Könyvesház

Szlovákiai magyar néprajz
Rumy Dániel
Sokaknak a dohos várromok, a lovas szán után loholó farkashordák, a nyüzsgő cipszer városok krúdys tájai, másoknak a nagy kalapú, bocskoros tót atyafiak, romantikus származású palócok mikszáthos falvai villannak be a Felvidék szó hallatán. Liszka József, a szlovákiai magyarság néprajzát monografikus igénnyel feldolgozó kutató kritikai igénnyel lép fel e történelmi-irodalmi-néprajzi képek és közhelyek ellen, minden erejével arra törekedvén, hogy tisztázza, kitágítsa és újra meghatározza az afféle agyonhasznált néprajzi alapfogalmakat, mint a nép, a népi, a hagyomány és a változás. A szlovákiai magyar folklórkutatás ugyanis archaizmus- és parasztságcentrikus maradt, mutat rá Liszka, ami zsákutcába vezetett, hiszen lassan kihalnak az utolsó emlékező nemzedékek is. Szerencsésebb ezért a populáris kultúrát vizsgálni, túl a népélet hagyományos kategóriáin – így a jelenkori folyamatok is jól nyomon követhetők.
A monográfus bevallottan vázlatot ír: kezdve a szlovákiai magyar nyelvterület kutatástörténeti összefoglalásától a térség populáris kultúráját alakító külső tényezőkön (például a földrajzi meghatározottságokon, az interetnikus kapcsolatokon, a nemzetijelkép-használaton) át az egyes kis tájak néprajzi leírásáig. A vázlatosság leginkább ez utóbbi fejezetben érhető tetten: a Csallóköz, a Zoboralja, a Palócföld és a többi tájegység bemutatása leginkább kompilációs munkának, az eddigi kutatások összegyűjtésének tetszik. Ezzel együtt a felsőoktatásban jól felhasználható tankönyvet kap kézbe az olvasó, mely képanyagával, a főszöveget jól illusztráló korabeli idézetekkel, bibliográfiájával és a szlovákiai kutatók-gyűjtők lexikonával általános bevezetőként szolgálhat a Felvidék iránt mélyebben is érdeklődőknek.
(Liszka József: A szlovákiai magyarok néprajza. Osiris Kiadó, Budapest, 2002. Ára: 4200 forint)

Az élet rejtélye
Egy izgalmas konferencia
Náray-Szabó Gábor
Az ember az egyetlen élőlény, amely tudatában van annak, hogy léte véges, érthető tehát, hogy a közembereket és a gondolkodókat évezredek óta egyaránt foglalkoztatja „minden kérdések anyja”: az élet rejtélye. A modenai egyetemen tanító magyar vegyészprofesszor, Pályi Gyula és munkatársai vállalták azt a feladatot, hogy a második millennium alkalmából, a katolikus egyház támogatásával műhelytanácskozást rendezzenek, melyen neves természettudósok, filozófusok, számos egyház és szellemi irányzat képviselői jöttek össze, hogy összevessék ismereteiket és hitüket az életről. A probléma megközelítésében fennálló különbségeket mi sem érzékelteti jobban, mint a kötet talán legizgalmasabb, első része, amelyben a több tucat felkért közreműködő leírja, miben látja az élet lényegét. Az egyik alapvető meghatározás a krisztusi: én vagyok az út, az igazság és az élet. Ez a kinyilatkoztatás nem bontható fel elemi információk sorozatára, nem magyarázható, nem vitatható, a hívő ember mégis azonnal felfogja lényegét. Ha megvilágosodik, könnyebben fogadja el a halál gondolatát, harmonikusan éli le életét. A tudományos definíció száraz tényeken alapul, például a következőn: az élet az a folyamat, mely az anyagot és az energiát spontán módon egyre összetettebb rendszerré szervezi. A kétféle, látszólag alapvetően eltérő megközelítés együttes bemutatása a szerkesztők ama meggyőződését fejezi ki, hogy egy az igazság, bármily úton jutunk is el hozzá.
Az élet eredetére vonatkozó elképzelések színes kavalkádja érzékelteti, távol vagyunk még a nyugvóponttól, hiszen ma még azt sem tudjuk, vajon milyen hatásra jöttek létre az élő rendszerek, természetesen következik-e az élet a fizika jelenleg ismert, általános törvényeiből.
A kötet szerzői között van két Nobel-díjas, Christian de Duve és a magyar Oláh György, elküldte írását számos itthon és külföldön élő magyar kutató is. Grocholewski bíboros előszava tükrözi a Vatikán erőfeszítéseit: békében egymás mellé ültetni a hit és a tudás embereit, megvitatni korunk feszítő kérdéseit, megérteni és ezáltal jobban elviselni egymást. A szellemi kalandok kedvelői sok izgalmas órát tölthetnek el e nem éppen könnyű olvasmánnyal, de állítom: megéri.
(Fundamentals of Life [Az élet alapjai]. Szerk.: Pályi Gyula, Claudia Zucchi, Luciano Cagliotti. Elsevier Paris/Accademia Nazionale di Scienze, Lettere ed Arti Modena, 2002)

