Levelek Pestről és Budáról

SINKA GÉZA (BUDAPEST): Hamarosan elkezdődik a Bartók Béla út felújítása, és hozzá kapcsolódóan a Móricz Zsigmond körtér rendezése. Tervek láttak napvilágot a Moszkva tér átépítésére is. E két tér közlekedésének megoldása nehéz feladat a zsúfoltság miatt, mivel több villamosjárat végállomásának is helyet adnak. De miért nem lehet a végállomások számát – és ezzel együtt a zsúfoltságot – csökkenteni? Ha ugyanis a 6-os villamos teljes körben járna tovább a 61-es vonalán is, mindjárt megszűnne két-két végállomás és a 61-es járat. Igaz, hogy ehhez a Szent Imre-szobrot el kellene mozdítani a Karinthy utca és Villányi út tengelyéből, de ha ez a tér középpontjába kerülne, akkor sem a katolikus egyház, sem a XI. kerületi önkormányzat nem emelne kifogást ellene. A 6-os villamosok a jelenlegi 61-es Villányi úti végállomásánál tarthatnának pihenőt, korrigálni a menetidő hullámzását. Mivel pedig a Karinthy utcán és a Villányi úton – a Petőfi híd és a Karolina út között – kevesebb a gyalogos- és utasforgalom, a jelenlegi szisztéma szerint minden második járat 4-es számmal az Október huszonharmadika utca–Bocskai–Karolina úton haladna, és térne rá a Moszkva tér felé a 6-os vonalára, illetve a szemben körbejáró 4-es itt térne el az előbb leírt útvonalra és azon át érné el a Petőfi hidat, folytatva útját a 6-osok között. Természetesen a Bocskai és Karolina úton pályát kellene építeni, de cserébe megszüntethető lenne a 12-es autóbuszjárat, ami hozzájárul a levegőszennyezéshez. A Moszkva téri tervek egyik variánsa szerint összekötnék az 56-os és az 59-es villamosvonalakat. Az 56-os járat nagy utasforgalma miatt fontos járat, mivel Hűvösvölgy–Pesthidegkút felől, illetve vissza – különösen a közúti közlekedési dugók miatt – sokan veszik igénybe. Zárt pályája miatt gyors és viszonylag biztos járat, amire számítani lehet. Ha ennek a járatnak a útját duplájára növelik, és a zárt pályáról közútra terelik, elveszti ezen előnyeit, bizonytalanná válik az előbb említett tömegek közlekedése. Ha viszont az 59-es és a 18-as villamosjáratot összekötnék, akkor az 56-os villamos-végállomás a Moszkva téren a 18-as pályáján, a tér déli szélén lenne, nem körforgalomszerűen, mint most, így a tér egész középső része szabaddá válna, hiszen a 4-es, 6-os, az 59-es és a 61-es végállomás is megszűnne. A 18-as és az 59-es vonalán járó villamos utasai pedig a Déli pályaudvarnál át tudnának szállni a 2-es metróra, illetve a teljesen körbejáró 4-es, 6-os villamosra, és a két járat nem terhelné a Moszkva teret.
*
FARKAS ZSOLT (BUDAPEST): Egy olvasótársam (február 25-én) a graffitis környezetrongálásokról írt elítélően. Bizony, csak furcsállni lehet, hogy az illetékes hatóságok szinte semmit sem tesznek ez ellen az elharapódzott, és még jelenleg sem csillapuló bemocskoló tevékenység ellen. Kérdés az is, hogyan kerülhet falfirka a közforgalom elől elzárt területekre is? Például a MÁV vasúti kocsijaira, vagy a földalatti és a metró mélyállomásain a vágányon túli falfelületekre, vagy ennek felszíni járműtelepén (például az Örs vezér terén) az üzemi épületek falaira, ahol például fennáll az áramütés veszélye is. Az olvasói levél ezt a kérdést is feltette: „…a graffitisoknak honnan van pénzük a drága festékek megvételére?” Nos, az évekkel korábbi hírek erre is választ adtak (a lapokban visszakereshetők!): egyrészt bizonyos hazai festékgyárak juttattak ingyen festéket (márpedig főleg az arany- és ezüstszínűek igen drágák!), másrészt ugyanígy maga a főváros főpolgármestere is az ilyen „önmegvalósítást” teljesítő ifjúsági csoportoknak. Demszky Gábor valószínűleg abból indult ki: a liberálisok által unos-untalan hirdetett „sokszínűség” e téren is „kézzelfogható” legyen, az „világváros építése” című programszólamához ez is illeszkedjen. Jó lenne már, ha az elkövetőknek jönne meg az eszük, és végre felhagynának ezzel az esztelen mániájukkal. Vagy ha nem, akkor szigorú pénzbírságot kellene kivetni azokra, akik a kellően hatékony ellenőrzések során kézrekerülnek.
*
BAKOS JÓZSEF (nyugdíjas gyógyszerész, BUDAPEST): A lap Pest-Buda mellékletének február 21-i számában immár harmadszor olvasok régi gyógyszertárakról. A cikk szerzője, Gazsó Rita állítja: „A források szerint 1345-ben Londonban hozták létre a világon első polgári patikát.” Anélkül, hogy vitázni szándékoznék, csak a közlés szintjén maradok, amikor leírom, Dubrovnikban (Ragusa) 1317 óta van patika, ami az első volt Európában. Korábban csak arab országokban volt. Ez a dubrovniki gyógyszertár a ferences rendi kolostorban ma is azonos helyen működik. Ugyanabban a kolostorban van egy patikamúzeum is az egykori felszereléssel. A kérdés csak az lehet, hogy ez a gyógyszertár abban a időben a mai értelemben nyilvános volt-e? Véleményem szerint igen, hisz a gazdag város kolostorában kórház nem volt. Forrásom egy Zágrábban kiadott útikönyv és a személyes tapasztalat.
Az előző, hasonló tartalmú cikkben szereplő Éllő István kollégával az államosítás után több mint két évig dolgoztam együtt. Elmondta: a budai Várban volt gyógyszertára, „Császári és királyi udvari szállító” ranggal. Az államosításkor minden igény nélkül „elbocsátották”, mivel 60 éves elmúlt! Nála jobb kollégával és tisztességesebb igazi úriemberrel alig találkoztam. Az emlékezés és a tiszteletadás mellett arra az embertelenségre is rámutatok, amivel a kommunista rémuralom elbánt az emberekkel. Ha talán már nem is sokan, de emlékezünk azokra az időkre, amikor egy vacak papírfecnivel tudatták, mehetünk. Senki sem maradhatott a sajátjában, így kerültünk össze Éllő kollégával Kiskunmajsán. Az egy hete megnyílt Terror Háza múzeum kapcsán a terror ezen oldaláról is szólni kell.

KEDVES OLVASÓK!
Név- és címhiányos, valamint nyílt leveleket nem közlünk. Leveleiket szerkesztett formában adjuk közre. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. A levelek tartalma nem feltétlenül azonos a szerkesztőség álláspontjával.
Címünk: 1450 Bp. 9., Pf. 74.,
e-mail: [email protected].