Az Üllői úti klinikák

Az Üllői út ma talán a leghosszabb, de mindenképpen legegyenesebb fővárosi utunk, ahova az idők során számtalan jelentős egészségügyi intézmény került, így a Semmelweis Orvostudományi Egyetem belső klinikai tömbjéhez tartozó bőr- és nemibeteg-gondozó osztályának épülete is.
Az öt kerületen keresztül futó és ezeket összekapcsoló Üllői út a valamikori Széna, vagyis a mai Kálvin térről tart toronyiránt kifelé a városból. Története 1718-tól követhető nyomon, kezdetben Köröscher Wegnek nevezik, fél évszázad múlva Szolnoki útként találkozhatunk vele, majd az 1800-as évek elejétől nyeri el a ma is használt Üllői út német változatát, Üllöer Strasse. A hetvenes évek magyarosításai után egészen Vecsés határáig véglegesült Üllői útként. Az 1950-es évek elején a kor politikai szellemében azonban külső, józsef- és ferencvárosi szakaszát leszámítva Vöröshadsereg újtára keresztelik, amely csupán a rendszerváltás után egyesülhetett ismét teljes hosszában Üllői útként. Az út évszázadokon keresztül hatalmas forgalmat bonyolított le, eleinte távoli országrészekből érkező csordákat, méneseket hajtottak át itt, máskor pedig fát és gabonát szállító szekerek zörögtek keresztül rajta. Ma ezen bonyolódik az Alföldre közlekedő forgalom nagy része, valamint a Ferihegyi repülőtér autóforgalma is. Közlekedési szempontból egyébként mindig jelentős szerepet játszott a főváros életében, hiszen 1869-től közel három évtizedig a Lóvasút, majd az új közlekedési eszköz, a villamos, a múlt század derekától pedig a metró szállítja a tömegközlekedőket. Csodálatos, egykor híres fasorát – amelyet Kosztolányi Dezső is megörökített – a Fővárosi Közmunkák Tanácsa ültette, de a múlt századi városrendezési munkáknak esett áldozatul.

A Kálvin tértől a Nagykörútig tartó szakasza csak az 1760-as évektől kezdett beépülni, mert több befolyásos városi tisztviselő nagy kiterjedésű itt álló telke akadályozta a parcellázást. Így például a későbbi belső klinikák területét és környékét Neander János városkapitány, majd városbíró ingatlana foglalta el. Az 1700-as évek közepétől azonban előbb hosszanti, majd kereszt- irányban is kiépült a Belső-Józsefváros, aminek utcahálózata napjainkig lényegében nem sokat változott. Az 1870-es évektől az Üllői út a legfontosabb egészségügyi intézmények útvonalává lépett elő. Józsefvárosi oldalán létesült a mai Heim Pál Gyermekkórház és Rendelőintézet elődje, az Állami Gyermekvédő Intézet, az 1950-es évekig magyar királyi Állami Gyermekmenhelyként ismert intézmény, amely közadakozásból született meg. Az Üllői úton van a Semmelweis Orvostudományi Egyetem több klinikája is. Így a képünkön látható Semmelweis Orvostudományi Intézet központi épülete, amit Weber Antal tervezett 1883-ban. Itt található az 1878-ban a Mária utca sarkán Lenhossék József tervei szerint elkészült korszerű anatómiai intézet is, amely a növekvő hallagtói létszám és a fejlődő tudományos és oktatási igények miatt hamarosan szűknek bizonyult, így a század utolsó éveire új épületet kapott Mihalkovics Géza tervei alapján. Az 1882-ben kétfelé osztott intézet I. számú részét 1963-ban építették át, ma Bőr- és Nemikórtani Klinika üzemel benne.