A kivégzések kora lejárt

Jóllehet az utóbbi időben szerte a világon megugrott a kivégzések száma, a vén kontinens mintha kivétel lenne e tendencia alól. Európa legtöbb országában ugyanis jogszabályok tiltják a halálbüntetést, és a jelek szerint ez a jövőben sem változik.

Legutóbb – alig pár hete – a vilniusi tanácskozáson döntött úgy az Európa Tanács tagországainak többsége, hogy végleg száműzi gyakorlatából az igazságszolgáltatásnak ezt az eszközét, és a háborús időkre vonatkozóan is kiterjeszti a halálbüntetés tilalmát. A jegyzőkönyvet összesen 36 ország írta alá, köztük Magyarország is. Az aláírók között volt például Ukrajna, ahol öt évvel ezelőtt Európa utolsó kivégzését hajtották végre. Voltak olyan országok is, amelyek várakozó álláspontra helyezkedtek, azaz úgy döntöttek, egyelőre várnak az aláírással. Közéjük tartozott Albánia és Bulgária, de említhetnénk akár Horvátországot vagy Szlovákiát is. Nyolcan nem írták alá a jegyzőkönyvet, így Törökország és Oroszország sem.
Vlagyimir Putyin orosz elnök egyébként nem híve a halálbüntetésnek. Oroszország hat évvel ezelőtt (akkor csatlakozott az Európa Tanácshoz) elkötelezte magát a halálbüntetés eltörlése mellett; Borisz Jelcin hajdani orosz elnök akkor moratóriumot hirdetett, amely azóta is érvényben van, jóllehet többen és több ízben szorgalmazták a felfüggesztését. Az Európa tanácsi tagság máskülönben nem egy ízben hozzájárult már a halálbüntetés kiiktatásához. A jugoszláv szövetségi parlament tavaly döntött úgy, hogy eltörli a legfőbb büntetést, a szerb törvényhozás pedig az idén februárban határozott ugyanígy. Így Szerbiában ezentúl legfeljebb negyvenévi szabadságvesztéssel sújthatják a bűnösöket.
A politikai rendszerek átalakulása is döntő szerepet játszhat abban, hogy egy ország a halálbüntetés alkalmazása mellett teszi le a voksát, vagy inkább száműzi a legsúlyosabb büntetést. Annak idején a vasfüggöny lehullása jelentős változásokat hozott a kelet-közép-európai országok gyakorlatában is: elsőként 1989-ben Romániában törölték el a halálbüntetést, majd következett 1990-ben (az akkori) Csehszlovákia és Magyarország. Hazánkban 1988-ban hajtották végre az utolsó kivégzést, rá két évre az Alkotmánybíróság kiiktatta a halálbüntetést. Lengyelország meglehetősen későn, 1997-ben döntött úgy, hogy nem alkalmazza többé az igazságszolgáltatás eme eszközét.
Mindezek ellenére egy közelmúltbeli felmérés azt mutatja, hogy Kelet-Közép-Európában a megkérdezettek hatvan százaléka támogatná a halálbüntetés visszaállítását. Tekintettel azonban arra, hogy ezeknek az országoknak a döntő többsége az Európai Unióba igyekszik, rendkívül kicsi az esélye annak, hogy újból bevezetik, az EU-ban ugyanis jogszabályok tiltják. Mindezek ellenére a közvélemény-kutatások szerint például Franciaországban – ahol a halálbüntetést 1981-ben törölték el – a megkérdezettek mintegy ötven százaléka szállt síkra a legfőbb büntetés visszaállítása mellett. Franciaországban, Németországban vagy Nagy-Britanniában a lakosság nagy része úgy véli, hogy a halálbüntetés minden ország belügye, és kormányaiknak nem kellene nyomást gyakorolniuk másokra – például az amerikai kabinetre – a legfőbb büntetés megszüntetése érdekében.
Az Egyesült Államok ötven tagállama közül egyébként harmincnyolcban a mai napig kiróható a halálbüntetés.