29P/Schwassmann-Wachmann: hirtelen százszorosára növekedett a titokzatos üstökös fényessége

Egy rejtélyes jégvulkáni üstökös óriási, „fosszíliaszerű” fényspirállá alakult át az elmúlt évek egyik legerősebb kitörése után - derül ki a legújabb asztrofotókból. Egy hatalmas kriovulkáni kitörést követően a titokzatos 29P/Schwassmann-Wachmann üstökös furcsa spirál alakot vett fel, és jelenleg százszor fényesebben ragyog a szokásosnál.

Az üstökös a csillagos ég legszebb és legkülönlegesebb vándorai Fotó: Star Walk

A 29P/Schwassmann-Wachmann üstökös olyan szokatlan kifényesedést produkált, amelynek a pontos okát nem értik a csillagászok.

A 29P/Schwassmann-Wachmann üstökös az úgynevezett rövid periódusú kométák közé tartozik Fotó: Starlust.org

29P/Schwassmann-Wachmann: kitört az alvó kozmikus jégvulkán

A szokatlan üstökös, a 29P/Schwassmann-Wachmann (29P) egy hatalmas jéggömb, amelynek nagyjából 60 kilométer hosszú az átmérője – ez nagyjából háromszor akkora, mint New York híres belső kerülete, a Manhattan hossza. 

A 29P/Schwassmann-Wachmann egy ritka, körülbelül 500 objektumból álló csoport része, amelyet kentauroknak neveznek a csillagászok. 

A Kentaur-csoporthoz tartozó kométák a belső Naprendszer körül keringenek. Az 29P üstökös azonban ezen belül egy még különlegesebb kozmikus klubhoz, az úgynevezett kriovulkáni üstökösök csoportjához tartozik, amelyek időnként gázt és jeget köpnek szét a kozmikus környezetükben.

Jégvulkánok kitörése a Szaturnusz Encaladus  holdján   Fotó:  NASA/JPL/Space Science Institute

A jégvulkánok vagy kirovulkánok olyan vulkanikus képződmények, amelyek a forró olvadt kőzetanyag, a magma helyett illékony anyagokat, így többek között vizet, metánt, vagy ammóniát lövellnek ki a kitöréseik során. Ezt a kilövellt anyagot nevezzük jég-, vagy kiromagmának. A kiromagma összetevői párafelhőként jelennek meg a környező térben. A jégvulkánok általában a vízben gazdag úgynevezett jégholdakon, vagy más hasonló, nagyon alacsony hőmérsékletű kozmikus objektumokon fordulnak elő.

Egy kriovulkáni üstökösön jellemzően akkor következik be a jégvulkáni robbanás, amikor a Nap közelébe kerülve a kométa jeges héja, vagy az üstökös magja túl sok napsugárzást nyel el. Ez a plusz sugárzás túlhevíti az üstökös belsejében található fagyott gáz és por keverékét – az úgynevezett kriomagmát –, és ez a jeges keverék szublimációját okozza. A keletkező gáz nyomásnövekedést okoz az üstökös középpontjában, ami végül megrepeszti a magot, lehetővé téve, hogy az égitest a jeges belső részeit kilökje az űrbe. 

Az üstökösök látványos része a kóma és a csóva   Fotó: Space.com

Amikor ez megtörténik, az üstököst körülvevő gázokból és porból álló anyagfelhő, az úgynevezett kóma jelentősen kitágul, lehetővé téve ezáltal, hogy több napfényt verjen vissza és így sokkal fényesebben ragyogjon az éjszakai égbolton.

A kóma – ami a latin coma, vagyis a haj szóból származó kifejezés –, a csillagászatban az üstökösök magja körül kialakuló gázfelhő neve. A kóma az üstökösök perihéliuma, Naphoz való közelsége során alakul ki a központi csillag sugárzásának hatására, ami miatt az üstökös magján lévő fagyott jég párologni kezd. A Napból kiáramló elektromosan töltött részecskék hatására a gázok kiszakadhatnak a kómából és a sugárnyomás hatására hosszú csóvaként jelennek meg az üstökös mögött.

A Spaceweather.com szerint február 10-én a 29P üstökös hirtelen kifényesedett és nagyjából 100-szorosára növelte a fényességét azt jelezve, hogy egy igen nagy erejű jégvulkáni kitörésen mehetett keresztül. Ez a kitörés az elmúlt két és fél évtized öt legnagyobb kirovulkanikus kitörése közé tartozik – mondták szakértők a Spaceweather.com-nak –, egyben ez a legerősebb ilyen jellegű esemény az üstökös 2024. októberi négyszeres kitörés óta, ami a 29P üstököst a szokásosnál 300-szor fényesebbé tette.

Olyan, mint egy kihalt őslény

A robbanásos kitörést követő napokban azonban a kutatók valami egészen szokatlant kezdtek észrevenni a 29P táguló kómájában: a fényvisszaverő felhő ugyanis nem egyenletesen oszlott el az üstökös körül - ahogy az általában lenni szokott -, hanem a kóma ehelyett ritka spirális alakot öltött. Eliot Herman amatőr csillagásznak és asztrofotósnak sikerült megörökítenie a furcsa alakot felvett kómát a chilei Rio Hurtado-völgyben amiről azt mondta, hogy úgy néz ki mint egy, a dinoszauruszokkal együtt kihalt tengeri héjas lábasfejű, az ammonitesz fosszíliája.

