Könyvesház

Fordítók műhelyében
Marguerite Yourcenar újra mesél
F. M.
Kínai taoista példázat, középkori balkáni balladák, hindu mítosz, mai görög babonák, egy hajdani Don Juan kalandjait elbeszélő XI. századi irodalmi mű ihlette a francia irodalom nagyasszonya, Marguerite Yourcenar (1903–1987) először 1938-ban kiadott „meséit és történeteit”. A Hadrianus emlékezései, az Opus Nigrum, az Emléklapok és számos szép esszé Magyarországon is jól ismert szerzőjének roppant műveltségén átszűrt, varázslatos mesélőtehetségével újjáformált elbeszéléseit Keleti történetek címmel veheti most kézbe az olvasó.
A lefejezett Khali istennő egy prostituált testében él tovább, és tapasztalja meg a földi gyötrelmeket. Vang-fu, az öreg festő saját festményébe belépve hajózik el „a habokon túli országba” a földi világból, a halálbüntetés elől. A Halálból fakadó élet a Kőmíves Kelemen-ballada nálunk eddig ismeretlen, költői változata. A nőcsábász Dzsenghi herceg életének utolsó szakaszát elbeszélő történet az odaadás, az önzetlen szerelem felmagasztalása és így tovább.
A kétnyelvű kis kötet sajátossága, hogy az elbeszéléseken először (egy kivételével, Kovács Ilona fordítása) az ELTE és az Egyetemközi Francia Központ műfordító szemináriumának hallgatói dolgoztak. Az ő anyagaik felhasználásával készítette el a szövegek végső változatát a szeminárium egyik vezetője, Vargyas Zoltán.
Csak két apró megjegyzés: Yourcenar A világ útvesztője című nagy önéletrajzi trilógiájának még csak az első kötete jelent meg (Emléklapok, Magvető). Az utószóban említett fordító a másik kettőn még dolgozik. Kár, hogy a gyönyörűséges és bölcs történeteket összefogó kis könyv nem kapott méltó köntöst.
(Marguerite Yourcenar: Nouvelles orientales – Keleti történetek. AKGA Junior Kiadó, Budapest, 2001. Ármegjelölés nélkül)

Csodaország
Az Iránban rejtőző Perzsia
Dévényi István

Michael Obert Perzsiát bemutató könyvének megírásakor két út közül választhatott: vagy elmerül a perzsa nép történelmének végtelen tengerében, hogy történészi alapossággal föltárja a múlt minden apró eseményét, s így lexikon terjedelmű művel rukkol elő, vagy a szükséges minimális tudást gyönyörű képek közé sűrítve népszerű kiadvánnyal lepi meg az olvasókat. A szerző ez utóbbi megoldás mellett döntött, de ez nem baj, mert a könyv nagyon szép lett. Erről mindjárt a második oldalra lapozva meggyőződhetünk: Az ájtatos jelenet Szejjed Mir Mohammed sirázi mauzóleumának bejáratánál című fotográfia bátran indulhatna a világ bármely fotópályázatán. A fantasztikus fényképözönben a felvételek olyannyira magukkal ragadják az olvasót, hogy első alkalommal olvasásra nem is marad ideje.
A könyvnek ezért illik másodszor is nekirugaszkodni, s végigböngészni a terjedelmesnek korántsem mondható szövegfoltokat. Nos, komoly ismeretanyagra ne számítsunk, a kiadvány ismeretmennyisége valószínűleg egy komolyabb érettségihez sem elegendő. Mindez leginkább az elmélyült olvasásra még kevésbé fogékony, ám a könyvek iránt már elkötelezett fiatalok számára elfogadható, s talán épp ez lehetett a szerző eredeti szándéka is.
Igaz, a nagy, akár évezredeken is keresztülhúzódó történelmi összefüggések s a térség zavaros politikai-társadalmi viszonyainak feltáratlansága okán a képeskönyv nem tölthet be hiánypótló szerepet. A rejtély tehát rejtély marad, s mint azt a szerző előszavában megfogalmazza: Perzsia továbbra is ott rejtőzik a mai Iránban.
(Michael Obert: Perzsia. Magyar Könyvklub, Budapest, 2002. Ármegjelölés nélkül)