Mi történt Dávidkával?
Pawel Huelle regénye
Szenyán Erzsébet
Pawel Huelle (1957) gdanski prózaíró, költő, dramaturg Weiser Dávidka című első regénye átütő sikert aratott. Számos nyelvre lefordították, s a neves filmrendező, W. Marczewski Weiser címmel filmet is készített belőle. A könyv cselekménye két idősíkban zajlik: 1957 tikkasztó nyarán, amikor Gdansk mellett rejtélyes körülmények között nyomtalanul eltűnt egy Weiser Dávid nevű, 11-12 éves kisfiú. A rendőrségi nyomozás eredménytelenül zárul. Az események egyik résztvevője, a Dávidka „hívéül” szegődött Pawel azonban nem nyugszik bele, éveken át kutat, keresgél, nyomoz, végül 1984-ben – s ez a másik idősík – megkísérli leírni mindazt, amit tud vagy tudni vél.
A kisfiú zárkózott, elesett árva, származásáról nem tudni semmi biztosat, állítólagos nagyapja, a mogorva zsidó szabómester, Weiser Ábrahám pedig unokája eltűnésének napján váratlanul meghal. Az úrnapi körmenet alatt azonban a tömjénfüst mögül hirtelen úgy bontakozik ki előttük az oltár mellől bámészkodó fiú, mint „díszszemlét fogadó büszke tábornok”. S ettől kezdve furcsább dolgok tanúivá válunk: Weiser tekintetével lecsendesít egy párducot, megfordítja egy fontos focimeccs egyértelműnek látszó eredményét, az elhagyott téglagyár pincéjében fura lőgyakorlatot tart társainak, látványos robbantásokat rendez, végül pedig pánsíp hangjára a levegőbe emelkedik, s ott lebeg. A leglátványosabbnak ígérkező robbantás előtt piknikre – utolsó vacsorára – hívja meg a kis csapatot. Az akció azonban elmarad, mert Weiser bemegy a robbantás helyszínéül kijelölt alagútba, s ott örökre nyoma vész.
Huelle könyve többféleképpen értelmezhető – olvashatjuk az 50-es évek kitűnő korrajzaként (a lengyelek akár politikai parabolaként is), a kezdődő kamaszkor plasztikus lélektani ábrázolásaként, elsősorban azonban sajátos evangéliumként. A tehetségét azóta többször bizonyító szerző nagyszerű alkotással ajándékoz meg bennünket, amelyet nem lehet letenni – ehhez Kertész Noémi érzékeny, értő fordítása is hozzájárul –, s amelynek elolvasása után őszintén egyetértünk a könyv egyik méltatójával, aki szerint a Weiser Dávidka az irodalom igazi győzelme.
(Pawel Huelle: Weiser Dávidka. Európa Kiadó, Budapest, 2002. Ára: 1800 forint)

Noblesse oblige
Nikolaus Harnoncourt bűvöletében
Ferch
„A családtörténetek varázsosak és fortélyosak… Úgy tűnik, az ember és a művész Harnoncourt sajátos auráját, melyhez összetéveszthetetlen egyedisége, valamint a zenei világban való elszigetelt helyzete is hozzátartozik, a noblesse oblige, a »nemesség kötelez« mondás határozza meg. Ez bizonyos tartást kölcsönöz, aminek vajmi kevés köze van az életstílus szokásos kliséihez” – olvassuk az Harnoncourt házaspár életrajzát bevezető sorokat.
Nem szokványos családtörténetet ad kezünkbe az újságíró szerző, Monika Mertl. Két rendkívüli művészegyéniség: az osztrák Nikolaus Harnoncourt és ugyancsak muzsikus felesége, Alice világába kalauzol Szívvel gondolkodva című könyvével, amely abból az alkalomból jelent meg, hogy a csellistaként indult zenepedagógus-karmester, a Concentus Musicus megalapítója Budapesten koncertezett. És nemcsak koncertezett, hanem a Magyar Tudományos Akadémia zsúfolásig megtelt dísztermében beszélgetett, vagy mondjuk inkább, csevegett Batta András zenetörténésszel lefegyverző egyszerűséggel, bölcsen, szellemesen. Mesélt gyerekkori emlékeiről, a nagy családról, a magyar nagymamáról, első zenei élményeiről, kedves zeneszerzőiről, a mesterség titkairól. Őt hallgatva, olvasva elhisszük, hogy a művészet mindenkié. Hogy lehet mindenkié. Hangversenye és ez a beszélgetés a gazdag programkínálatú tavaszi fesztivál talán legfelemelőbb pillanatait jelentette.
Külön örülhetünk annak, hogy e kötet azokhoz is eljuttatja Harnoncourt varázslatát, akik koncertjén nem lehettek jelen. A könyvbe bújtatott CD-n Monteverdi, Purcell, Vivaldi, Johann Sebastian Bach, Haydn, Mozart, Beethoven, Mendelssohn-Bartholdy, Brahms, Bruckner műveit hallhatjuk többek között a Royal Concertgebouw és az Európai Kamarazenekar előadásában, Nikolaus Harnoncourt vezényletével.
Arról pedig, hogy lehet a zenéről közérthetően, mégis igen magas színvonalon írni, az Európa Könyvkiadó gondozásában megjelent Zene mint párbeszéd című kötet győzi meg az olvasókat. Harnoncourt rövid írásait gyűjtötték össze benne. A két könyvből sokat megtudhatunk arról, mi teszi olyan különlegessé e sokat vitatott és sokat szenvedett ember zenei világát.
(Monika Mertl: Szívvel gondolkodva… Mágus Kiadó, Budapest, 2002. Ára: 3500 forint. Nikolaus Harnoncourt: Zene mint párbeszéd. Európa Könyvkiadó, Budapest, 2002. Ára: 2600 forint)

