A napfogyatkozás ijesztő jelenség volt a középkorban

Utószülött István – azért hívjuk így, mert édesapja, II. András király halála után született meg 1236-ban. Utószülött István édesanyja Estei Beatrix volt, András harmadik felesége.

2026. 01. 20. 13:54
Utószülött István szüleinek esküvője: II. András és Estei Beatrix frigye
Utószülött István szüleinek esküvője: II. András és Estei Beatrix frigye
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Utószülött István a velencei Morosini családba házasodott be, feleségét Tomasinának hívták. A házasságukból született gyermek lett később III. András néven magyar uralkodó, aki a nagyapja tiszteletére kapta keresztnevét. 

Utószülött István szüleinek esküvője: II. András és Estei Beatrix frigye
Utószülött István szüleinek esküvője: II. András és Estei Beatrix frigye

Utószülött István rejtélyes származása

Hogyan ismerkedett meg II. András és Estei Beatrix? Az eseményről így számolt be a középkori krónika: 

Amikor második András király, negyedik Béla király és Kálmán herceg apja, első feleségének a halála vagy inkább meggyilkolása után az egyház megbízásából átkelt a tengeren a Szentföldre, hogy az Úr sírjáért hadakozzék, s ott győzött, majd szerencsésen, tisztelettől övezve hazafelé tartott, végül Itáliában kötött ki, és bizonyos viszonzás okából Estei őrgrófnál nagyszerű vendéglátásban részesült. Ez az őrgróf pedig, miután megtudta, hogy a király özvegy, kiváló szépségű és ragyogó ékességű leányát a király színe elé vezettette. A király pedig, látva, hogy a lány szép és bájos tekintetű – mivel különben is meg akart nősülni, még ugyanazon a napon megkötötte a frigyet, és magával hozta Magyarországra. (História, 2001.1.)

Utószülött István édesanyja azért választotta neki az István nevet, hogy így szimbolikusan is mutassa: gyermeke Árpád-házi, Szent István késői sarja, a családhoz tartozik.

Utószülött István jelentősége elsősorban dinasztiatörténeti szempontból érdekes: ő az összekötő szál II. András és III. András között. 

Nem volt egyszerű helyzetben utószülött István: ugyanis IV. Béla, II. András fia nem ismerte el őt törvényes leszármazottnak. Azt állította, hogy Utószülött István édesapja nem II. András, hanem Apod fia, Dénes nádor.

Miután édesanyja, Beatrix elmenekült hazánkból Itáliában, Estében telepedett le. István édesanyja halála után Velencébe költözött, ott feleségül vette Morosini Tomasinát. Az ő közös gyermekük lett a későbbi III. András, aki 1265 körül született.

Utószülött Istvánt II. Ottokár felhasználta politikai céljai elérésére

Utószülött Istvánt egyszer próbálták felhasználni a magyar politikában. V. István és a II. Ottokár közti konfliktusban a cseh uralkodó trónkövetelőként akarta felléptetni.

Ottokár 1271 márciusában hadsereget toborzott. A csehek átkeltek és lerombolták Moson várát, majd a Rábcánál találkoztak István király hadaival, akit a kunok mellett bolgár és szerb szövetségesek is támogattak. Przemysl Ottokár, hogy bekerítse a magyarokat, csellel visszavonulást színlelt, haditerve azonban balul sült el, és a rárohanó könnyűlovas egységek egészen Kapuvárig kergették seregét. A cseh uralkodó Bécsbe menekült – foglalta össze az eseményeket Tarján Tamás történész. Ezután Ottokár és V. István békét kötött 1271. július 2-án Pozsonyban, és ebben szerepelt, hogy megvonta a támogatását Utószülött Istvántól, és az V. István ellen fellépőket, például a Kőszegi családot sem támogatta a továbbiakban.

A napfogyatkozás ijesztő jelenség volt a középkorban
A napfogyatkozás ijesztő jelenség volt a középkorban

Gyűrűs napfogyatkozás volt 1270-ben

1270. március 23-án gyűrűs napfogyatkozás volt. Ez azt jelentette, hogy a Hold a Nap előtt haladt el, de nem takarta el teljesen a Nap korongját. Ekkor a Nap széle fényes gyűrűként látszik a Hold előtt. A Nap nem tűnt el tehát teljesen, csak „sebesültnek” látszott.

Gyűrűs napfogyatkozás. forrás: Svábhegyi csillagvizsgáló.
Gyűrűs napfogyatkozás Forrás: Svábhegyi csillagvizsgáló

Ez láthatták a kortársak Dél-Magyarországon és Erdélyben – és ezt  kedvező előjelnek tekintették Utószülött Istvánra vonatkozóan, ugyanis az esemény után egy hónappal hunyt el IV. Béla – írta Maróti Tamás. Utószülött István ekkor, Béla halála után pénzt veretett, melyen Velence szimbóluma volt. Ez is azt jelezte, hogy ekkorra politikailag megerősödött.

Utószülött Istvánnak a későbbi III. Andráson kívül törvénytelen gyermekei is születtek – tudhatjuk meg Bácsatyai Dániel történtész a Századokban megjelent 2023-as tanulmányából. Egyikük, Aimericus, akkor fogant, amikor István meglátogatta testvérét Aragóniában. Tralusio pedig Visegrád várnagya volt felnőttkorában.

1271-ben hunyt el, Velencében a Tomasini család sírboltjában temették el.

Utószülött István szerepe tehát összességében közvetítő jellegű volt. Házasságkötése és fia révén biztosította az Árpád-házi dinasztia folytatását.

Utószülött István tehát:

1. Fontos dinasztikus kapocs volt két Árpád-házi nemzedék között,

2. életének nagy részét Itáliában élte le,

3. és a felesége is olasz származású volt.


 

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.