Az UNCTAD 1964-es létrehozatala óta törekszik integrálni a fejlődő országokat a vilagkereskedelembe. Olyan infrastrukturális és ismertanyag-hátteret próbál rendelkezésükre bocsátani, amely lehetővé teszi, hogy maximálisan kihasználják a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályai mentén kialakult külkereskedelmi rendszer által nyújtott lehetőségeket. Működésének vezérelve, hogy a piaci érdek nem érvényesülhet korlátlanul, ez csak konzerválná a fejlett és fejlődő országok közötti különbségeket. A gazdag országoknak olyan előnyöket kell nyújtani a szegények számára, amelyek hozzásegítik azokat gazdasági lemaradásuk behozatalához.
A jelentés, megfelelően az 1990 után kialakult kereskedelempolitikai terminológiának, Magyarországot a fejlődő országokon belül a gazdasági átmenet folyamatában lévő, úgynevezett transitional economies alcsoportba sorolja. A csoport nagyon heterogén, hiszen ide tartozik például az OECD-tag Csehországon és Magyarországon kívül a jelentős gazdasági nehézségekkel küzdő Kazahsztán vagy Fehéroroszország is. A világgazdaság általános válsága tavaly a szokásosnál is mélyebben érintette a fejlődő országokat. Több latin-amerikai és távol-keleti ország a gazdasági recesszió jeleit mutatta, csak a viszonylag zárt gazdasággal rendelkező Kína és India teljesítményében nem köszön vissza az általános hanyatlás.
Mind az Egyesült Államok, mind pedig az Európai Unió messze a várakozások alatt teljesített a 2001-es évben. Az eurózónában a gazdaság növekedési üteme 1,5 százalékkal lassult, míg a korábbi három év során csökkenő munkanélküliségi-ráta a magasnak számító 8,5 százalékon stabilizálódott. A vilagkereskedelem harmadik legjelentősebb szereplője, Japán még a fent említetteknél is rosszabb mutatókkal bír. A 2001-es év második negyedéve óta a gazdaság recesszióban van, a magantőke-befektetések két számjegyű zuhanásba kezdtek, a vállalatok rekordösszegű veszteségekről számolnak be, és az egykoron a teljeshez közelítő foglalkoztatására büszke Japánban a munkanélküliség elérte az 5,5 százalékot.
A külkereskedelem gyengélkedése központi szerepet játszott a válság továbbgyűrűzésében. Miután 2000-ben 14 százalékot ugrott, tavaly csak egy százalékkal növekedett a fejlődő orszagok kivitele. A dél-kelet-ázsiai országokat különösen keményen érintette az amerikai kereslet visszaesése az elektronikai termékek és a félvezetők iránt: Tajvan 15, Dél-Korea 10, míg Hongkong, Szingapúr és Thaiföld kivitele 5 százalékkal esett. Az olajexportőr fejlődő országok teljesítményét negatívan befolyásolta az olajár zuhanása.
2001 második felében visszaesett a fejlődő országokba iranyuló tőke mértéke, pedig az 1997-es ázsiai pénzügyi válság óta ez általában enélkül is alacsony. A működőtőke- beáramlás kibírta a szeptember 11-i események miatt kialakult bizalmi válságot, de félő, hogy – a WTO-ba való felvétele miatt különösen vonzónak számító Kína kivételével – ez a folyamat nem tart ki 2002 végéig.
A jelentés szkeptikusan nyilatkozik a világgazdaság motorjának számító amerikai ipar talpraállásával kapcsolatban. Valószínűtlennek tartja, hogy rövid időn belül radikálisan növekszik az amerikaiak fogyasztási kedve, pedig csak ez tudná meggyőzni a termelőket arról, hogy bővítenük kell a termelési kapacitást, ami viszont a növekedés felgyorsulását vonná maga után.
Annak ellenére, hogy a jelentés elismerően ír néhány latin-amerikai és kelet-közép-európai országról, amelyek kimaradtak az egész világra kiterjedő recesszióból, és növekedési ütemük dinamikus maradt, valószínűtlennek tartja, hogy a fejlett országok hamarosan elérik az átlag háromszázalékos GDP növekedést, amelyre szükség van ahhoz, hogy a fejlődő országok kilábaljanak a válságból.
