„Külön test” – közös lelkiség
Hajdanvolt Fiume
Makkai Béla
Fest Aladár várostörténeti kutatásainak múlt századfordulós summázata óta nem született Fiume-monográfia magyar szerző tollából (hacsak nem vesszük figyelembe Horváth József 1999-ben közreadott dokumentumkötetét a Tengerészeti Akadémiáról). Trianon után a kikötőváros közelmúltját külpolitikai megfontolásokból nem firtatták (az ország éppen a „birtokon belüli” Olaszország segítségével próbált kitörni nemzetközi elszigeteltségéből), a szovjetrendszerben pedig ilyesfajta irredentaízű problémafelvetés aligha volt összeegyeztethető a proletár internacionalizmussal…
Etnikai, vallási és kulturális sokfélesége okán a Közép-Duna-medence történetébe óhatatlanul „beszűrődik” a politikum; a racionális gazdasági megfontolások (nevezhetnénk érdekeknek is), s a természetes emberi életigények hoszszú távon mégis az államhatárok, -rendszerek, hatalmi aspirációk fölébe kerekednek. Jól példázza mindezt a mediterrán Fiume sorsa is a XIX–XX. század sodrában. Az olasz karakterű, de boldogulását a szláv „tengerben” s történetesen Magyarország „külön testeként” kereső kereskedő- és iparváros éppen a dualizmus időszakában élte virágkorát (nagyrészt a „vasminiszter”, Baross Gábor infrastrukturális fejlesztéseinek köszönhetően); széles körű belső autonómiát élvezett, s gazdag kulturális-művelődési élete ismeretében méltán nevezték „kis fővárosnak” is. Ezt a képet nem homályosíthatja el, legfeljebb árnyalhatja az a tény, hogy a horvát területegyesítő szándékok, az olasz autonomizmus, irredentizmus s a magyar unionizmus ütközéseinek színtere csak a tárgyalt szűk évszázad alatt háromszor cserélt gazdát. A világháború utáni időszak a város hanyatlásának kora. Az 1915-ös londoni szerződés hatályát térben kiterjeszteni igyekvő D’Annunzio legionáriusait 1943-ban a harmadik birodalom csapatai követték, aztán Tito partizánjai következtek… Mindeközben az egykor tízezres lélekszámot megközelítő magyar közösség repatriált, vagy „felolvadt” a vegyes házasságokban; a horvátok olaszosítása csak fél sikereket hozott, a kommunistáktól való félelem ugyanakkor csaknem az olasz őslakosság egészének exodusát eredményezte. Az együttélés emlékei tehát egyszerre édesek és fájóak. A múlt felidézése pedig csak annyiban lehet megszépítő, amennyiben a történelmi, regionális egymásrautaltság s a legendás fiumei életszeretet és tolerancia máig hatóan összefűzi e soknyelvű, kedélyes-szorgos „fiumano” világot – a Balkán és a Nyugat szelektől tépázott határán.
A kultúrtörténeti jellegű munka – különösen az olasz vonatkozások és emlékek sokoldalú bemutatásával – remélhetőleg kiindulópontja lehet a Fiume-kutatások megújulásának. Tegyük hozzá: a magyar történettudománynak jócskán akad törlesztenivalója!
