Panaszok ügyvédekre

Csaknem ötven ügyvéd esetében hoztak ítéletet a közelmúltban a bíróságok – tudta meg a Magyar Nemzet. Egy részük a börtönbüntetését tölti, és ötvennél is több a fegyelmi eljárás alá vont jogász. Horváth Jenő, az Magyar Ügyvédi Kamara elnöke szerint a 8500 praktizáló ügyvédhez és a velük évenként kapcsolatba kerülő több százezer ügyfélhez mérve ez a szám megnyugtató lehetne, ám mivel az ügyvédség reflektorfényben van, már egy bűncselekmény vagy súlyos fegyelmi vétség is károsan hat a kar tekintélyére.

2002. 03. 25. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A kamara objektív és példamutató eljárásokat folytat azok ügyében, akik esküjüket és hivatásuk szabályait megszegik. Évente ötszáz panasz érkezik, általában kétszáz megalapozott. – Egyetlen panaszt sem hagyunk szó nélkül – mondta Horváth Jenő a hét végén a kaposvári jogászfórumon.
Az elnök elmondta: az etikai vétségeket differenciáltan kell megítélnie a kamarának, és nem szabad elfeledni, hogy „a védő legnagyobb ellensége a saját ügyfele”. Ha elveszíti a pert, megy a bejelentés a kamarához, és gyakorta az sem tetszik az ügyfélnek, hogy a védő szigorúan a törvények szerint jár el.
Horváth Jenőtől megtudtuk: előfordul, hogy a büntetőeljárást megelőzi egy kamarai fegyelmi eljárás, de olyan eset is van, amikor a „büntetőszférából indul ki az ügy”, és miután az országos kamara erről tudomást szerez, értesíti az illetékes megyei szervezetet. A büntetés alá vont ügyvéd felfüggesztése a megyei kamara hatáskörébe tartozik.
Arra a kérdésre, hogy a budapesti lakásmaffiába „beépült ügyvédek” rontják-e leginkább a szakma hitelét, Horváth Jenő azt válaszolta: erre van a legkevesebb konkrét bizonyítéka. „Nehezen tudom elképzelni, hogy az ügyvéd szándékosan ráteszi a bélyegzőjét egy olyan adásvételi szerződésre, amely ügyben a szándék nélküli eladót úgy cipelik elébe, és látja, hogy az illető ittas, nincs beszámítható állapotban, és fogalma sincs arról, hogy mit ír alá” – érvelt a kamarai elnök. Megjegyezte: újabban gyakori a hamis bélyegzőhasználat. Korábban az ügyvédnek bélyegzőkészítéskor igazolnia kellett, hogy aktív tagja a kamarának. Ma úgyszólván bárki készíthet „hivatalos pecsétet” és visszaélhet azzal. Ennek tulajdonítható, hogy például közokiratra, közjegyző által hitelesített adásvételi szerződésre és pénzfelvételi meghatalmazásra is időnként hamis bélyegző kerül. Ezt az állapotot sürgősen meg kell szüntetni – figyelmeztet az Országos Ügyvédi Kamara elnöke.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.