Egyszeri megugrásnak tekinthető a Budapesti Értéktőzsde tegnapi, 3,17 százalékos emelkedése – nyilatkozta lapunknak Tabányi Mónika, a Concorde Értékpapír Rt. elemzője. Álláspontja szerint ez két ténynek tudható be. Részben a piac alulértékeltségéből fakadt az emelkedés, másrészt pedig a befektetők megbizonyosodtak arról, hogy bárki alakítson is kormányt a második választási forduló után, az országnak nem kell szembenéznie a kisebbségi kormányzás veszélyeivel.
Azt, hogy az emelkedés egyszeri volt, az is igazolja – mondta a szakértő –, hogy a kereskedés legelején majdnem hatszázalékos növekedést mutató tőzsdeindex a kereskedés végére úgymond visszakorrigált, azaz a növekedés alig haladta meg a három százalékot. Más elemzők szerint a BÉT alulértékeltsége, illetve a nemzetközi piacokon tapasztalható árfolyam-visszaesés a magyar piacra is vonzott befektetőket. Az elemzői véleményekkel megegyező hangú nyilatkozatott adott lapunknak Kolláth György vezető közgazdász is. Kolláth nem tulajdonít jelentőséget az árfolyam kilengésének, nem bízik a tőzsde értékítéletében. – A hazai börze túl kicsi ahhoz, hogy tükrözze a gazdaság teljes állapotát, hiszen néhány részvény is képes arra, hogy az index egészét megmozgassa – fogalmazott Kolláth György.
Budapesten a kelet-európai piacok növekedésével párhuzamosan a BUX árfolyama is meglódult. Az index nyitáskor egy hirtelen megugrást jelzett, majd délután egyre lejjebb csúszott, s végül 8520,93 ponton, 261,59 pontot erősödve zárt. A drágulások mellett a forgalom is megháromszorozódott, így a nap végén 14 milliárd forintot meghaladó adásvétel történt. A BUX-ot a vezető részvények és némely kisebb kapitalizációjú papír segítette az emelkedéshez. A nap nyertese az Antenna Hungária (+295 forint), a Mol (+320 forint) és a Richter (+795 forint). A Matáv ára a Deutsche Telekom leminősítése miatt a napközbeni 1054 forintról 992 forintra csökkent, de még így is két forinttal lett magasabb előző szintjénél; tőzsdezárás után a Matávot is hasonlóan leminősítette az S&P.
Vegyes kép alakult ki a tegnap nyitva tartó piacokon is: az ázsiai tőzsdéken emelkedések, míg a nyugat-európai börzéken gyengülések tarkították a kereskedéseket. A legnagyobb délkelet-ázsiai piacon, a tokiói Nikkeien a 225 vezető részvényt jegyző mutató 0,15 százalékkal erősödött. A látványos megugrás elmaradása ellenére elemzők rámutattak, hogy az Irak által kezdeményezett olajexportstop és a közel-keleti válság segíti a jen erősödését.
Visszaesést jeleztek viszont az európai tőzsdék, mivel az iraki felhívás az olajipari papírok árát lefelé nyomta. Kora délután az OPEC bejelentette, hogy a bagdadi jelentés ellenére a kitermelés tovább folytatódik. A kitermelő országok kartellje szerint az iraki kormány már többször használt hasonló olajárdrágító lépést, de a döntést soha nem hajtották végre. Az olajárak gyors ütemű növekedése következtében egyre több országban tettek közzé a makrogazdaságokról szóló előrejelzéseket. A Reuters által kiadott jelentés szerint a német gazdaság növekedésére negatív hatást gyakorol a nyersolaj drágulása. Werner Müller német gazdasági miniszter szerint a gazdasági növekedés csak 25 dollár körüli olajár mellett képzelhető el. Gyengülő hatást gyakorolt a piacokra az IBM pénteki profit warningja, és a Deutsche Telekom leértékelése is. A Standard and Poor’s hosszú huzavona után a német távközlési cég kötvényeit A mínuszról BBB pluszra minősítette le. Kedvezőbb, a piacok növekedését segítő adatot publikált tegnap az amerikai kereskedelmi minisztérium, amely közölte, hogy a várt szinten maradás helyett 0,7 százalékkal csökkentek februárban a raktárkészletek.
origo.hu
A magyar, orosz és ukrán Popova Aleszja drámai vallomása
