Európa napjainkban olyan társadalmi, gazdasági és demográfiai fordulóponton áll, amely alapvetően befolyásolja súlyát és versenyképességét a világban. A kontinens népessége fogy, a gyermekvállalási kedv visszaesett, miközben a társadalom idősödik. A demográfiai és gazdasági problémákban hazánkat is hasonló kihívások érik, mint Európa más országait, a magyar megoldások viszont markánsan eltérnek a legtöbb uniós tagállam által követett gyakorlattól.
2010 óta a magyar kormány egy olyan munka- és családközpontú modellt alakított ki, amely a nemzet fennmaradását biztosító családokat helyezi előtérbe. Az azóta eltelt másfél évtized tapasztalatai pedig azt mutatják, hogy ez a megközelítés mérhető, kézzelfogható és európai összehasonlításban is figyelemre méltó eredményeket hozott.
Ezeket az eredményeket foglalja össze a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) gondozásában megjelent, Magyar családok helyzetének változása 2010 után EU-s összehasonlításban című kézikönyv, amelyből kiderül, hogy az elmúlt másfél évtizedben Magyarország jelentős előrelépést tett a családok támogatása és a lakosság életszínvonalának javítása terén, sőt számos mutatóban az uniós sereghajtók közül az élmezőnybe lépett.
Az elmúlt tizenöt év egyik jelentős eredménye, hogy európai összevetésben vannak olyan demográfiai mutatók, amelyekben nálunk javulás tapasztalható az EU-s trendekkel ellentétben. Ilyen
a gyermekvállalási kedvet mutató termékenységi ráta, ami 2010 óta az unió átlagában jelentősen csökkent, miközben nálunk nőtt. Idehaza már négyből három gyermeknek házasok a szülei, ami a második legjobb arány az EU-ban.
Hazánkban továbbra is alacsony szinten maradt a külföldi édesanyáktól született gyermekek aránya, miközben az unióban ma már minden negyedik gyermek külföldi származású anyától születik meg, sőt vannak országok, ahol már minden harmadik.
Jelentős előrelépés történt a munkaerőpiacon is:
2010 és 2024 között a foglalkoztatottság szintje uniós összehasonlításban a második legnagyobb mértékben, 18,9 százalékponttal nőtt, és egyre több kisgyermeket nevelő édesanya vállal munkát. A nők munkába való visszatérését célzó intézkedések – különösen a bölcsődei hálózat fejlesztése és az európai összehasonlításban is kedvező bölcsődei díjak – lehetővé tették, hogy a család és a munka ne egymást kizáró, hanem egymást erősítő tényezők legyenek.
Hazánkban ugyanakkor azok sincsenek hátrányban, akik a gyermekükkel szeretnének otthon maradni. Magyarország azon kevés uniós tagállam közé tartozik, ahol az egyik szülő a gyermek közel hároméves koráig részesülhet ellátásban, miközben az uniós átlag mindössze másfél év. A szülési szabadság idejére járó ellátás a korábbi kereset száz százaléka, ami nálunk még adó- és járulékmentes is.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!