Az idén négymilliárd forint jut az ipari parkokra

Noha a magyarországi ipari termelés egynegyedét és az ipari export negyven százalékát már a hazai ipari parkok produkálják, még lemaradás mutatkozik az innováció területén, és az ezzel összefüggésben lévő tudástranszfer sem esik egyelőre a parkok tevékenységébe. A minőségi fejlődés mozgatórugója lehet ugyanakkor a Széchenyi-terv részeként futó célprogram. A múlt esztendőben egyébként összesen 2,2 milliárd forint állami támogatás jutott 49 projektre.

Szerkesztőségünk minden második hét keddi napján élő, internetes adásban jelentkezik, és a magyar gazdaság általános, illetve speciális, de valamilyen módon fontosnak tekinthető kérdéseire keresi a választ a meghívott szakértők, közírók segítségével. Tegnap a hazai ipari parkok helyzetével foglalkoztunk. Meghívott vendégünk volt Cséfalvay Zoltán, a Gazdasági Minisztérium (GM) regionális fejlesztési helyettes államtitkára, Devecz Miklós, a Flextronics Ipari Parkok magyarországi fejlesztési igazgatója, Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Rt. kutatásvezetője, Pakucs János, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke és Rakusz Lajos, az Ipari Parkok Egyesület elnöke, míg az adás moderátora Kulcsár Péter, a Magyar Gazdaságelemző Intézet igazgatója volt.
Kulcsár Péter a fórum elején vitaindító gondolatként jelezte, hogy Magyarországon az ipari park definíciója immár nemcsak egy alapinfrastruktúrával ellátott termelési területet jelent, hanem egy szolgáltatói bázist is. Kialakult az a helyzet, hogy nem vállalatok, hanem hálózatok versenyeznek egymással – fűzte hozzá.
Cséfalvay Zoltán ennek kapcsán elmondta, hogy az ipari parkok rendszere átalakult, s akárcsak a magyar gazdaság egésze, jelentős kihívásokkal szembesül. Úgy tűnik, kifulladt az olcsó munkaerőre, a külföldi működő tőke bevonására és az alap-infrastruktúra jelenlétére épülő gazdaságfejlődési modell. Ma már ettől jóval több kell – hangoztatta. A Széchenyi-terv célprogramja, a jelentkező piaci igények alapján, az innováció vezérelte modellbe vezető átmenetet kívánja elősegíteni. A Gazdasági Minisztérium képviselője aláhúzta, hogy a nemzeti fejlesztési program kiemelt szerepet szán az ipari parkoknak egy tízéves program részeként. Cséfalvay hozzátette: az elmúlt évben összesen 2,2 milliárd forint állami támogatás jutott 49 projektre.
Devecz Miklós annak a véleményének adott hangot, hogy a környező országok is felismerték az ipari parkokban rejlő gazdasági potenciált, és nagy erőkkel fejlesztik az infrastruktúrájukat. A Flextronics fejlesztési igazgatója szerint hazánkban az autópályákat és a gyorsforgalmi utakat kell mielőbb kiépíteni.
Molnár László arra hívta fel a figyelmet, hogy míg 1997-ben 28, jelenleg már 133 termelési centrum rendelkezik ipari park címmel. Mindez annyit jelent, a betelepült vállalkozások összesen 8,6 milliárd forintos forgalmat produkáltak 2001-ben, és 1997 és 2000 között a foglalkoztatottak száma több mint négyszeresére, 27 ezerről 110 ezerre emelkedett. Fontos, hogy ne a mennyiségre, hanem a minőségre helyezzük a hangsúlyt az ipari parkok esetében – mondta Molnár, aki szerint a jelenlegi szolgáltatói tevékenységet is bővíteni kell.
Pakucs János kifejtette, nemcsak országos viszonylatban, hanem egyes régiókon belül is számottevő eltérések mutatkoznak a szektoron belül. Igen fontos, hogy a következő években a tudástranszfer is az ipari parkok tevékenységébe tartozzon – emelte ki. Egy szakmai felmérés szerint a hazai parkok mindössze húsz százaléka rendelkezik kutató-fejlesztő (K+F) funkcióval, de gyakorlatilag nincs kapcsolatuk kutatóintézetekkel, kockázati tőketársaságokkal.
Rakusz Lajos a kibontakozó vitában szükségesnek tartotta érzékeltetni, hogy a magyarországi ipari termelés egynegyedét és az ipari export negyven százalékát már a hazai ipari parkok produkálják. Az is cél, hogy az ipari parkok ne szigetként működjenek, hanem integráns elemei legyenek a magyar gazdaságnak – mondta. Óriási gond ugyanakkor, mutatott rá, hogy nincs közös internetes portálja a hazai ipari parkoknak, így egy lehetséges külföldi befektető nem tud a világhálóról tájékozódni a hazai állapotokról. Mindez összesen csak negyvenmillió forintba kerülne – fűzte hozzá.
Cséfalvay Zoltán erre megjegyezte, hogy hamarosan elkészül az említett honlap alapverziója, amelyen minden magyarországi létesítmény megtalálható lesz. A GM képviselője szólt arról is, hogy idén az ipari parkos program további erősödése várható. Négymilliárdra emelkedett a támogatási keret, és a 2002-es pályáztokban a fejlesztések dotációs aránya 33 százalékról 50 százalékra növekszik. Az új lehetőségek erősen nyitottak a felsőoktatás, valamint a kutatás-fejlesztés irányába, hiszen az innovációs központok idén összesen 250 millió forinthoz juthatnak, míg az egyetemi ipari parkok háromszázmilliós támogatást igényelhetnek összesen – zárta mondandóját a GM helyettes államtitkára.