(Fried Ilona: Emlékek városa – Fiume. Ponte Alapítvány, Budapest, 2001. Ára: 2992 forint)
Újjászülető alapművek
Jókai, Németh László művei CD-ROM-on
Rumy Dániel
Előfordulhat, hogy nagy műgonddal összeválogatott könyvtárunkból hiányzik a Nyugat folyóirat 34 évfolyama, hogy hiába tettünk tűvé minden antikváriumot, csak a hűlt helyét találtuk Bánlaky József A magyar nemzet hadtörténelme című 24 kötetes összefoglalásának. Vagy teljes Jókai-, Németh László-, Széchenyi-sorozatunkból kallódott el egy-egy fóliáns. Lehetünk persze könyvmágnások is, e fényűző ritkaságok birtokosai, akik csak villámgyorsan kívánnak tájékozódni sok százezer oldalnyi szövegtengerben, s lehetünk diákok, irodalomkutatók, akik homályos eredetű idézeteket, halhatatlan klasszikusok halandó novelláit keresgélik. Az Arcanum Adatbázis Kft. CD-ROM-kiadványai, művelődéstörténeti adatbázisai, digitalizált lexikonjai és szépirodalmi szöveggyűjteményei egyedülálló makacssággal formálódnak lassan digitális könyvtárrá, amelyben távolról csodált kuriózumkötetek, nem megszerezhető vagy máskülönben áttekinthetetlen alapmunkák válnak hozzáférhetővé, könnyűszerrel kezelhetővé.
Újabban Jókai Mór, Németh László összes műve, a Kenyeres Ágnes szerkesztette, húszezer szócikket tartalmazó Magyar életrajzi lexikon, Pecz Vilmos százesztendős, szemléletében mára elavult, adattárként viszont kitűnően alkalmazható Ókori lexikona, a hasonlóképp régies ízű, ám pompásan illusztrált, monumentális A magyar viseletek története és Tótfalusi István kilenc lexikont (etimológiai, szinonima-, nyelvhelyességi szótárt, idézetgyűjteményt, irodalmi alakok, Shakespeare-figurák, antik hősök és bibliai szereplők címszavát) tartalmazó munkája egészíti ki ezt az Arcanum-bibliotékát. És bár a vérbeli könyvember konzervatív olvasó: manapság még ódzkodik a monitoron gördíthető, ömlesztett szövegektől, hiányolja az intimitást, a könyvszagot – ha félrehajítja e CD-ROM-okat, többnyire csak a képzelgés marad neki az elérhetetlenről. Az Arcanum adatbázis leletmentő erőfeszítéseit mindenképpen elismerés illeti.
(Jókai Mór összes műve. Ára: 5600 forint. Németh László összes műve. Ára: 4480 forint. Magyar életrajzi lexikon. Ára: 8960 forint. Pecz Vilmos: Ókori lexikon. Ára: 5600 forint. Tótfalusi István: Szó-tár-lat. Ára: 5600 forint. A magyar viseletek története. Ára: 5600 forint. Arcanum Adatbázis, Budapest, 2001)
Ferenc József élete, kora
Keresztes Lajos
Ferenc József hatvannyolc esztendőn keresztül, 1848 és 1916 között volt a Habsburg Birodalom uralkodója. Az 1848–49-es magyar szabadságharc idején került hatalomra, uralkodása első felében szorították ki Ausztriát Észak-Itáliából és Németországból, majd kötötték meg a birodalom stabilitását garantáló kiegyezést. Ezt követte a gazdasági fejlődés időszaka, melyre – különösen az Osztrák–Magyar Monarchia szétverése után – az utódok úgy tekintettek vissza, mint boldog békeidőkre.
E történelmi eseményekben gazdag kor bemutatására tesz kísérletet Franz Herre 1978-ban írott könyvében, s a hátoldal azt ígéri, a forrásokat ismerő szerző nemzeti elfogultságtól mentes művét tarthatja kezében az olvasó. Sajnos ezen célokból alig valósít meg valamit a könyv, hiszen lábjegyzetek és bibliográfia hiányában nem ellenőrizhetjük, mely forrásokon alapulnak a kutatások, s az is sokatmondó, hogy a könyv nem tüntet fel szakmai lektort.
