A január eleji rendkívüli hideg időjárás miatt a szokásosnál intenzívebben fűtött egész Európa. A gáz és az áram tőzsdei ára a nagyobb kereslet hatására megugrott, amely folyamatot a kontinens szolgáltatói előbb vagy utóbb, de szinte biztosan beépítik a fogyasztói árakba. Magyarországon a rezsicsökkentés miatt stabilan Európa legalacsonyabbjai a tarifák, ám a többletfűtés így is magasabb végösszegű számlákat eredményez majd. Ezt az extraköltséget egyedülálló módon vállalta át a minapi kormánydöntés alapján a magyar állam, más országokban ehhez hasonló, egyszeri segítségről ez idáig nincsenek hírek.
A hőmérséklet csökken, a gáz ára nő
A 2026 januárjára prognosztizált hideg miatt Európa-szerte nőtt a kereslet a földgáz iránt a kontinenst kiszolgáló piacon, a gáztárolók gyorsabban ürültek a szokásosnál. Ez felfelé tolta a nagykereskedelmi gázárakat, különösen a holland TTF benchmark esetében, ahol hírügynökségi jelentések szerint előfordult a napon belüli tízszázalékosnál is magasabb áremelkedés, a heti drágulás pedig megközelítette a harminc százalékot.
Vannak, akik napokon belül hatalmas számlát kapnak
Európában a január eleji hideg okozta energiaár-emelkedés országonként eltérő módon jelenhet meg a lakossági energiaszerződésekben, attól függően, hogy milyen árazási modell a jellemző. Azokban az államokban, ahol a háztartások jelentős része változó áras, tőzsdéhez vagy havi indexhez kötött szerződéssel rendelkezik, a nagykereskedelmi gáz- és villamosenergia-árak rövid távú megugrása viszonylag gyorsan beszivároghat a lakossági számlákba, akár már a következő elszámolási időszakban. Ilyenkor a hideg időjárás miatt egyszerre nő a fogyasztás és az egységár is. Jellemzően a skandináv országokban, Spanyolországban és Portugália bizonyos részein, Írországban, továbbá némi – államilag kontrollált – kedvezménnyel az Egyesült Királyságban élők nagyobb hányadánál fordulhat elő ilyesmi, ezeken a területeken viszonylag elterjedt a dinamikus árazás.
A következő árajánlat szinte biztosan kedvezőtlenebb lesz
Azokban az országokban pedig, amelyekben a fix áras, egy-két évre rögzített lakossági szerződések dominálnak, a januári drágulás közvetlenül nem jelenik meg a számlákban, hanem késleltetve, a szerződések lejáratakor vagy az éves felülvizsgálat során. Ekkor építik be a szolgáltatók a magasabb beszerzési költségeket az új ajánlatokba, így a hideg időszak hatása nem azonnal, hanem hónapokkal később csapódik le a lakossági árakban. Mivel hosszú távú szerződésekről van szó, nehezebben követhető, hogy a lakosságtól így beszedett többlet csak fedezi-e a szolgáltató nagyobb kiadását vagy túl is lépi-e azt.
Idetartozik lényegében minden más európai ország, vagyis Ausztria, Belgium, Bulgária, Csehország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Lengyelország, Németország, Olaszország, Románia és Szlovákia.
Ez a magyar megoldás is egyedi
Akárhogyan is, de az extra fűtési szükséglet árát minden európai lakos megfizeti előbb vagy utóbb. Kivéve a magyarokat, akik válláról ezt a terhet leveszi az állam a kormány szerdai döntése értelmében. Az intézkedés célja az, hogy a lakosság ne viselje a rendkívüli időjárás pénzügyi következményeit, és a fűtés ne váljon megfizethetetlenné a tél legkritikusabb időszakában. A részletszabályok kidolgozása – így az átvállalás pontos technikai menete és elszámolása – folyamatban van, de a kormányzati közlések szerint az érintett időszakra eső többletfogyasztás költségei nem jelennek meg a lakossági számlákban.
Európai viszonylatban sem kis segítség ez, tekintettel arra, hogy az Eurostat adatai alapján az unióban több mint 41 millió ember nem engedheti meg, hogy otthonát megfelelően felfűtse, ami a lakosság közel tizede.
Vagyis az energiaárak közvetlen társadalmi problémát okoznak, az adatokon túl valódi, mindennapi nehézségekről van szó, hideg lakásokról, egészségügyi kockázatokról és fizetési hátralékokról.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!