A DB a regionális forgalomban használja a kilencvenes évek közepén átépített, magas műszaki színvonalú és kényelmes vasúti kocsikat. Ezeket a járműveket azért tudná a DB a MÁV rendelkezésére bocsátani, mert tavaly a vasút menedzsmentje újabb nagyszabású fejlesztésről döntött: több milliárd euró értékű megrendelést adtak járműgyártó vállalatoknak mozdonyok és kocsik építésére, amelyeket hamarosan forgalomba állítanak. A MÁV is folyamatosan fejleszti gördülőállományát – új mozdonyokat és motorkocsikat vásárol, megkezdte az elővárosi kocsipark átépítését –, ám a piac által elvárt utazási színvonalat jelenleg csak az intercity (IC), interpici (IP), intercityrapid (ICR), a nemzetközi és néhány elővárosi járatán tudja biztosítani. A távolsági gyorsvonatokhoz átmeneti megoldásként más vasúttársaságoktól bérelne járműveket a MÁV, ha kedvező feltételeket kínálnak. Érdeklődésünkre Vizsy Ferenc, a MÁV Rt. személyszállítási szakigazgatója elmondta, hogy tárgyalásokat folytatnak a bérleti lehetőségekről a német vasút vezetőivel, de az árról és az igénybe vehető mennyiségről még nem jött létre megállapodás.
A MÁV 7600 kilométer hosszú hálózatán naponta átlagosan 2789 személyszállító vonat közlekedik: 2000-ben 154, 2001-ben 159 millió utas vette igénybe a vasút szolgáltatásait. A társaság 2002-ben azt tervezi, hogy ez a szám 162,5 millióra emelkedik. Az utasok hatvan százaléka a nagyvárosok környékén száll fel a személyszállító vonatokra, emellett folyamatosan emelkedik az IC-k és az ICR-ek forgalma. Tavaly a bázisévhez képest jelentősen nőtt a teljes árú jeggyel, a dolgozói, illetve a szociálpolitikai kedvezménnyel utazók száma, az IC-járatokat pedig mind több üzletember és diák veszi igénybe.
Bár a kilencvenes években a legnagyobb fejlesztéseket a nemzetközi kocsiparkban hajtotta végre a MÁV, az utasok száma évről évre csökken, elsősorban az egyes útvonalakon irreálisan magas díjszabás miatt. A repülőtársaságok jelenleg nemcsak gyorsabb, de lényegesen olcsóbb eljutást biztosítanak például Budapestről Párizsba vagy Londonba. Vizsy Ferenc ezzel kapcsolatban elmondta: mindezzel tisztában vannak, de lehetőségeik korlátozottak: a MÁV csak az országhatárokig tudja megszabni a jegyek árát, onnantól a külföldi vasutak alkalmazzák tarifáikat, amiket az ottani jövedelmekhez igazítanak. Ennek ellensúlyozására szeretnék alkalmazni az úgynevezett aszimmetrikus díjszabást, amelyben figyelembe veszik a fizetőképes keresletet. Erről az ártarifarendszerről az osztrákokon kívül több nyugat-európai vasúttársasággal folytat a MÁV tárgyalásokat.
Hamis bankjegyek áraszthatják el az országot
