Európa a vasút fejlesztése mellett

Az egységes európai vasúti rendszer kialakítását, illetve a már több éve tervezési szinten levő folyamatok felgyorsítását sürgeti az öreg kontinensen a Nemzetközi Vasúti Egyesület (UIC). Az 1922-ben alapított és 152 tagot tömörítő UIC legutóbb székhelyén, Párizsban tartott értekezletet, ahol a vezetők nem rejtették véka alá: az európai vasutak végképp lemaradnak a szállítási versenyben, ha nem teszik meg a szükséges lépéseket.

Ehhez leginkább a szolgáltatásminőségét kell javítani, az áru- és a személyszállításban az utazási sebességet jelentősen emelni, biztosítani kell a határokon való gyorsabb áthaladást, illetve garantálni a fuvarok biztonságos megérkezését, és nem utolsósorban a szerelvények biztonságosabb közlekedését.
Az UIC által készített statisztikák a 2001-es évre vonatkozóan meglehetősen lehangolók, figyelembe véve azt, hogy a szállítási piac fokozatosan bővül, és az Európai Unió előnyben részesíti a kötött pályás közlekedést. Mivel a nagy nemzetközi úthálózatok bedugultak, a vasút sokkal kevésbé terheli a környezetet, mint a közúti járművek. A vasúti szállítás fejlődése tavaly az USA-ban volt jelentős, 26 százalékkal emelkedett a forgalom 2000-hez képest, de Ázsia sem szégyenkezhet a 4,6 százalékos növekedéssel. Nyugat-Európában a vasúti áruforgalom teljesítménye 3,3 százalékkal esett vissza, Kelet-Európában pedig 1,8 százalékkal.
A nemzetközi tehervonatok átlagsebessége Európában mindössze 18 kilométer óránként, és ez leginkább nem a pályák állapotára, hanem a határállomásokon való hosszas várakozásokra és a vasúttársaságok együttműködésének hiányára vezethető vissza. Európa valamennyi országában rendkívül sok pénzt költenek saját, illetve EU-s hozzájárulással a törzshálózatok fejlesztésére, ezt az előnyt azonban nem tudják kellőképpen kihasználni a közúttal folytatott versenyben, és sokszor úgy tűnik, a vasúttársaságok a rendszereket nem képesek vagy nem akarják kellőképpen összehangolni.
Az UIC a beruházások gyorsítása mellett foglal állást, és stratégiai feladatként jelölte meg a nemzetközi vasúti közlekedési folyosók fejlesztésének összehangolását. A határokon való gyorsabb átkelés érdekében jelenleg 65 európai határállomáson vizsgálják át a műszaki berendezéseket.
A közép-európai térség alelnökeként Kukely Márton, a MÁV Rt. vezérigazgatója is jelen volt a párizsi találkozón. Véleménye szerint a keleti régió vasútjai képesek alkalmazkodni egy nyitott és liberalizált közlekedési piachoz. Első lépésként az EU-s közlekedési jogszabályok harmonizálása nagyrészt végbement a legtöbb kelet- és közép-európai államban, és a fejlesztések is folyamatban vannak. A vasúti közlekedés biztonságát szavatoló egységes európai vonatbefolyásoló rendszert (ETCS) Magyarországon helyezték elsőként üzembe, több európai államban folyamatos a telepítésük. Az ETCS lényege, hogy valamennyi adatot és információt, amely a vonatok közlekedésével kapcsolatos, a számítógép rögzíti, a rendszer határozza meg a vonatok pillanatnyi sebességét, a követési távolságot.