Nincs pénz a műkincsek védelmére

A borsodi rendőrök – az ORFK és az Interpol segítségével – még mindig nagy erőkkel keresik a vizsolyi református templomból vasárnap hajnalban ellopott Károli-bibliát. Országos szinten százmilliárdokba kerülne az egyházaknak, hogy műkincseiket védetté nyilvánítsák – közölte G. Szabó Botond, a Magyarországi Református Egyház debreceni kollégiumának gyűjteményi igazgatója.

Továbbra is sok bejelentés érkezik a rendőrségre az ellopott Vizsolyi Biblia ügyében, valamenynyi jelzést ellenőriznek a nyomozók. Elrendelték a biblia nemzetközi körözését is, amelynek koordinálásban az Interpol is részt vesz. Annyi bizonyos: ha Magyarországon valaki megvásárolná a műkincs könyvet, orgazdaságot követne el. A büntetési tétel normál esetben két évig terjedő szabadságvesztés lehetne, ám muzeális tárgyról van szó, ezért akár három év is lehet. Mivel a vizsolyi eset igen nagy nyilvánosságot kapott, itthon képtelenség eladni az eltulajdonított példányt. A hazai műkereskedőknek amúgy nem könnyű a dolguk, ha ki akarják deríteni, hogy lopott-e a nekik eladásra felajánlott tárgy. Hiányzik a mindenre kiterjedő nyilvántartás, amelyben szerepelnének az eltűnt, vagy ellopott műtárgyak. A baj megelőzésére legfeljebb azt tehetik meg, hogy az eladó adatait rögzítik és rendszeresen figyelik a műkincsügyekről szóló rendőrségi tudósításokat.
Országos szinten százmilliárdokba kerülne az egyházaknak, hogy műkincseiket védetté nyilvánítsák – közölte tegnap G. Szabó Botond, a Magyarországi Református Egyház debreceni kollégiumának gyűjteményi igazgatója. A vezető azért nyilatkozott erről, mert kiderült: a Vizsolyi Biblia ellopott példánya nem volt védett.
G. Szabó Botond elmondta: a kulturális örökség védelméről szóló törvény csak néhány hónappal ezelőtt lépett hatályba, azonban a végrehajtási utasítások még nem jelentek meg. Szerinte a végrehajtási utasítások kibocsátása megoldhatná az egyházi műkincsek, műtárgyak védetté nyilvánításának kérdését azzal, hogy pontosan körülírná annak feltételeit. Az igazgató rámutatott arra, hogy a műkincsek védetté nyilvánítására horribilis összegeket kellene fordítaniuk az egyházaknak, de ezek a források nem állnak rendelkezésükre. Az igazgató kiemelte: a védett műtárgyakat és műkincseket szigorú feltételek szerint kell tárolni és őrizni. Előírják például a tárolási hőmérsékletet, meghatározzák a helyiség páratartalmát és az ablakok üvegezésének biztonságtechnikai követelményeit is – tette hozzá. G. Szabó Botond. Jelezte, hogy az egyházak központi gyűjteményei védettek, gondok leginkább a vidéki templomok és a helyi gyűjtemények esetében tapasztalhatók.
Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke tegnap megerősítette azt a Népszabadságban megjelent hírt, amely szerint műkincseik fokozottabb védelme és az állami források növelése érdekében hamarosan javaslatot juttatnak el a kulturális és a gazdasági tárcához. Szorgalmazzák, hogy a Széchenyi-tervben megjelölt, a vallási turizmussal összefüggő pályázati lehetőséget az idegenforgalmi szempontból is értékes egyházi műtárgyak és műkincsek védelmére is terjesszék ki.