Rácz Péter, a Magyar Úttörők Szövetségének elnöke semmi kivetnivalót nem talál abban, hogy a csillebérci vadászházban lakik.
– Vidékiként valahol laknom kell – fakadt ki lapunk kérdésére. Közölte továbbá: az előző tizenöt évben is szolgálati lakások voltak az épületben. Elmondta, hogy az ingatlant a Bau-Bérc Kft.-től bérli, attól a cégtől, amelynek korábban az úttörőszövetség eladta. A bérleti díjról azonban nem volt hajlandó nyilatkozni, mondván, az nem tartozik senkire. Azt sem árulta el, hogy a vadászház és a hozzá tartozó telek eladásáért mennyi pénzt kapott a szervezet. Arról, hogy miért került a Bau-Bérc Kft. tulajdonába Csillebérc egyik legértékesebb, ősparkos része, Rácz Péter azt nyilatkozta: az úttörőszövetség korábban nagy összegű bankhitelt vett fel (több száz milliós nagyságrendben – a szerk.), amelynek törlesztőrészleteit csak a terület eladásából tudta fizetni. Rácz Péter egyébként a szocialista párt képviselőjelöltje. Lapunk szerette volna megkérdezni az ügyről a Bau-Bérc Kft.-t, de a cég elérhetetlennek bizonyult. A cégnyilvántartásban székhelyként bejegyzett martfűi címen csupán egy üres telek található.
A földhivatali dokumentumokból kiderül, hogy az ifjúsági tábor területe nincs megosztva, a vadászház és a hozzá tartozó földterület az ifjúsági tábor helyrajzi számán található. E tény pedig igencsak különös adásvételre utal. A lapunk által megkérdezett ingatlanszakértők egybehangzóan állították, hogy nem szokványos adásvétel történt. Hangsúlyozták: egy szokványos adásvétel esetén telekmegosztást kellett volna kérni az ügylethez. A XII. kerületi önkormányzat valószínűleg nem támogatta volna a tábor feldarabolását, ezért kerülő utat választva Ráczék úgynevezett eszmei hányadot adtak el az ifjúsági táborból. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a tábor területének minden négyzetcentiméterét meghatározott arányban tulajdonolja a Bau-Bérc Kft. és az úttörőszövetség. Értesülésünk szerint ahhoz, hogy a tulajdonjog konkrétan a vadászházra vonatkozzon, egy használati szerződést kötöttek a felek, amelyben kimondják: kölcsönösen tartózkodnak attól, hogy egymás területét megsértsék. A Bau-Bérc Kft. egyébként még nincs tulajdonosként bejegyezve, egyelőre csak széljegyként szerepel a földhivatali dokumentumon.
Érdekes körülmény az is, hogy az épület nem kapott használatbavételi engedélyt. Ilyen irányú kérelmet nem nyújtottak be az építésügyi hatósághoz – tájékoztatta lapunkat a XII. kerületi önkormányzat építésigazgatási irodája. Ha az önkormányzat tudomást szerez arról, hogy engedély nélkül tartósan lakják az ingatlant, felszólítják a lakókat, hogy ezzel hagyjanak fel. Ha ennek nem tesznek eleget, akkor 100 ezer forintig terjedő bírságot szabhatnak ki, akár többször is.
A csillebérci tábor tulajdonjogának tisztázására indított per jelenleg is tart. Mint ismert: az állam keresetében arra kérte a bíróságot, hogy mondja ki: az úttörőszövetség tíz éve jogosulatlanul használja az úttörőtábort, annak tulajdonosa ugyanis az állam. Az úttörőszövetség vezetői ugyanakkor állítják: jogszerűen ajándékozta egykor a Kommunista Ifjúsági Szövetség a tábort az úttörőszövetségnek, így annak ők a jogos tulajdonosai.
*
A Bau-Bérc Kft. egy bonyolult cégrendszeren keresztül kapcsolódik a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány ingatlanvesztéseihez. Mint ismert: a közalapítvány fenntartója, az Ifjúsági és Sportminisztérium tavaly az ügyészséghez fordult, hogy tisztázza: milyen felelősség terheli a közalapítvány 1999 előtti vezetését az ifjúsági állami vagyon nagy részének elvesztéséért. A Fővárosi Főügyészség nemrég meghosszabbította a nyomozást az ügyben, amelynek azonban egyelőre nincs gyanúsítottja.
origo.hu
Nagy Bandó András ideges: ezt mondta, amikor Magyar Péter saját szavazóit gyalázó kijelentéseiről kérdeztük