Herre leegyszerűsítő ítélete szerint az Osztrák–Magyar Monarchia ideje lejárt, s az anakronisztikus birodalom felett a kor szelleme mondott ítéletet. Azzal a kérdéssel sajnos adós marad, miért tartott több mint négy évig a sokszoros antanttúlerőnek szétverni a központi hatalmakat, s miért nem tartottak sehol sem népszavazást az elszakadásról. Azt sem tisztázza, hogy a „kor eszméinek” nyilván jobban megfelelő, az utódállamokból álló cordon sanitaire miért esik szét szinte az első pillanatban.
Külön tanulmányt érdemelne, hogyan említi a szerző a „különös szerzet” s nem európai származású magyarokat. Akik természetesen vad nacionalisták, „önmaguktól eltelve, nyelvük és kultúrájuk felsőbbrendűségét hirdetve” nyomják el és magyarosítják az „alacsonyabb rendű” nemzetiségeket. Segített volna, ha Herre a korabeli rettenetes magyar elnyomással szemben bemutatja a brit vagy amerikai haladó kisebbségvédelmi gyakorlatot, esetleg szól a nemzetiségek romániai, szerbiai helyzetéről. A reformkor egyetlen említésre méltó eseménye szerinte, mikor a magyarok üdvrivalgása mellett leég az általuk felgyújtott – legalábbis ezt sejteti – pesti német színház. A magyarok 1848. márciusi túlzó követeléseire Bécs csak visszavág. A szabadságharcról megtudjuk, hogy azt a Kossuth nevű szlovák vezette, akinek keblét a renegátok buzgósága hevítette. A magyarok később is szinte kizárólag mint retrográd, feudális, a birodalom reformjait akadályozó tényezőkként tűnnek fel.
Nehezen érthető, miért adták ki ezt a meghaladott szemléletű, új információt nem közvetítő könyvet, hiszen sokkal színvonalasabb Ferenc József-feldolgozások is elérhetőek lettek volna.
(Franz Herre: Ferenc József élete és kora. Magyar Könyvklub, Budapest, 2001. Ármegjelölés nélkül)
Esőcseppek
A XX. századi magyar költészet franciául
Martin Attila
A magyar költészet franciaországi megismertetésének történetében mindmáig kiemelkedő jelentőségű az 1962-ben kiadott, Gara László által szerkesztett antológia. Később is jelentek meg fontos kötetek – gondoljunk Guillevic vagy Marc Delouze válogatásaira –, azonban egy újabb, átfogó antológia azóta is várat magára.
Timár György most negyedszázados műfordítói tevékenységének összegzéseként a huszadik századi magyar költészet bemutatására vállalkozott: a saját válogatásában és fordításában megjelent nagyszabású munka 131 költő 502 versét tartalmazza. Válogatása szükségképpen szubjektív jellegű, mégis reális képet ad költészetünk legfontosabb alakjairól és irányzatairól. Több-kevesebb verssel szerepel valamennyi, ma már klasszikusnak számító költőnk (a nyugatosok, Kassák és az újholdasok), ahogyan a háború utáni nemzedékek legfontosabb alakjai is helyet kaptak Nagy Lászlótól egészen a legfiatalabbakig (Térey János, Karafiáth Orsolya). A válogatás arányait lehetne vitatni, bár a szerkesztést nyilván az is befolyásolta, hogy egy-egy költő esetében milyen francia fordítások léteznek már. Ugyanakkor a szerkesztő-fordító a legtöbbet franciára fordított költőinktől is bátran közöl újabb fordításváltozatokat.
Timár György fordítói alapelveit tekintve a magyar műfordítói hagyományokat követi, vagyis – ellentétben a francia irodalomban kialakult szokásokkal – a tartalmi és stílusbeli hűségen túl a lehető legnagyobb formai hűségre is törekszik. Számos sikerült fordítást idézhetnénk, bár mi, magyar olvasók csak nehezen tudunk elvonatkoztatni a francia szöveg alatt is „hallható” magyar eredetitől. A fordítások minőségét a francia olvasóknak és kritikusoknak kell majd megítélniük, ahogyan az is tőlük függ, hogy mennyire tudnak beépülni ezek a fordítások a francia verskultúrába. Mindehhez természetesen az kell(ene), hogy a tetszetős kivitelezésben megjelent könyv eljusson a francia közönséghez is.
