Nőnap alkalmából friss elemzést publikált a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS). Az elmúlt évek egyik legfontosabb eredménye az a nagyszabású családi adócsökkentési program, amelynek középpontjában az édesanyák állnak.

A programnak köszönhetően 2025-ben adómentessé vált a csed és a gyed, így ma már a kismamák Európában egyedülálló módon a csecsemőgondozási időszakban több pénzt kapnak, mint amikor még dolgoztak.
A családi adókedvezmény összege a duplájára nőtt, valamint 2025 őszétől minden háromgyermekes, 2026 januárjától pedig minden 30 év alatti egygyermekes és minden 40 év alatti, kétgyermekes nő is személyi jövedelemadó-adómentességet élvez, ami a következő években az összes kétgyermekes édesanyára kiterjed.
A KINCS 2021-ben készítette el a nők lehetőségei indexet, amely európai uniós összehasonlításban vizsgálja a nők számára elérhető lehetőségeket a munkaerőpiacon, az oktatásban, az egészségügyben, a közéletben és a családtámogatások terén. A 2021-es rangsor alapján Magyarország Finnországgal holtversenyben a második helyen végzett Svédország mögött. A mutatók frissítését követően jól látható, hogy a magyar nők és édesanyák helyzete az elmúlt években tovább erősödött, miközben az unió több tagállamában stagnálás vagy kedvezőtlen elmozdulás figyelhető meg.
Magyarországon a nők munkaerőpiaci részvétele az elmúlt évek egyik legmarkánsabb pozitív változását mutatja.
Az Eurostat adatai alapján a 20–64 év közötti nők foglalkoztatási rátája 2021 és 2024 között 73,6 százalékról 77,1 százalékra emelkedett, ezzel továbbra is meghaladva az uniós átlagot. Magyarország ráadásul továbbra is a legalacsonyabb munkanélküliségi rátájú országok közé tartozik, valamint javult a vezető pozícióban dolgozó nők aránya is.
Az oktatás területén is számottevő előrelépés történt. Az aktív korú, 25–64 éves nők között a felsőfokú végzettségűek aránya 2019 és 2024 között 30,3 százalékról 36,5 százalékra emelkedett. Ma már tízből hat friss diplomás nő, illetve a PhD-hallgatók között is 50 százalék feletti az arányuk. A közéletben és az igazságszolgáltatásban is erősödött a női jelenlét:
2024-re 14,6 százalékra nőtt a női parlamenti képviselők aránya, a Legfelsőbb Bíróságban pedig női többség alakult ki.
Az egészségügyi mutatók szintén javultak. A magyar nők születéskor várható átlagos élettartama és az egészségben eltöltött évek száma egyaránt emelkedett, utóbbi csaknem három évvel, 61,8-ról 64,6 évre nőtt. A javulás üteme európai összevetésben is jelentős: a magyar nők és édesanyák 18 tagállamot megelőzve több egészségben eltöltött évre számíthatnak, amit a nemzetközi szinten is egyedülálló magyar védőnői hálózat működése is erősít.



















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!