Számos megélhetési és életminőségi mutató szintén pozitív irányba mozdult el. Az egészségben eltöltött életévek száma 6,1 évvel, 63,6 évre emelkedett, ami a tagállamok körében a második legnagyobb növekedésnek számít 2010 óta. Ugyancsak biztató, hogy
a gyermekes családok körében a tartós szegénység kockázata Magyarországon már alacsonyabb szintű az uniós átlagnál (az EU-ban 9,7 százalék, nálunk 6,9 százalék). Fontos kiemelni, hogy itthon csökkent a legnagyobb mértékben azon gyermekes háztartások aránya, amelyek egy váratlan pénzügyi kiadással nem képesek megbirkózni.
Az előrelépés az otthonteremtés területén is látványos: mára az uniós országok közül Románia és Szlovákia után Magyarországon a legmagasabb a saját tulajdonú otthonban élők aránya (92 százalék), és a magyar háztartások fizetik a legalacsonyabb áram- és gázárakat az EU-ban, ami jelentős megtakarítást és kiszámíthatóbb mindennapokat biztosít a családok számára.
Magyarország teljesítménye az Európai Unió statisztikai hivatalának hiteles, összehasonlítható és objektív adatai fényében tehát lényegesen kedvezőbb képet mutat, mint amit sokan látni vagy szándékosan láttatni kívánnak róla. Ezek az adatok is megerősítik, hogy a magyar családpolitika következetes bővítése és működtetése nemcsak a mindennapi életet tette kiszámíthatóbbá, hanem hozzájárult az életkörülmények javításához, a munkahely- és otthonteremtéshez, valamint a családok jólétének és anyagi biztonságának megerősítéséhez.
A szerző a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) elnöke
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!