Solt Pál elmondta: a bírói alapilletmény megfelelő mértékű növelésének elmaradása okozta a reáljövedelem-csökkenést. – 1998-ról 1999-re egyáltalán nem emelkedett az alapilletmény, miközben az infláció 10 százalékos volt. Ezt követően pedig a közszféra egészével egyezően emelkedtek a bírói fizetések – jegyezte meg az elnök. Hozzátette: Magyarországon a kezdő bírói fizetés jelenleg, pótlékokkal együtt, bruttó 236 ezer forint, ez az EU-tagországok átlagának 14,12 százaléka. De a tagjelölt országok közül is csak Lettországban alacsonyabbak a kezdő bírói fizetések a magyarországinál. Solt kifejtette: a közszférában már megindult az a jogalkotási folyamat, amely az ott dolgozók jövedelmi viszonyainak javítását célozza.
A bírói javadalmakról szóló koncepció részben az illetményrendszer megújítására és ezzel a reáljövedelmek javítására irányul.
– A kedvezmények esetében jó példákra leltünk a köztisztviselői törvény legutóbbi módosításában, ilyen többek között a 35 évi munka után járó jubileumi jutalom, a nyelvpótlékrendszer, a lakásvásárláshoz nyújtott állami hitelgarancia, illetve a tízévenkénti rekreációs szabadság – jegyezte meg az elnök.
A néhány száz nyugdíjas bíró helyzetének rendezése pedig azért szükséges, mert a 70 évesen az ítélkezési tevékenységtől megváló bírák csak mintegy 30 százalékát kapják meg nyugdíjként addigi jövedelmüknek – tette hozzá.
– A koncepcióval az OIT minden tagja, így az igazságügy-miniszter és a legfőbb ügyész is egyetértett. A koncepció megvalósítása parlamenti és kormányzati támogatást igényel, így a kormány megalakulása után ismertetni kell a miniszterelnökkel és a pénzügyi vezetéssel – fejtette ki Solt Pál.
Az OIT szerdán döntött öt megyei bírósági elnökhelyettesi, illetve 14 kollégiumvezetői kinevezésről.
Volodimir Zelenszkij
Zelenszkij megint mások pénzét költené