Post scriptum
Életrajzi monográfiák
F. Z.
Az Új Mandátum Könyvkiadó 2001-ben új sorozatot indított Post Scriptum – Életrajzi monográfiák címmel. Eddig a sorozat három darabja jelent meg: Berkes Erzsébet írása Galgóczi Erzsébetről, Csizmadia Erviné Makkai Jánosról és Horn Ildikóé Báthory Andrásról. Meglehetősen eltérő korok különböző szempontból érdekes alakjait mutatják be a kötetek. Különös módon a legnehezebb dolga az elsőt készítő Berkes Erzsébetnek lehetett, mivel az 1989-ben elhunyt író hagyatéka különféle okok miatt egyelőre nem kutatható. Ezt a nehézséget a szerző úgy hidalta át, hogy magát az írói életművet, a rendkívül őszinte és pontos prózákat hívta segítségül. Az eredmény: hatvan-hetven százalék idézetgyűjtemény és harminc-negyven százalék egyéb szöveg. Érdekes megoldás, de talán érdemes lett volna megvárni, amíg hozzáférhetővé válik a hagyaték.
Csizmadia Ervin hézagpótló kötete a magyar szélsőjobb elfelejtett politikusáról, Makkai Jánosról már támaszkodhatott volna levéltári kutatásokra, ám az ismert politológus inkább a korszak nyomtatásban is megjelent elemzéseit vette alapul. Az alapos lábjegyzetek alapján még az is kiderül, hogy egy jól sikerült HVG-cikk is inspirálólag hatott a szerzőre. Saját bevallása szerint nem a tucatfajvédőt kívánta bemutatni, hanem a tragikus körülmények között eltévedt embert. A kötet nyilván nem véletlenül íródott és jelent meg éppen 2001-ben, a választások éve előtt, de rossz az, aki rosszra gondol.
Igen örömteli, hogy a sorozat harmadik, Báthory Andrásról szóló könyve rendkívül szerteágazó tudományos, levéltári kutatásokon alapul. A szakmai szempontok szigorú szem előtt tartása mellett a könyv rendkívül olvasmányos, érdekes, mindenki számára „emészthető”, a legjobb magyar történetírói vonulatot követi. Horn Ildikó a hagyományos és modern apparátust egyaránt fölhasználta munkája elkészítéséhez; így sikerült a nem különösebben ismert bíboros, erdélyi fejedelem életét plasztikusan, de kellő óvatossággal megrajzolnia. A kötet egyetlen, számomra nehezen megmagyarázható furcsasága a jegyzetapparátus sajátossága. A szerző vélhetően a népszerű sorozat igényeihez kívánt alkalmazkodni, amikor pontos hivatkozások helyett „Irodalmi kalauzt” csatolt a szöveg végére, és a fejezetek témaköreiként idézte a forrásokat.
(Berkes Erzsébet: Galgóczi Erzsébet, 2001. Csizmadia Ervin: Makkai János, 2001. Horn Ildikó: Báthory András. Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, 2002. Ára: 1800, 2000, illetve 2200 forint)

Európa-lexikon
N. M.
Európa történelmét nem könnyű átfogni egyetlen kötetben úgy, hogy a legrégibb időktől eljussunk az Európai Unió szervezeteinek ismertetéséig, hiszen csak ez utóbbi külön könyv tárgyát képezhetné. A Krónika kézikönyvnek mégis sikerül bemutatnia a földrész történetét a civilizáció kezdeteitől a jelenkorig mind az egyes politikai egységek nézőpontjából, mind pedig az egész kontinens tekintetében. Átfogó képet ad az európai történelemről, emellett ismerteti az egyes államokat és a ma már nem létező birodalmakat. Végül lexikont találunk benne a manapság gyakran emlegetett fogalmakról és szervezetekről, a változásokat pedig tematikus térképek szemléltetik.
Az első rész összefüggéseiben láttatja a földrészt, az államok szervesen nőtt alakzatát és az európai civilizáció fejlődését meghatározó központi eseményeket.
A mai európai államokat bemutató fejezetek leírják az adott ország politikai berendezkedését, népesedési és etnikai viszonyait, természetföldrajzi jellemzőit és gazdaságát, valamint a történelmét, amelynek eseményeit egészen a kilencvenes évek végéig követhetjük nyomon.
Kiegészítésképpen számos nevezetes történelmi személy életrajza, illetve korabeli dokumentumból vett idézet szerepel a kézikönyvben. Külön fejezet foglalkozik az olyan témákkal, mint a keresztes hadjáratok, a parlamentarizmus kialakulása Európában vagy a földrész egységéről a XIX. században megfogant gondolatok. Ugyancsak külön részben szerepelnek a nemzeti vagy regionális szempontból nagy horderejű események és összefüggések, mint például a brit monarchia a XX. században, a Szovjetunió Lenin és Sztálin idejében vagy az észak-írországi terror.
Minden egyes országnál áttekintő térképek segítik a földrajzi tájékozódást, emellett néhány adat található területének nagyságáról, a népesség számának alakulásáról, az országban használt nyelv(ek)ről, a jelenlegi államformáról, illetve arról, hogy milyen nemzetközi szervezetek tagja. Az időrendi táblázat megkönnyíti a gyors eligazodást az ország történelmének kulcsfontosságú dátumaiban. Egyszóval ez a kézikönyv valóban betölti a neki szánt szerepet.
(Krónika kézikönyv – Európa. Magyar Könyvklub, Budapest, 2001. Ármegjelölés nélkül)

