A nagy ívű terv elsősorban Budapest belső történelmi városrészei és a korábbi ipari övezetek megújításával foglalkozik – ismertették a résztvevőkkel a koncepciót a készítők. A tervekről már néhány hete tartottak egy szakmai fórumot, s a tegnapi, második vitanapot megelőző városnéző túrán az előkészítő munkában részt vevő szakértőcsoportok vezetői, valamint Demszky Gábor főpolgármester vezették végig a helyszíneken az érdeklődőket.
A főváros így kiválasztott részén található több történelmi városrész és ipari övezet is. Ezek közül is a Ferencváros az egyik városrész, ahol talán legszerencsésebben valósult meg a rendkívül lepusztult terület rehabilitációja. A tömbbelsők kibontásával lassanként csökken az itt annyira jellemző, zárt bérházak sora. A lakóházak építése mellett ma már egyre több iroda, intézmény, szálloda kerül ide, amit a közterek megújítása is követ; így lett az Angyal utcából sétálóutca, padokkal, díszburkolattal. A dzsentrifikációt – azaz a tehetősebb réteg be- és a kevésbé tehetősek kiköltözését – elkerülendő, a bérlakásokat a lakók csak a felújítás után vásárolhatják meg, természetesen már emelt áron, ami számtalan vita kirobbantója az utóbbi években. A másik hasonlóan dinamikusan fejlődő kerület a Józsefváros. Amióta utcáiról eltűntek a prostituáltak és a „kapcsolódó iparágak”, egészen más képet mutat a nyolcadik kerület. A városrehabilitáció még kezdeti stádiumban van, Józsefváros büszkesége egyelőre a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár környéki palotanegyedben megvalósított felújítás, de további területek is várnak a megújulásra. A Nap utcában egy önkormányzati lakóépület, valamint az Ybl által tervezett első fővárosi óvodaépület jelzik a fejlődést, a Hock János utcában pedig egy önkormányzati társasház saját költségből megvalósított díszkivilágítással is rendelkezik. Meg kell oldani viszont a Józsefvárosi pályaudvar és a szemközti Ganz Gépgyár körüli helyzetet. A kérdés: marad a piac, vagy megindulhat itt is az urbanizáció? Hasonlóan rendezni kellene a körvasúti körút Határ út–Kőér utcai szakasza közötti részének helyzetét. Ez szintén átmeneti zóna, amely akár mint lakóterület is működhetne, de sportlétesítmények létesítésére alkalmas lenne. A soroksári–ráckevei Duna-ágon a túrához csatlakozott a főpolgármester is, aki beszélt a Csepel északi részére – a ma még csupán szemétdombokok és ipari épületek helyén, ám szép természeti környezetben – tervezett városrészről. A tavaly év végén elkészült tervekben a Duna-ág két oldalára álmodták meg a hatalmas zöld felülettel rendelkező majdani lakóparkot, amely a Csepel keleti felére elhelyezett szennyvíztisztító elhelyezésével válna megvalósíthatóvá. Szó volt a Kvassay úti csomópont átalakításáról, a Lágymányosi Infopark fejlesztéséről, de a Móricz Zsigmond körtéren hamarosan megkezdődő jelentős közlekedési átalakításokról is. Kiderült, az átalakításokkal nagymértékben csökkenni fog az itteni parkolóhelyek száma, amire egyelőre még nincs semmilyen megoldás.
Gulyás Gergely: A mindennapi politikát legjobban a szuverenitáson keresztül lehet megérteni
