András, az utolsó Árpád-házi uralkodó sorstragédiája

III. András volt az utolsó Árpád-házi uralkodó, akit Aranyágacskának is szoktak nevezni.

András király

III. András nagyapja az Aranybullát kiadó II. András királyunk volt. Az ő harmadik házasságából született István nevű fia, már utószülöttként. 

András király

András családja

Ez azt jelentette, hogy István akkor jött világra, amikor az édesapja már nem élt. Édesanyja Estei Beatrix volt, aki András halála után elmenekült az országból. Utószülött István a velencei Morosini családba házasodott be, feleségét Tomasinának hívták. A házasságukból született gyermek lett később III. András néven magyar uralkodó, aki a nagyapja tiszteletére kapta keresztnevét.

Már a kortársak közül is voltak, akik úgy vélték, hogy Utószülött István nem II. András fia. 

Amikor megszületett, az apja hatvanévesen abban a korban már idősnek számított. E nézet szerint Estei Beatrix félrelépett Apodfia Dénessel és ő volt a gyermek valódi apja. IV. Béla sem is ismerte el igazi testvérének az Utószülöttet.

András a Thuróczy Krónikában. Forrás: Wikimedia Commons

Egyes megerősödött báró csoportok már IV. (Kun) László ellenében is a későbbi III. Andrásra akartak támaszkodni, főként azután, hogy IV. László szintén András nevű öccse 1278-ban elhunyt. Azonban nem minden bárói csoport támogatta őt. Olyannyira nem, hogy 1290-ben, amikor Kun Lászlót megölték, ő épp házi őrizetben volt Bécsben Habsburg Rudolfnál. (Hahót nembeli Arnold adta át Andrást Rudolfnak.) Lodomér érseknek sikerült őt megszöktetnie Bécsből, így elhárult minden akadály az elől, hogy Andrást 1290-ben magyar királlyá koronázzák.

A királlyá koronázásakor új feltételt kellett teljesítenie

Királlyá koronázásakor meg kellett esküdnie az úgynevezett koronázási hitlevélre, amelyben elkötelezte magát az egyház iránti hűség mellett, ígéretet tett az ország „rablóinak és gyújtogatóinak” üldözésére, továbbá Magyarország megerősítésére és az elveszített területek visszaszerzésére. Ez korábban nem volt szokásos.

Ekkorra már olyannyira megerősödtek a nagybirtokosok, hogy saját magánhadseregeket tartottak, ezeket nevezték bandériumoknak. 

A területeken élő kisnemeseket familiárisként állították szolgálatukba. A főurak abban bíztak, hogy majd irányítani tudják az új királyt. 

András és Habsburg Ágnes

András felesége Fennena lengyel hercegnő lett. Jól sáfárkodott a kapcsolatrendszerével: maga mellé állította Csák Máté oligarchát és Kőszegi Henriket is.

Jó úton indult el András uralkodóként

III. András koronás királyként jó úton indult el: felismerte a városok és a kereskedelem jelentőségét, a városok fejlesztését  tűzte ki célul, és igazi rendi államot igyekezett kiépíteni, ahol az uralkodó a rendekre támaszkodva, véleményüket figyelembe véve kormányoz. Külpolitikailag nehéz helyzetben volt III. András, mivel több európai uralkodóház is bejelentette igényét a magyar trónra. Habsburg Rudol a fiának, Albertnek szánta a trónt és az Anjou család is fellépett trónigényével, sőt maga a pápa is.

Andrásnak akadt azonban hű szövetségese Ladomér esztergomi érsek személyében, ő azonban 1298-ban meghalt. 

Tisztségében Gergely követte, aki nem Andrást, hanem az Anjou-kat támogatta.

András két házasságot kötött

András első, Fennenával kötött házasságából egy leánygyermek, Erzsébet született. Mivel Fennena fiatalon meghalt, András újraházasodott, Habsburg Ágnest vette feleségül 1296-ban. Ágnes mélyen vallásos volt és szerény, a lovagi tornákat nem szerette. 1301-ben, férje halálakor még csak 19 éves volt. Gyermekük nem született. Férje halála után magával vitte mostohalányát, Erzsébetet is, és a königsfeldi apátságban éltek apácákként.

III. András sorsa, uralkodása nem teljesedhetett ki, 1301-ben fiatalon és hirtelen bekövetkezett halála miatt. 

Halálával kapcsolatban annak gyanúja is felmerült, hogy megmérgezték az Anjou-pártiak. Hiszen ekkor már a 12 éves Károly Róbert is az országban tartózkodott trónkövetelőként. Lehetséges az is, hogy gyors lefolyású betegségben hunyt el.

Csak feltételezhetjük rövid uralkodásának cselekedetei alapján, hogy kiváló uralkodó lehetett volna.

Ákos nembeli István nádor így búcsúztatta a királyt: „Meghalt András, Magyarország jeles királya, az utolsó aranyágacska, amely atyai ágon Szent István királynak, a magyarok első királyának a nemzetségéből, törzséből és véréből sarjadt.”

III. András:

1. az utolsó Árpád-házi uralkodónk volt,

2. ígéretesen kezdte pályáját, ami nem teljesedhetett ki korai halála miatt,

3. leánygyermeke született, fia azonban nem.