Több mint két éve nem volt kiadós eső a balatoni régióban, és az idei tél sem enyhített a szárazságon. A múlt nyáron már szigetek alakultak ki Fenyvesnél, az északi parton pedig ugyancsak az alacsony vízállás nehezíti meg a kikötőbe igyekvő hajósok dolgát.
Tavaly már korlátozni kellett a Szántód és Tihany között ingázó kompokra felpakolható gépjárművek számát, és így lesz ez idén is. Horváth Gyula, a Balatoni Hajózási Rt. ügyvezető igazgatója lapunknak elmondta: más elővigyázatossági intézkedések bevezetése is indokolt a flottánál. A nagyobb merülésű hajókat átcsoportosítják a mélyebb vizekre, és rövidesen hozzálátnak a siófoki, a földvári, a szemesi, a fonyódi és a badacsonyi kikötő mederkotrásához. Ezzel egy időben – hogy minden baj nélkül kiköthessenek a menetrend szerinti kiránduló- és sétahajók – kevesebb üzemanyagot tankolnak majd járműveik. A balatoni flotta első embere szeretné elkerülni, hogy homokzátony szakítson le hajócsavart, amint az a múlt nyáron már megtörtént.
A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője, Szabó Mátyás szerint „a helyzet nem drámai, de aggasztó”. Lapunknak elmondta: a mostani vízhiányhoz hozzá kell számítani, hogy nyaranként átlagosan harminc centit apad a tó. Nem kedvezők a tavaszi csapadék-előrejelzések sem.
Szabó Mátyás dilettáns ötletnek tartja azt a javaslatot, miszerint „alulról kellene pótolni a tó vízhiányát”. Egy Balatonért aggódó somogyi ember azt az „felfedezését” tette közkinccsé, hogy a tó alatt bővízű patak folyik, tehát csak le kellene fúrni, és máris feltölthető lenne a tómeder. Mesterséges úton nem növelhető a Balaton vízmennyisége, következésképpen csak egy csapadékban gazdag tavasz enyhítene a vízhiányon.

Halálos trópusi betegség ütötte fel a fejét Magyarországon, riadót fújtak az orvosok