Milliókat vesztettek a magyar családok a háború miatt

A multinacionális nagyvállalatoknak nem drága az emberélet, ha profitról van szó.

Négy éve tart az orosz–ukrán háború, amely komoly kiadásokat okoz a magyar családoknak is. A Századvég legfrissebb, 2025-ös adatokkal frissített elemzése szerint a háború okozta közvetlen károk mértéke Magyarországon mostanra elérte a 10 376,4 milliárd forintot. 

Forrás: Századvég

A számítások szerint egy átlagos magyar háztartás eddig több mint 2,5 millió forintot veszített a háború miatt. 

Eközben azonban a multinacionális vállalatok, köztük a Shell, az Erste és a BlackRock forintban számolva ezermilliárdokat nyertek. A háborún a legtöbbet kereső magyar ember Kapitány István, a Tisza Párt energia-áremelési szakértője, aki egymaga 12 milliárd forintos vagyonra tett szert, emlékeztet legújabb elemzésében az Ellenpont.

A portál összefoglalójában rámutatott: a magyar gazdaságot alapvetően három sokk érte a háború miatt:

• a legnagyobb költséget (6524 milliárd forintot) a megnövekedett energiaszámla okozta,
• amely kiegészül a kamatkiadások változásából (2840 milliárd)
• és a kieső exportpiacokból, vagyis az elhibázott brüsszeli szankciós politikából fakadó veszteségekkel (1012 milliárd).

A Századvég számításai szerint tehát a háború négy éve során a magyar gazdaság összesen 10 376,4 milliárd forintnyi kárt szenvedett el.

Brutális teher a családokon

Ha a fent említett 10 ezer milliárdos összeget „lebontjuk” egyénekre, a Századvég tanulmánya alapján, kirajzolódik, mekkora veszteséget jelentett a háborús időszak a családok számára. A 2022 és 2025 közötti időszakban a költségek a következőképpen alakultak:

• egy átlagos háztartásra jutó kár: 2 544 000 forint.
• egy négyfős családra jutó kár: 4 330 000 forint.

A negatív gazdasági következmények elhúzódó jellegét mutatja, hogy bár az energiaárak nemzetközi szinten mérséklődtek, és a gazdaság is alkalmazkodott az új helyzethez 2025-re, a károk növekedése nem állt meg, hangsúlyozza az Ellenpont, kiemelve: tavaly a gázimportban 138,1 milliárd forint többletköltség keletkezett a háború előtti árszintekhez képest.

Mindeközben a geopolitikai kockázatok miatt a kamatszint 4–6,5 százalék közé emelkedett. A kötvényállomány átárazódása miatt az állami finanszírozás csak 2025-ben 870,7 milliárd forinttal drágult. Az orosz piacok elvesztése és a kölcsönös szankciók további 316,7 milliárd forint kiesést okoztak a magyar exportőröknek az elmúlt évben.

A háború tehát milliókat vett ki a magyar emberek zsebéből és ezermilliárdokat az államkasszából. A kiadások nagyobb részét pedig a brüsszeli szankciós politikának és az energiaárak megemelkedésének köszönhetjük.

Kapitány István milliárdokat keresett a háborún

Miközben a magyar társadalomnak fájdalmas károkat okozott a háború, vannak olyanok is, akik kifejezetten jól kerestek rajta. Az egyik ilyen ember 

Kapitány István, a Tisza energia-áremelési szakértője, aki hatalmas összeget, több mint tízmilliárd forintot keresett a háborún.

Ezzel biztosan ő az a magyar, aki a leginkább meggazdagodott az öldöklésen. Kapitánynak rengeteg Shell-részvénye van (hiszen a Shell vezetője volt), így ő azon gazdagszik, ha Magyarország drága amerikai LNG-t vesz (lehetőleg a Shellen keresztül) az olcsó orosz gáz helyett.

A volt shelles felsővezetőként becslések szerint akár 37 millió dolláros (12 milliárd forintos) vagyonra tehetett szert az ukrán–orosz háborúval, hiszen feltételezett jövedelme közel 1–1,5 milliárd forint is lehetett évente, még konzervatív becslések szerint is. Az ambiciózus szcenárió alapján a 2022-es, háború miatti olajárrobbanás és a részvények értékének drasztikus növekedése után ez azonban több mint a duplájára ugorhatott 2024 nyarára. Bónusszal, részvénycsomaggal, egyéb juttatásokkal ez akár évi 3,4 millió font, azaz 2,8 milliárd forint értékű juttatás is lehetett a számítások szerint.

A multinacionális nagyvállalatoknak nem drága az emberélet, ha profitról van szó

Ha külföldön keressük, hogy kiknek éri meg a háború, akkor a Shell mellett egy másik nagy multinacionális vállalatot, a BlackRockot érdemes megvizsgálni. Az amerikai vagyonkezelő elképesztő globális hatalomra tett szert az évek során. A stratégiai iparágakat valósággal megszállták, a legnagyobb fegyvergyártók mögött mind ők állnak. Ezek az óriásvállalatok készítik az Ukrajnába küldött fegyvereket, így a mögöttük álló vagyonkezelőknek, 

így a BlackRocknak pénzügyi érdekük a háború folytatása.