Design
A tárgyak túlélik tervezőiket
R. J.
A bennünket körülvevő tárgyakat automatikusan használjuk, nem is gondolunk arra, hogy ezeket valaki megtervezte. A kést, a villát, az autóbuszt, a számítógépet, a széket egy ember vagy emberek egész csoportja találta ki, tette olyanná, amilyennek mi ismerjük.
A huszadik század a formatervezők évszázada volt. A designerek közül soknak a neve fennmaradt az általuk készített tárgyban. Philippe Starck lámpái, Michael Graves Alessi edényei máig divatos cikkek, a magyar származású Breuer Marcell harmincas éveket idéző acélcső vázas székei a mai irodáknak is kedvelt alkalmatosságai. A modern formatervezés történetének úttörői kevésbé ismertek, pedig rengeteg értékkel gazdagították a világot. Az elsők között legnagyobbnak számító milánói formatervező és bútorkészítő, Carlo Bugatti a századfordulón Bécsben, Párizsban, Brüsszelben dolgozva teremtett lehetőséget az új művészeti ág nemzetközi megismeréséhez. Az amerikai Elsie de Wolfe, az első professzionális belsőépítész ugyanebben az időben alkotta meg a modern enteriőrt, felváltva a viktoriánus stílus túlzsúfoltságát és túldíszítettségét. A német Peter Behrens nevéhez fűződik a modern, szabványosított nagyvállalat teljes vizuális arculatának kialakítása.
Nekik és az őket követő tervezőknek állít emléket a több mint ötszáz képpel illusztrált Design című új album. Egyenként bemutatja a leghíresebb formatervezők életét és pályáját, ráirányítja a figyemet a technikai újításokra, a század egy-egy fontos formaművészeti stílusirányzatára. A könyvet lapozva eltűnődhetünk, hányfajta lakásbelső, étkészlet és telefonkészülék született egy évszázad alatt, hogy miért tetszetős a mai szemnek is az 1895-ben Párizsban épített Hector Guimard-féle kovácsoltvas kapu, s hogy miért érzik sokan egyre sivárabbnak a modernizmus műanyag edényeit, olykor megfejthetetlen alakú berendezési tárgyait.
(Design. Mesterek és mesterművek. Athenaeum 2000 Kiadó, 2001, Budapest. Ára: 7890 forint)

A Helikon Könyvesház sikerlistája
Szépirodalom
1. Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek – Helikon Kiadó 1180 Ft
2. Nasar, Sylvia: Egy csodálatos elme – Gabo Kiadó 2500 Ft
3. Wodehouse, P. G.: Koktéltájm – Geopen Kiadó 1490 Ft
4. Miler, Zedenek: A vakond és a nyuszimama – Helikon Kiadó 1680 Ft
5. Márai Sándor: Mágia – Helikon Kiadó 1380 Ft

Ismeretterjesztő
1. Hankiss Elemér: A tízparancsolat ma – Helikon Kiadó 2500 Ft
2. David, Keys: Katasztrófa – Vince Kiadó 2995 Ft
3. Születtem… Magyar képzőművészek önéletrajzai – Palatinus Kiadó 4500 Ft
4. Thomka Beáta: Beszél egy hang (elbeszélők, poétikák) – Kijárat Kiadó 1500 Ft
5. A jelenkor művészete, Larousse – Helikon Kiadó 2280 Ft