Ahhoz, hogy Magyarország népesedési helyzetéről hiteles képet kapjunk, fontos leszögezni:
a jelenlegi demográfiai helyzet nem egyik napról a másikra alakult ki, nem értelmezhető a családpolitika kudarcaként, és nem is magyar sajátosság.
A születések számának csökkenése, a gyermekvállalási kedv mérséklődése és a családalapítás halogatása egész Európában megfigyelhető jelenség. Az orosz–ukrán háború okozta gazdasági bizonytalanság minden európai országban csökkentette a születések számát, sőt tovább erősítette a több évtizede tartó negatív adatokat, amelyekre már a koronavírus-járvány is hatással volt.
A hazai tendenciák értelmezéséhez a háborús és gazdasági hatásokon túl egy mélyebb, történeti tényezőt is figyelembe kell venni. Magyarország azon kevés európai ország közé tartozik, ahol az 1990-es évek közepének családellenes megszorításai miatt nem nőtt, hanem csökkent a gyermekvállalási korban levő nők száma. A Bokros-csomag következtében az elmúlt másfél évtizedben a 15–49 éves nők létszáma 13 százalékkal csökkent, ezen belül a születések kilencven százalékát adó 20–39 éves korosztályban pedig 344 ezer fővel lettek kevesebben, mint 2010-ben.
Ez a negatív trend alapvetően meghatározza a jelenlegi népmozgalmi adataink alakulását, azt, hogy még javuló gyermekvállalási kedv mellett is évről évre csökken a születések száma.
Fontos hangsúlyozni, hogy a születésszám visszaesése jóval mérsékeltebb, mint amekkora a szülőképes korú női korosztály létszámának csökkenéséből következne, ami annak köszönhető, hogy napjainkban kevesebb nő arányaiban több gyermeket hoz világra.
Magyarország egyedi helyzetét tovább erősíti, hogy az EU-n kívüli anyáktól származó születések aránya változatlanul alacsony, két százalék.
Ez aztjelenti, hogy hazánkban a külső migráció nem befolyásolja sem a születések számát, sem a termékenységi mutatókat. Az EU legtöbb tagállamában ezzel szemben a bevándorlás érezhetően hat a demográfiai folyamatokra, mivel a bevándorló anyák több gyermeket vállalnak, mint a honos nők, így felfelé javítják a termékenységi adatokat. 2023-ban az uniós tagállamok közül húszban az EU-n kívülről érkező bevándorló anyák termékenységi mutatói jóval meghaladták a honos anyákét. A migráció hatása nélkül viszont jóval kedvezőtlenebb kép rajzolódik ki: a termékenységi ráták 10–25 százalékkal elmaradnak az együttes mutatóktól, így bevándorlás nélkül a legtöbb európai ország termékenységi rátája (átlagosan 1,27) alacsonyabb, mint a mostani magyarországi (1,31).
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!