A delizsánsztól a Mercedesig
Két és fél évszázad közlekedéstörténete
H. K.
A motorizáció felszabadította az ember ősi sebességvágyát. Míg 1839 előtt a Buda–Bécs közötti utat a postai gyorskocsi 49 óra alatt tette meg, ma ez Eurocityvel mindössze három óra. Bár lényegesen nagyobb távolságokat győzünk le, mint elődeink, a napi utazásra szánt időnk szinte alig változott. Ugyanakkor a közúti közlekedés egyre rendezetlenebb, az újabb és újabb rendelkezések ebben csak átmeneti enyhülést hoznak. Meglehet, vannak, akik visszasírják a szocializmus évtizedeit, hiszen 1957 előtt csak művészeknek, orvosoknak lehetett magánautójuk, s az azt követő időkben is rendkívüli megtiszteltetésnek számított, ha végre-valahára megérkezett az évekkel korábban befizetett autó kiutalási papírja. Milyen gyorsan elfelejtettük ezt az időszakot!
Frisnyák Zsuzsa, a História Könyvtár újabb kötetének szerzője arra vállalkozott, hogy összefoglalja a magyar közlekedés történetét 1750 és 2000 között. E történetben a szerves fejlődés mellett nagy törések és robbanásszerű változások vannak. Trianon, amely megtörte az ország közlekedéshálózatának logikáját, vagy a kilencvenes évek, amely ránk szabadította az autós piacgazdaságot. A bevezető tanulmányban a közlekedés történetének legfontosabb fejezeteit, fejlődési szakaszait írja le – szándéka szerint társadalom- és mentalitástörténetbe ágyazva –, a kronológiában pedig pontos dátummal megtalálható az e témakörrel kapcsolatos minden esemény, rendelkezés. A kiadvány jól beleillik az MTA Történettudományi Intézetének sorozatába, amelynek korábbi darabjai (kronológiák, adattárak, monográfiák, bibliográfiák és a történelemtanításhoz is segítséget nyújtó tanulmányok) fontos segédanyagok egy-egy témakör vagy történeti korszak kutatásához.
(Frisnyák Zsuzsa: A magyarországi közlekedés krónikája, 1750–2000. MTA Történettudományi Intézete, Budapest, 2001. Ára: 2300 forint)


A Helikon Könyvesház sikerlistája
Ismeretterjesztő
1. Szicília – A világ legszebb helyei – Gabo Kiadó 4990 Ft
2. Sedelmaier, Wolfgang: Nagy búvárkalauz – Magyar Könyvklub 4990 Ft
3. Oldstone, B. A., Michael: Vírusvadászok – Typotex Kiadó 1750 Ft
4. Lorenz, Konrad: Ember voltunk hanyatlása – Cartafilus Kiadó 2000 Ft
5. Hankiss Elemér: A tízparancsolat ma – Helikon Kiadó 2500 Ft
6. Bölcsek a bölcsőben. Hogyan gondolkodnak a kisbabák? – Typotex Kiadó 1750 Ft

Szépirodalom
1. Friedrich, Otto: Glenn Gould – Változatok egy életre – Európa Kiadó 2800 Ft
2. Palackposta Márai Sándortól – Bíbor Kiadó 1500 Ft
3. Márai Sándor: Mágia – Helikon Kiadó 1380 Ft
4. M. Hrabovszky Júlia: Ami elmúlt – Egy polgárasszony vallomásai – Helikon Kiadó 2480 Ft