A Magyar Orvosi Kamara egészségügyi fórumán a sorrendet eldöntő sorsolás után az MDF, a Fidesz, az MSZP, az FKGP, az SZDSZ, majd a MIÉP ismertette szakmai programját. Csáky András (MDF) hangsúlyozta, hogy pártja a Fidesszel közösen alakította ki az egészségügyet érintő elképzeléseit. – Megbicsaklott az egészségügy fejlődése 1995-ben, hiszen többek között felemásra sikeredett az egészségügyi törvény, amely a jogok és kötelezettségek körét rosszul határozta meg. 1998-ban folytatódott az egészségügy Antall-kormány idején megkezdett átalakulási folyamata, megvalósult az alapellátás teljes privatizációja, s ma már az amortizációs költségek is beépültek a finanszírozásba – szögezte le az egészségpolitikus. Mint mondta, a tavaly decemberben elfogadott intézményi törvény a spontán módon elindult magánosítási és működtetési folyamatoknak biztosít keretet. Véleménye szerint a konszolidációs csomagterv, 607 milliárd forintot szánva az egészségügyre, soha nem látott forrásbővítést jelent az ágazatnak. Az intézményi törvény hihetetlen lehetőséget biztosít a szakma számára, s megvalósulhatnak a dolgozói bérfejlesztések, ami csökkenti majd az elvándorlást.
Gógl Árpád (Fidesz) hangsúlyozta, hogy a jelenleginél magasabb szinteken biztosítanak közfinanszírozást, és növelni kell a magánfinanszírozás szerepét is az egészségügyben. Néhol 50-60-szoros eltérés tapasztalható a szolgáltatók szakmai ellátottsága és műszerezettsége terén, ez pedig tarthatatlan. Gógl a sürgősségi központok létrehozását említette meg egy újabb egészségpolitikai célkitűzésként. Emlékeztet arra: évekkel ezelőtt azt nyilatkozta, hogy az egészségügyben meglévő fizetéseket 400 százalékkal kellene ahhoz emelni, hogy európai uniós szintre jussanak, ezt pedig rosszul „fordította” a sajtó, amikor azt közölte, hogy 400 százalékos béremelést ígért.
Ajkay Zoltán, a Magyar Kórházszövetség napokban leköszönt elnöke ismertette az MSZP egészségpolitikai elképzeléseit. Mint mondta, 2000 augusztusában kapott megbízást arra, hogy szakemberek bevonásával elkészítse a programot. A szocialisták választási győzelmük esetén meghirdetik az „egészség évtizede” programot, amelynek jegyében a „tavasz” alprogram az ifjúság életkezdésével, a „nyár” a szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzésével, az „ősz” az onkológiai megbetegedésekkel, a „tél” pedig az időskorúak problémáival foglalkozik majd. A szocialisták a konszolidációt fel kívánják gyorsítani, nem négy, hanem két év alatt kívánják megvalósítani. Százharmincmilliárdot az épületek állagjavítására, százmilliárdot pedig a géppark felújítására fordítanának.
Az FKGP programját Réti Miklós ismertette. Áfamentességet szeretnének biztosítani az orvosi műszerek beszerzésekor, a kezdő orvosi béreket pedig a bírói fizetések szintjére emelnék. Emlékeztetett arra, hogy egy kezdő bíró ma 170 ezret, a kezdő orvos pedig 53 700 forintot kap.
Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke pártja szakmai programját ismertetve leszögezte: bár az elmúlt négy év nem felelős az egészségügy minden problémájáért, sikertelennek tartják a kórház-privatizációs törvényt, mert kizárja a szakmai befektetőket, s nem biztosítja munkavállalói részvényprogram lehetőségét. Jó, hogy létrejött a népegészségügyi program, de nem szól a genetikáról és a magzatvédelemről – szögezte le Kuncze. A szabad demokraták szeretnék bevezetni a 100 ezer forintos minimálbért a közszférában, az orvosok számára pedig továbbképzési költségeik adójóváírását ígérték.
A MIÉP programját ismertető Kovács László elmondta: az egészségügyi problémái 55 éve az egyházi egészségügyi intézmények felszámolásával kezdődtek, 12 éve a Világbank és a Valutaalap sugallatára teszünk rossz lépéseket a kórházi szektorban, a Bokros-csomag pedig 12 százalékos forráskivonást eredményezett az ágazatban. A MIÉP szakmai programjának egyik célja a népességfogyás megállítása, és a nemzetidegen pénzügyi befolyásolás megszüntetése – hangzott el a Magyar Orvosi Kamara szombati egészségügyi fórumán.
Japán
Amerika rakétákat telepít Japánba
