Szerkesztőségünk minden második hét keddi napján élő, internetes adásban jelentkezik, s a magyar gazdaság általános, illetve speciális, de mindenképppen fontosnak tekinthető kérdéseire keresi a választ a meghívott szakértők részvételével. Tegnapi adásunk témája a turizmus, azon belül is a gyógyturizmus helyzete volt. Meghívott vendégeink voltak Bánki Erik, országgyűlési képviselő (Fidesz), a parlament gyógy- és termálturizmus albizottságának elnöke, Cséfalvay Zoltán, a Gazdasági Minisztérium (GM) regionális fejlesztési helyettes államtitkára, Czeglédi Gyula, a Magyar Egészségturizmus Marketing Egyesület (MEME) elnöke, a Hajdúszoboszlói Gyógyfürdő (HGy) Rt. cégvezető igazgatója, Fekete György, a Danubius Rt. hévíz–balatoni területi igazgatója, Fényi Ágnes szakorvos, a Magyar Orvosnők Egyesületének elnöke és Wittner György reumatológus főorvos, a Magyar Reumatológusok Egyesülete (MRE) főtitkára, míg az adás moderátora Kulcsár Péter, a Magyar Gazdaságelemző Intézet (MGI) igazgatója volt.
Kulcsár Péter bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a magyar GDP-ben a turizmus, a háttérszolgáltatásokkal együtt nyolcszázalékos részt képviselt 2001-ben. Ez a hányad természetesen bővíthető termálkincseink jobb kihasználásával, s a hozzájuk kapcsolódó gyógyturisztikai fejlesztésekkel. Fekete György ennek kapcsán hangsúlyozta, egy kormányzat részéről erős eltökéltséget jelent az ágazat iránt, hogy nemzeti fejlesztési programjában ezt a területet kiemelten kezeli, és látható: a tavalyi állami pénzek elosztásakor a két országrész hozzávetőleg azonos mértékű támogatást kapott. Cséfalvay Zoltán erre úgy reagált, hogy a gyógyturizmus adottságainak kiaknázása egyfajta lehetőség az elmaradottabb térségeknek a gazdasági felzárkózásra. A gazdasági szaktárca képviselője kiemelte: a megítélt 21 milliárdos állami támogatás több mint 50 milliárdos fejlesztés megvalósulását jelenti hazánk 47 településén. Míg 2001-ben a dotációk zömét a hazai egészségturizmus nagy zászlóshajói (Hajdúszoboszló, Hévíz, Gyula, Sárvár, Bükfürdő) kapták, addig idén egyértelműen a kisebb gyógycentrumok „járnak jól” – tette hozzá. Bánki Erik ezt azzal magyarázta, hogy a nagyobb egészségturisztikai központok már kész programokkal rendelkeztek, és a Széchenyi-terv előnye, hogy a projekteket, amelyekhez az állam támogatást nyújt, nemcsak szakaszosan, hanem egyszerre is megvalósíthatja a pályázó. A parlamenti szaktestület elnöke ugyanakkor kifejtette: idén a kisebb gyógyhelyek önkormányzatai, a beruházások megvalósítói akár 75 százalékos támogatást is elnyerhetnek, igaz, csak maximum 100 millió forintos összeg erejéig. Czeglédi Gyula, a „fürdős szakma” képviseletében az elmondottakra úgy replikázott, hogy a fejlődés ezen a területen robbanásszerű; míg az elmúlt kormányzati ciklus alatt mindössze 40 millió forintos pénzügyi keret állt rendelkezésre a különböző műszaki berendezések rekonstrukciójára, a géppark frissítésére, addig most nagyságrendekkel jobbak a lehetőségek. A hajdúszoboszlói fürdő cégvezetője szerint a vidék turisztikai fejlődésének meghatározó eleme a most lezajló beruházássorozat, amely a jövő Magyarországának képét is megrajzolja. Fényi Ágnes orvosként úgy ítélte meg, hogy a későbbiekben szerencsés volna összekapcsolni a gyógyturizmust az egészségüggyel; azaz a „kihasználatlan” kórházi ágyak aktiválását kellene megcélozni. Hittner György azon véleményének adott hangot, hogy a gyógyturizmust illetően nagyok a kitörési pontok hazánk számára. A reumatológusok egyesületének főtitkára aláhúzta, a gyógyturisztikai szolgáltatásokból befolyó pénz egy részét a magyar egészségügy fejlesztésére kellene fordítani.
A szakértői vita résztvevői végezetül arra az álláspontra jutottak, hogy a belföldi turisták számát is növelni kell, továbbá erősíteni szükséges a regionális marketing- tevékenységet, mert a gyógyturisztikához kötödő háttérszolgáltatások, kínálati lehetőségek nem eléggé ismertek a célközönség körében.
Meglepő fordulatot tartogat az időjárás