Tíz éve még csak a nyomait látták a drávai erdők vadászai a Balkánról felsettenkedő aranysakáloknak, ma már becslések szerint is 60-70, falkákba verődő ragadozó veri fel éjszakánként a határfolyót övező erdők csendjét.
A rendkívül szapora állatot egyesek szerint a délszláv háború űzte el a Balkánról, tény viszont, hogy miközben a vadászok elől elrabolja és felfalja az apró-, és néha még a nagyvadat is, a természetvédők szerint az aranysakál színesíti a határfolyó mellett húzódó erdők állatvilágát.
Somogy vadászati főfelügyelője, Simon Pál egyelőre nem tart attól, hogy a hívatlan vendég felborítja a drávai erdők ökológiai egyensúlyát: szervezett aranysakál-vadászatra (ritkításra) még nincs szükség – mondta lapunknak. A vadászok egy része másként látja a veszélyt. Állítják: ma már több az aranysakál a Drávánál, mint az ott őshonos róka. Tekintve, hogy vadászati idény van, jogos a puskás emberek felháborodása amiatt, hogy a mezei nyulat meg a fácánt igencsak ritkítja az üvöltő balkáni ragadozó, ám nem veti meg a fiatal őzet sem, és időnként a szarvasborjúra is lecsap.
A családi gazdaságokba is belopakodik, és erőszakosabb ragadozó lévén rendre felülkerekedik a rókákkal vívott zsákmányszerzési harcban. A falkákba verődő sakál természetesen puskavégre fogható. Egy lakócsai vadász három év alatt tizenkét ilyen ragadozót ejtett el.
origo.hu
Vonatgázolás történt Püspökladánynál
