A tervek szerint az első operációt október tájékán hajtják végre a szegedi sebészeti klinikán. Egy év alatt tíz ilyen beavatkozást végeznek majd el. Lényege, hogy az elhunyt személyből, a donorból kiveszik a hasnyálmirigyet, majd abból nyolcszázezer-egymillió szigetet izolálnak, s ezeket beültetik a betegbe. Valójában az új módszer egyszerűsített transzplantáció, mert nem az egész hasnyálmirigyet ültetik át, hanem abból annyi szigetsejtet – körülbelül félórás műtéttel, ultrahanggal vezérelve, a máj fővénáján keresztül –, ami elegendő inzulint termel. Tudvalévő, hogy az inzulin azon fontos alkotórésze az emberi szervezetnek, amely elengedhetetlenül szükséges a szénhidrát lebontásához. A cukorbetegeknek pedig éppen az a fő gondjuk, hogy az inzulint előállító szigetsejtek nem működnek jól. Magyarországon csaknem félmillióan szenvednek a népbetegségnek számító anyagcserezavarban, amelynek szövődményei rendkívül veszélyesek, mert vakságot, érszűkületet okozhatnak.
A Farkas professzor által Magyaroroszágon bevezetendő műtétet először az USA-ban alkalmazták, és akkor lett a szakma előtt ismert, amikor Shapiro doktor 1990-ben az eljárást ismertette az egyik szaklapban. A transzplantáció újszerűségét hangsúlyozva a profeszszor arra hívta fel a figyelmet, hogy a sikeres átültetéshez csak a vércsoportegyezés is elegendő. A világ érdeklődését azért keltette fel a beszámoló, mert a tizennégy elvégzett sejtbeültetés után tíz beteg már nem szorult inzulinkezelésre. Az orvostársadalom kíváncsisága azért is rendkívüli, mert száztízmillió cukorbeteg él a világban, és a szakemberek előrejelzése szerint számuk huszonöt év múlva megháromszorozódik.
Tavaly Innsbruckban az eljárás zöld utat kapott. A hasnyálmirigy- és szigetsejt-transzplantációs kongresszuson, amelyen részt vett Farkas Gyula is, javasolták a módszer világszerte történő rutinszerű elterjesztését. A szegedi sebész itthon pályázattal az Egészségügyi Minisztériumtól nyert harmincmillió forintos támogatást, amiből Szegeden már kialakították azt az új laboratóriumot, ahol a sejtek izolálását végzik. Jelenleg gépekkel, műszerekkel rendezik be a központot.
Az USA-ban három, Európában két olyan beültetőcentrum működik, amilyen a szegedi is lesz. Farkas professzor értékelése szerint ez a műtét előrelépést jelent a tudományban, de tömegesen nem oldja meg a cukorbetegek gondját, hiszen határt szab a donorok kevés száma. Az eljárást azoknál alkalmazzák elsősorban, akiknél az inzulinkezelés ellenére is szövődmények keletkeznek és az életkilátásaik romlanak, mert nem lehetett beállítani a cukoranyagcserét.
Az orosz–ukrán háború nem csak a csatatéren folyik
