Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Új nemzetközi kezdeményezés indult útjára Davosban: az Egyesült Államok elnöke megalapította a Béketanácsot, és Magyarország is az alapító országok közé tartozik . Orbán Viktor szerint Magyarországnak békére van szüksége a fejlődéshez, ezért minden olyan kezdeményezést támogat, amely megelőzi és megfékezi a háborúkat.
A kezdeményezést eredetileg a gázai tűzszünet felügyeletére és a háború utáni újjáépítés koordinálására hozták létre, időközben azonban egy szélesebb nemzetközi konfliktuskezelő testületté bővült, amelyhez több ország csatlakozott.
A Béketanács célja a stabilitás előmozdítása, a törvényes és megbízható kormányzás helyreállítása, valamint a tartós béke biztosítása a konfliktusok által sújtott vagy fenyegetett térségekben.
A Trump által életre hívott Béketanácshoz várhatóan további számos ország vezetője csatlakozik. A résztvevő államok között szerepel Izrael, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein, Jordánia, Katar és Egyiptom, valamint NATO-tagként Törökország és Magyarország is. A kezdeményezéshez olyan országok is csatlakoztak, mint Marokkó, Pakisztán, Indonézia, Koszovó, Kazahsztán, Üzbegisztán, Vietnám, Argentína, Örményország, Azerbajdzsán és Belarusszia.
Szakértők szerint a Béketanács már túlnőtt egy regionális kezdeményezésen, és reális esélye van arra, hogy a globális konfliktuskezelés egyik meghatározó fórumává váljon.
A meghívott országok listája is rendkívül széles: szerepel rajta Oroszország, Kína, India, valamint a legnagyobb európai államok – Németország, Franciaország, Nagy-Britannia és Olaszország –, továbbá a Közel-Kelet meghatározó szereplői Törökországtól Izraelen át Szaúd-Arábiáig, Magyarország pedig nem megfigyelőként, hanem alapító tagként vett részt a folyamatban.
A davosi alapító ünnepségen Magyarország képviseletében Orbán Viktor miniszterelnök személyesen vett részt, akit Trump kemény vezetőként méltatott, mielőtt a magyar kormányfő is ellátta kézjegyével az alapító okiratot. Az aláírók a béke mellett állnak, Magyarország pedig békét akar.
Ma Davosban az amerikai elnök egy új kezdeményezést indított útjára. Béketanácsnak hívják. Magyarország ott van az alapító országok között, mert Magyarországnak békére van szüksége, hogy fejlődni tudjon
– számolt be Orbán Viktor Facebook-oldalán.
Támogatunk és részvételünkkel erősítünk minden nemzetközi kezdeményezést, amely megelőzi és megfékezi a háborúkat, és garantálja a nemzetek és a családok biztonságát és nyugalmát
– fogalmazott Orbán Viktor.
A magyar kormányfő Davosban arról beszélt, hogy amit Brüsszel tesz, az, hogy Ukrajnát támogatja a háború folytatásában, és nem Trump béketörekvéseit, hiba.
Trump elnöknek teljesen igaza van, hogy ha úgy folytatjuk, ahogy eddig tettük, semmi sem fog változni. Tehát ha békét szeretnénk teremteni […] akkor valami újat kell tennünk. Valami újat kell kezdeményeznünk
– hangsúlyozta Orbán Viktor a svájci Die Weltwoche című hetilapnak adott nyilatkozatában.
Az Európai Unióban azonban egyre hangosabbak a háborúpárti hangok. A békés megoldások keresésére épülő megközelítést a háborús felkészülés logikája váltotta fel. Brüsszel célja a teljes uniós katonai készenlét elérése 2030-ig, ami miatt több nyugati ország a hadsereg létszámának bővítése és a katonai szolgálat átgondolása mellett döntött.
Az Európai Bizottság kollektív katonai készenlétre vonatkozó felhívása aggasztó folyamatokat, hadászati készülődést indított be a kontinensen. Az európai békepárti politikát felváltotta az elrettentés politikája: a katonai infrastruktúra és a katonaság létszámának bővítése.
Európának fel kell készülnie egy olyan háborúra, mint amilyet a nagyszüleink átéltek!
– fogalmazott korábban Mark Rutte, a NATO főtitkára.
Az Európai Unió és többek között az Európai Néppárt következetesen háborúpártiként lép fel. A háborúpárti uniós politikusok számtalan kijelentést tettek, amelyben az eszkaláció szükségessége mellett érveltek, a kompromisszumos béke lehetőségét pedig rendre elutasították.
Az egyik legnagyobb háborús uszító Manfred Weber: az Európai Néppárt vezetője élesen kritizálta az amerikai béketervet is, szerinte Ukrajnát katonailag erősíteni kell, nem pedig gyengíteni.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság háborúpárti, korrupcióban úszó elnöke az Európai Parlamentben korábban egyenesen kijelentette: Európa „harcban áll”, és ha Ukrajna nem a saját feltételei szerint köt békét, további orosz támadások várhatók. Nyilatkozatában egyértelműen a katonai támogatás növelését sürgette.
Németországban 2026-tól nyilvántartásba veszik az összes 18 éves férfit, később sorsolással is behívhatják őket katonai szolgálatra. Franciaország is – egyelőre önkéntes alapon – a katonai szolgálat újbóli bevezetése mellett döntött és a szomszédos Ausztria is felülvizsgálja a sorkatonai rendszerét. Az Egyesült Királyságban a tartalékos, nyugállományú katonák mozgósítható életkorát 55 évről 65 évre emelik fel.
Andrius Kubilius uniós védelmi biztos egy százezres közös európai hadsereg felállításának szükségességét vetette fel, mondván, a jelenlegi rendszer nem alkalmas a geopolitikai kihívások kezelésére.
A brüsszeli terv tehát elkészült, ami Magyarországot is háborúba sodorná. A háborús tervek egyetlen akadálya a magyar nemzeti kormány.
Borítókép: Orbán Viktor magyar miniszterelnök Donald Trump békepárti álláspontján (Fotó: AFP/Fabrice Coffrini)
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
A Tisza meg a DK behozná az ukránokat az EU-ba.
Mintegy 40 milliárd forintos beruházás indul Magyarországon.
Kormányváltást akarnak az ukránok.
Ukrajna, Oroszország és Amerika tárgyalóasztalhoz ül.
A Tisza meg a DK behozná az ukránokat az EU-ba.
Mintegy 40 milliárd forintos beruházás indul Magyarországon.
Kormányváltást akarnak az ukránok.
Ukrajna, Oroszország és Amerika tárgyalóasztalhoz ül.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Csak egy feltétele volt, hogy bárki megnézhesse, de az elég brutális volt.
A Fidesz frakcióvezetője nem finomkodott.
Ez a tiszás köpönyegforgatás: a pártelnök a kampányban azt állította, lemond a mentelmi jogáról, megválasztása után viszont már arról beszélt, hogy nem is lehet lemondani a jogról.
A Tisza újdonsült szakértője a bírósági ítéletek idején a Shell globális kiskereskedelmi elnöke volt.
Mintegy 40 milliárd forintos beruházás indul Magyarországon.
Kormányváltást akarnak az ukránok.
Ukrajna, Oroszország és Amerika tárgyalóasztalhoz ül.
Fekete-Győr elolvassa?
A Panathinaikosz az utolsó percekben egyenlített, Robbie Keane reagált.
A kínai autógyártók 2025-ben Európában nagy különbséggel megdöntötték a korábbi eladási rekordjaikat.
A Liverpool vezetőedzője Szoboszlai vezérré válásáról és Kerkez fejlődéséről is beszélt.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!