(Gouttes de pluie. Poésie de Hongrie au XXème siecle. Choix, traduction et préface par Georges Timár. Fekete Sas Kiadó, Budapest, 2001. Ármegjelölés nélkül)
Az ismeretlen Kodály
Kálmán Gyöngyi
Új oldaláról ismerheti meg a nagyközönség a népzenetudós Kodályt. A vokális zene iránt elkötelezett zeneszerzőt, zenepedagógust és népzenekutatót a népi hangszerek, hangszeres népi dallamok is erősen foglalkoztatták. Bár a Kodály összegyűjtötte népzenei anyagból, a mintegy ötezer dallamból csak háromszáz a hangszeres, ezek minősége és archaikussága nem hagy kétséget értékük felől. A zömmel 1910–14 közötti gyűjtés nagy területről származik: Bukovinából, a Nyírségből, a Dunántúlról, a Felvidékről, a Székelyföldről. Kodály egy-egy térség zenei feltárásánál a nemzetiségek zenéjét egymás mellé helyezve vizsgálta, a parasztság – ezen belül a külön világot képviselő pásztorok – és a falusi cigányzenészek dalait is egymással való összefüggésükben kutatta. Bartókkal együtt nagy jelentőséget tulajdonított a hangszeres zene gyűjtésének, bizonyosan tervezték ennek az anyagnak a közreadását is a Magyar Népzene Tára egyik kötetében. A világháborúk azonban megnehezítették, illetve lehetetlenné tették a további munkálatokat. Kodályt az 1945 utáni teendők sokasága megakadályozta a félben maradt gyűjtés folytatásában és kiadásában (végül Lajtha Lászlót bízta meg ezzel a feladattal).
Sok évtizedes adósságot ró le Tari Lujza könyve, amelynek alapján – a népzenei források megismerése mellett – képet alkothatunk Kodály kutatómunkájáról, kutatói szemléletének fő vonásairól. A dallamokat kottahűen, a gyűjtések sorrendjében, azon belül a fonográffelvételek sorrendjét követve közli a kötet. Az első dallam nem más, mint a Gömör megyei gyűjtőúton 1906-ban lejegyzett, a zabari kanászfiú által énekelt és citerán lejátszott Vidrócki-ballada. A függelékben megtalálható Kodály lejegyzésében Vikár Béla eddig ugyancsak publikálatlan hangszeres népzenei gyűjtésének egy része. A kiadvány teljességéhez néhány lejegyzés fakszimiléje, illetve fényképek is hozzájárulnak.
(Tari Lujza: Kodály Zoltán, a hangszeres népzene kutatója. Balassi Kiadó, Budapest, 2001. Ára: 3000 forint)
A Fókusz Könyváruház
Szépirodalmi sikerlistája
1. Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek – Helikon Könyvkiadó 1180 Ft
2. Márai Sándor: Ég és föld – Helikon Könyvkiadó 1480 Ft
3. Fielding, Helen: Mindjárt megőrülök – Európa Kiadó 1700 Ft
4. Eco, Umberto: A rózsa neve – Európa Kiadó 2200 Ft
5. Márai Sándor: Mágia – Helikon Könyvkiadó 1380 Ft
6. Harris, Joanne: Csokoládé – Ulpius-ház 1580 Ft
7. Janikovszky Éva: De szép ez az élet – Móra Kiadó 1280 Ft
8. Kepes András: Könyvjelző – Park Könyvkiadó 2500 Ft
9. Esterházy Péter: Harmonia caelestis – Magvető Kiadó 2990 Ft
10. Londoni eső – Noran Kiadó 2000 Ft
Szavaztak az olvasók: ez Magyar Péter legbotrányosabb kijelentése