negyedik vasúti projekt, amihez ISPA-forrásokat lehet igénybe venni. Molnár Richárd elmondta: a projekt tervezett költsége 68 milliárd forint, ez a szakasz lenne a második olyan vasútvonal hazánkban, amelyen 160 kilométeres sebességű gyorsvonatok is közlekedhetnek.
Menczer Magyarnak: Peti, nem mindenki olyan szerencsés mint te!
