Nem csak a Shell járt jól, az Erste is hatalmasat kaszált az orosz–ukrán háborún

Míg az átlagemberek számára egyre nehezebbé válik a megélhetés az orosz–ukrán háború, az egész Európát sújtó energiaválság és az elszálló élelmiszerárak miatt, a multicégek igencsak jól keresnek a konfliktuson. A Shell mellett óriásit kaszált az utóbbi időszakban az Erste-csoport is: az osztrák tulajdonú pénzintézet részvényeinek értéke két és félszeresére emelkedett, a profitjuk pedig elképesztő mértékben, 60 százalékkal nőtt három év alatt.

Bár a bank a profitnövekedést elsősorban az emelkedő kamatbevételekkel magyarázza, valójában az csak következménye volt az orosz–ukrán háború nyomán elszálló energiaáraknak, és a magas inflációra adott monetáris politikai válaszoknak.

Nem először kerül vitába a magyar kabinet külföldi tulajdonú pénzintézettel: novemberben a belga kézben lévő K&H elemzőjének nyilatkozata váltott ki éles reakciót.

A bankadóval van a legnagyobb bajuk, ugyanis nem akarnak részt venni a közteherviselésben

– írta egy Facebook-bejegyzésében Orbán Viktor. A kormányfő arra reagált, hogy Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője azt állította, hogy a piac egy Tisza-győzelemnek örülne a tavaszi választáson. A miniszterelnök szerint azonban a befektetők csak azért támogatnák Magyar Péterék sikerét, mert az megszorításokkal járna.

Közel 15 ezermilliárdot vont el a kormány a külföldi vállalatoktól, köztük a bankoktól

A kormányfő az évértékelőn arról is beszélt, hogy a multik és a bankok nem véletlenül akarják leváltani a vezetést. 2010 és 2025 között ugyanis három területről – a pénzintézetektől, az energiavállalatoktól és a kereskedelmi láncoktól – különböző módszerekkel összesen 14 956 milliárd forintot vontak el. Sőt, a tervek szerint 2026-ban további 1922 milliárd forintot különítenek el e célra. Ezt hivatalosan társadalmi felelősségvállalásnak vagy a közteherviselésbe való bevonásnak nevezik.

„Csoda, ha vicsorognak? Az első céljuk az, hogy megakadályozzák a 2026-ban esedékes 1922 milliárd forint befizetését! Ha ez sikerül, megkezdik annak a 14 956 milliárdnak a visszagyűjtését, amit eddig elvontunk, és a magyar embereknek adtunk. Erről van szó. Ha hagyják, hogy a Tisza–Brüsszel–nagytőke koalíció hatalomra kerüljön, ki fogják zsebelni a magyar családokat” – mondta Orbán Viktor, hozzátéve: igazuk van, amikor azt állítják, hogy rendszerváltást akarnak elérni Magyarországon, ugyanis a brüsszeli rendszer érkezésével a rezsicsökkentésnek és a családtámogatásoknak is vége lenne.

A Tisza Pártot a kormányfő szerint jól láthatóan elfoglalták a multinacionális üzleti és pénzügyi érdekkörök. Tavaly Kármán András tűnt fel a párt gazdasági vezetőjeként, aki 2010 és 2011 között még a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára volt, ám később több ponton vitatta a kormány intézkedéseit (például ellenezte a bankadót és az IMF hazaküldését), majd az Erste Banknál töltött be vezető pozíciókat.

Az Erste mellett a Shellnek is jó üzlet az orosz–ukrán háború

Kármán ugyanakkor az utóbbi időben háttérbe szorult, és helyét Kapitány István vette át a párt gazdasági és energetikai területeinek élén. Kapitány 37 évig dolgozott annál a globális óriásnak számító Shellnél, amely az orosz–ukrán háború egyik legnagyobb nyertese:

a vállalat 2022 és 2024 között soha nem látott extraprofitot realizált a háború és az energiaválság közepette.

Az orosz energiáról történő európai leválásnak a Shell volt az egyik legnagyobb kedvezményezettje, nem véletlenül beszélt Kapitány István a bemutatkozása után közvetlenül az orosz energiahordozókról való leválás szükségességéről az ATV csatornáján Rónai Egonnak. 

Mivel a Shell több tízmilliárd euróval növelte nyereségét a háború alatt, Kapitány István és a pártban szintén feltűnő Bujdosó Andrea közvetlen haszonélvezői a háborús konfliktusnak.

Aki nem hiszi, kérdezze meg a mesterséges intelligenciát, akár többfélét is: segítségképp, a Shell esetében mi megmutattuk, hogy ugyanaz a válasz érkezik minden kútfőből: katt a lenti videóra. Ez a teszt: aki akarja, megpróbálhatja az Erstéről is.