A P29 csigahéjhoz hasonló kómája   Fotó: Anthony Kroes/Spaceweather.com

Anthony Kroes asztrofotóst – aki ugyancsak lenyűgöző képet készített a spirális kómáról Wisconsinban – egy csigahéjra emlékeztette az üstökös magja körül kialakult furcsa felhő. A szokatlan forma valószínűleg az üstökös magjának a belső forgásából ered, ami a kriomagma egyenetlen kilövellését okozza a jeges felszínén újonnan kialakult kürtőből – írja a Spaceweather.com. 

Ez nagyon hasonlít az „ördögüstökös”, a 12P/Pons-Brooks kométa esetéhez, amely 2023 végén az első kitörései során démoni szarvakat növesztett, 

valószínűleg a felszínén lévő bevágások miatt, amelyek részben elzárták a kriomagma kiáramlását – mondják a szakértők, akiket a Live Science tudományos hírportál idéz. 

A 12P/Pons-Brooks , a szarvakat növesztett üstökös  Fotó: Unistellar

De a tavalyi év szenzációja, a 3I/ATLAS csillagközi üstökös is mutatott kirovulkanizmusra utaló jeleket, amiről korábban külön is írtunk.

Fantasztikus látványt ígér április, az üstökösök hónapja

A legtöbb kriovulkáni üstökös, mint például a 12P/Pons-Brooks vagy a nemrég felfedezett SWAN, úgynevezetthosszú periódusú üstökös,ök amelyek a külső Naprendszerben tartózkodnak és hosszan elnyúlt pályájuknak köszönhetően csak néhány száz vagy ezer évente jutnak el a Nap közelébe. Ezek a jégvulkáni objektumok akkor törnek ki, amikor a központi csillagunk közelébe érnek, és amint távolodni kezdenek a Naptól, hogy visszatérjenek a világűr jéghideg távoli vidékeire, az aktivitásuk is megszűnik.

A 29P/Schwassmann-Wachmann kriovulkáni üstökös február 10-én hatalmas kitörést produkált, majd óriási spirál alakot vett fel, hasonlóan egy csigahéjhoz   Fotó: Eliot Herman / Live Science

 A 29P üstökös azonban nagyjából körpályán kering a Nap körül, ami azt jelenti, hogy hozzávetőleg mindig azonos távolságra van a központi csillagtól. A pályasíkja Jupiter és a Szaturnusz között található, így nem kap túl sok napfényt sem. A 29P üstökös a megfigyelések szerint ennek ellenére átlagosan évi 20 kitörést produkál. Ezek többsége kis erejű ugyan, de időnként sokkal nagyobb kitörések is előfordulnak – mint amilyennek most is a tanúi lehettünk –, és a 29P az erős kitörések során akár 1 millió tonna kriomagmát is kilövellhet az űrbe. 

Ezek a nagy kitörések igen rejtélyesek a kutatók számára, mert fogalmuk sincs arról, hogy mi válthatja ki ezeket a szórványosan előforduló hatalmas erejű kitöréseket,

amikor az üstökös körülményei meglehetősen stabilnak tűnnek.

                                       A 29P üstökös nagyjából kör alakú pályán kering a Nap körül, és távolabb van csillagunktól, mint a Jupiter, így kriovulkanizmusa némileg meglepő                                                           Fotó: NASA/JPL/Small-Body Database Lookup / Live Science

 A 29P üstökös már túl van a kifényesedési maximumán. A Spaceweather.com szerint azonban szokatlanul fényes maradt egy második, kisebb kitörésnek köszönhetően, ami múlt vasárnap, február 15-én újabb kriomagma-adagot juttatott az üstökös kómájába. 

A 29P jelenleg az Oroszlán (Leo) csillagképben tartózkodik és már kisebb csillagászati távcsövekkel is megfigyelhető. 

A mostanihoz hasonló nagyobb erupciókat gyakran több kisebb kitörés, vagy „utórengés” követi, ami azt jelenti, hogy a következő napokban vagy hetekben további kitöréseket láthatunk – mondja Richard Miles, a Brit Csillagászati ​​Társaság asztronómusa. 

Az üstökösök a csillagos ég legszebb látványosságai közé tartoznak   Fotó: Philipp Salzgeber  / Wikimedia Commons

Az „üstökösfronton” az április ígérkezik a legizgalmasabbnak, mivel ekkor egyszerre két látványos kométát is megfigyelhetünk. Az újonnan felfedezett C/2026 A1 (MAPS) üstökös a prognózisok szerint annyira kifényesedhet, hogy még nappal is láthatóvá válik, de a hosszú periódusú C/2025 R3 (PanSTARRS) is a jelenlegi számítások szerint szabad szemmel jól láthatóan fog ragyogni az áprilisi csillagos égen.

A 29/P Schwassmann-Wachmann üstökös:

• most február 15-én hirtelen kifényesedést mutatott,
• ami százszoros fényességnövekedést jelentett,
• és amit egy nagy erejű jégvulkáni kitörés okozhatott,
• furcsa, spirális kómát keletkeztetve az üstökös magja körül.