Mára bebizonyosodott, hogy a fejlődő országok – a 80-as évek gazdaságliberalizációs intézkedéseinek eredményeképpen megnövekedett – részvétele a világkereskedelemben nem minden esetben takar egyértelműen pozitív folyamatokat. Az elmozdulás az áringadozásnak erősen kitett nyersanyagexporttól az ipari áruk exportja felé nem hozott prosperitást. Az UNCTAD elemzői rámutattak arra, hogy sok exportált termék csak névleg javítja az országok külgazdasági mutatóit. A valóságban csak annyiról van szó, hogy a munkaigényes összeszerelésre ott kerül sor, ahol az bőségesen rendelkezésre áll.
Mára a fejlődő országokból származik a világ exportjának egyharmada, melynek 70 százaléka ipari termék. Mindezek ellenére a számadatok azt mutatják, hogy a fejlett országokban növekedett jobban az exporthoz kötődő jövedelem aránya, mert a végtermék mögött megbújó szaktudás és technológia legtöbb esetben innen származik.
A jelentés üdvözli a tényt, hogy a fejlődő országok egyre növekvő mértékben termelnek kivitelre, de az export volumenének növekedését csak a gazdasági fejlődés első lépcsőjének tartja. Az olcsó munkaerő által becsalogatott nemzetközi cégek foglalkoztatást, magasabb jövedelmet, szaktudást, szervezési és vezetési elveket, valamint gyakorlatot is hoznak az őket befogadó országba. Rubens Ricupero a dokumentum bemutatásakor kiemelte, hogy a tartós fejlődéshez szükség van arra, hogy a fejlődő országok szélesebb termékskálával lépjenek ki a világpiacra.
***
A termelés növekedése néhány fejlődő országban 1997–2002 (százalékos változás az előző évhez képest)
Régió/ország 1997 1998 1999 2000 2001 1999–2000 átlag 2002 előrejelzés
Economist IMF
Intelligence Unit
Fejlődő országok (átlag) 5,3 1,1 3,4 5,4 2,1 4,3 n. a. 4,4
Fejlődő országok Kína nélkül (átlag) 4,7 –0,0 2,7 4,9 1,1 3,6 n. a. n. a.
Latin-Amerika 5,2 1,8 –0,2 3,9 0,4 2,9 n. a. 1,7
Argentína 8,1 3,9 –3,2 –0,5 –3,8 4,7 –8,4 –1,1
Brazília 3,2 –0,1 0,8 4,5 1,7 2,2 2,5 2,2
Chile 7,4 3,4 –1,1 5,4 3,1 6,0 2,2 3,0
Kolumbia 3,4 0,5 –4,3 2,8 1,5 2,4 2,0 2,4
Ecuador 3,4 0,4 –7,3 2,3 5,2 1,5 4,1 3,8
Mexikó 6,8 4,9 3,5 6,9 –0,3 2,8 1,4 1,2
Peru 6,7 –0,4 1,4 3,6 0,1 3,7 3,0 3,7
Uruguay 4,9 4,6 –3,2 –1,1 –2,3 3,1 –2,5 n. a.
Venezuela 6,4 –0,1 –7,2 3,2 2,7 1,5 –1,5 1,8
Gazdasági átmenet
folyamatában lévő országok 1,9 –0,9 2,7 6,0 4,3 –3,0 n. a. 3,6
Fehéroroszország 10,4 8,3 3,4 5,8 3,5 –1,9 2,0 1,5
Bulgária –7,0 3,5 2,4 5,8 4,5 –2,5 3,4 3,8
Horvátország 6,8 2,5 –0,4 2,9 3,5 –1,8 3,0 n. a.
Csehország –1,0 –2,2 –0,2 2,9 3,5 –0,4 3,7 3,1
Magyarország 4,6 4,9 4,5 5,2 3,4 0,3 3,6 3,5
Kazahsztán 1,7 –1,9 1,7 9,8 3,0 –5,0 6,3 7,0
Lengyelország 6,8 4,8 4,1 4,0 1,3 3,3 1,6 2,2
Románia –6,6 –4,9 –3,2 1,6 4,5 –2,2 3,5 4,6
Oroszország 0,9 –4,9 3,2 8,3 5,5 –5,1 3,5 3,6
Szlovákia 6,2 4,1 1,9 2,2 3,0 0,3 3,4 3,1
Szlovénia 4,6 3,8 5,2 4,6 3,3 1,4 3,2 3,0
Ukrajna –3,0 –1,9 –0,4 5,8 7,3 –8,6 4,5 5,0
Üzbegisztán 2,5 4,4 4,4 4,0 4,5 –0,8 2,5 n. a.
egykönnyen
Új holdra bukkantak a csillagászok, de nem mutatja meg magát egykönnyen