A hadiipar és azon belül a fegyverbiznisz egyértelműen nagy üzlet az amerikai alapkezelőnek. A hivatalosan elérhető adatokból kiderül, hogy a legnagyobb fegyvergyártók mögött mind ott van a BlackRock, a Vanguard és a State Street – méghozzá jelentős befolyással rendelkező tulajdonosként.

A triumvirátusnak a legnagyobb részesedése, több mint 30 százalék az F–35-ös vadászgépeket és HIMARS-rakétákat gyártó Lockheed Martinban van (a BlackRock ebből több mint 7 százalékot visz). Szintén erős tulajdonosi pozíciókat foglalnak el a B–21 bombázókat és drónokat készítő Northrop Grummanban is, ahol hármójuknak valamivel kevesebb, mint 30 százalékuk van (a BlackRock ebből közel 10 százalékot visz).

Zömében ezek a hadiipari óriások gyártják az Ukrajnába küldött fegyvereket. És mivel mögöttük tulajdonosként a BlackRock és társai állnak, ők profitálnak a hadiipari megrendelésekből. Ebből pedig az következik, hogy a dollárbilliókat megmozgató vagyonkezelőknek gazdasági érdekük a háború fenntartása és folytatása, hiszen így még nagyobb profitot tudnak bezsebelni.

A helyreállítással is ugyanaz a kör járna jól

A háború azonban nemcsak a fegyverek miatt őrült nagy üzlet, figyelmeztet az Ellenpont. Ugyanis alighogy Oroszország elindította a katonai hadműveleteit, a BlackRock bejelentkezett Ukrajna újjáépítésére. 2022 decemberében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megállapodott a világcég vezérigazgatójával, Larry Finkkel: a felek aláírtak egy szerződést, ami alapján a háború után a globális vagyonkezelő koordinálhatja az ukrán gazdaság helyreállítását célzó befektetéseket.

A világ legnagyobb vagyonkezelője és az Egyesült Államok legnagyobb bankja, a BlackRock és a JPMorgan közreműködésével tervez Ukrajna kormánya felállítani egy olyan fejlesztési bankot, amely közpénzből finanszírozna beruházásokat, amelyek később aztán több száz milliárd dollárnyi magántőkét is bevonzhatnak. 

A „megbeszéléseket ismerő emberek” szerint a cél az „alacsony költségű tőke bevonása” a különböző kormányoktól, adományozóktól és nemzetközi pénzügyi intézményektől, amivel később „öt-tízszer annyi magánbefektetést” lehet megszerezni. A BlackRock és a JPMorgan a tanácsadás révén „korán áttekinthetik a lehetséges befektetéseket az országban”. Ez közérthető megfogalmazásban annyit tesz, hogy 

ennek a két szervezetnek lesz lehetősége válogatni az esetlegesen megvalósuló későbbi befektetések között.

Elképesztő üzletről van szó: az ENSZ 2025 eleji jelentése szerint Ukrajna újraépítése az akkori állapot szerint is több mint 500 milliárd dollár lenne, ráadásul a korábbi amerikai jelentések szerint nagyságrendileg 10 és 12 billió (ezermilliárd) dollár közé tehető Ukrajna ásványkincsvagyona. Az újraépítés során kialakított infrastruktúra, amelyet részben a BlackRock felügyel, garantálhatja, hogy ezekhez elsősorban az amerikai alapkezelő cégei szerezzenek hozzáférést. Ez pedig biztosítja a befektetés sokszoros megtérülését.

A bankszektor szépen hízik, mialatt dúl a háború

Miközben az energiapiac és a fegyvergyárak szárnyalnak, az ebből keletkező tőke kezelését végző bankok is nagyot szakítottak 2022 óta. A nyertesek közül pedig kiemelkedik egy, méghozzá az Erste-csoport, amelynek évekig vezető beosztású alkalmazottja volt a Tisza Párt gazdaságpolitikai szakértője, Kármán András. A bank egyik legfontosabb részvényese (az Erste Alapítvány mellett) pedig nem meglepő módon éppen két amerikai tőkealap, a Vanguard és a BlackRock, amelyek az energiapiac és a fegyvergyárak, vagyis a háborús gazdaság legnagyobb haszonélvezői. 

Az Erste Group egészen megdöbbentő szárnyalásba kezdett a háború kitörése óta, a csoport teljes piaci értéke a két és félszeresére nőtt mindössze 4 év alatt. 

A háború tehát elképesztő anyagi terhet ró a magyar családokra, ami négy év alatt már ezermilliárdokban mérhető összeg. Eközben a hétköznapi emberek megrövidítéséből a multinacionális nagyvállalatok és tőkealap-kezelők, illetve azok képviselői profitálnak. Ilyen a Shell, az Erste, a BlackRock vagy Kapitány István.

Borítókép: Kapitány Istvánnal pózol Magyar Péter (Forrás: Facebook)

További játékainkhoz kattintson ide!