Brüsszel önti a pénzt a háborúba, zavart okoz neki a Béketanács + videó

Az uniós csúcstalálkozó után sajtótájékoztatót tartott Brüsszelben a magyar miniszterelnök. Az EU-csúcs után Orbán Viktor a sajtónak nyilatkozva többek között arról beszélt, hogy a csúcstalálkozón kaptak egy dokumentumot, amely arról szól, hogy befogadták az ukránok 800 milliárd dolláros igényét. A miniszterelnök az ukrán uniós csatlakozás kapcsán, Zelenszkij Magyarországot támadó szavaira reagálva kifejtette: „A következő száz évben nem lesz olyan parlament Magyarországon, amely az ukránok uniós tagsága mellett szavazzon.” A miniszterelnök, hozzátett: „Azt gondolják az ukránok, hogy egyetlen módon lehet ezt a Magyarország nevű akadályt elhárítani, hogyha ukránbarát kormány lesz Magyarországon. A Tisza meg a DK be akarja őket engedni az unióba, ezért tudomásul kell vennünk, hogy az ukránok aktív szereplői lesznek a magyar kampánynak, mert elemi érdekük fűződik hozzá, hogy Magyarországon kormányváltás legyen.”

Orbán Viktor miniszterelök Fotó: Miniszterelnöki Kommunikációs Fõosztály/Fischer Zoltán Forrás: MTI Fotószerkesztõség

Ahogy arról lapunk is beszámolt, Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Davosba utazott, ahol Donald Trump amerikai elnökkel megalapították a Béketanácsot. A kormányfő ezután Davosból Brüsszelbe ment a rendkívüli uniós csúcstalálkozásra, amelynek végén sajtótájékoztatót tartott.

Orbán Viktor miniszterelnök Fotó: Miniszterelnöki Kommunikációs Fõosztály/Fischer Zoltán / MTI Fotószerkesztõség

Az EU-csúcs után Orbán Viktor a sajtónak nyilatkozva többek között arról beszélt, hogy a csúcstalálkozón kaptak egy dokumentumot, amely arról szól, hogy befogadták az ukránok 800 milliárd dolláros igényét.

Ezt nem tudom, hogy eredmény-e, de mindenképpen atombomba jellegű mellbe rúgás volt. Azt hittük eddig, hogy az ukránoknak van egy ilyen igényük, az Unió meg majd próbál esetleg valamit lágyítani rajta, de nem. Úgy, ahogy jött Ukrajnából az igény, befogadták az egészet

– fogalmazott a miniszterelnök. A kormányfő ugyanakkor azt is hozzátette, hogy a fő napirendi pont lényegében a Béketanács volt. 

A fő napirendi pont lényegében a Béketanács volt. Itt az okoz zavart, hogy hogy viszonyuljanak egy olyan új testülethez, ami bevallottan azért jött létre, mert a régiek már nem működnek, viszont baj van a világban és valakinek békét kellene teremteni és ezzel a céllal létrejön egy új szervezet, amiben valakit meghívtak, valakit nem. Az egész unió most nem tudja, hogy melyik lábára álljon. Ketten voltunk csak, akik tudtuk, a bolgárok meg mi, akik azt mondtuk, hogy ez egy jó cél. Valóban, a régi szervezetek nem működnek, akkor próbáljunk meg valami újat. 

Hozzátette:

Az amerikaiak vállalják, hogy vezetik. A krízistérségekből származó országok Szaúd-Arábiától Katarig, Törökország, Azerbajdzsán - eljöttek ezek az országok, ketten vagyunk európaiak, de próbáljuk meg. Senki sem tudja garantálni, hogy ez sikeres lesz. Tehát az amerikaiak nagy lendülettel belevágtak és úgy érezzük, hogy ebből kijöhet valami. Mindenképpen több esélye van ennek a szervezetnek a sikerre és a békére, mint a régieknek, amelyek kudarcot vallottak. És ehhez a helyzethez való viszonyok hoznak egy problémát. Ők ezzel voltak igazából elfoglalva, hogy csatlakozzanak vagy nehézsítenek. Nem a mi gondunk, az ő gondjuk. Mi rendben vagyunk, mert tudjuk, hogy mit akarunk.

 A kormányfő újságírói kérdésre válaszolva reagált arra a hírre is, hogy Amerika, Oroszország és Ukrajna között lehetséges, hogy létrejön egy találkozó. 

Mi is dolgozunk rajta. Előbb-utóbb lesz békecsúcs Budapesten. Nem tudjuk még, hogy pontosan mikor és hogy milyen szereplőkkel, de ez nem került el a napirendről. Ez ott van az amerikaiaknak a jegyzetei között és ott van a mi munkafüzetünkben is, azt gondolom, hogy előbb-utóbb lesz békecsúcs Magyarországon. Hogy kettő vagy hármas kompozícióban, azt nem tudjuk.

Grönland kapcsán a miniszterelnök elmondta:

Greenland, vagy ahogy az amerikai elnök mondta keresetlenül "egy darab jég" dolga elég gyorsan nyugvó pontra jutott, megállapodtak abban, hogy vámok nem lesznek, katonai beavatkozás nem lesz, és mindenki a konfliktus csökkentésében érdekelt, tehát a tüzet oldani próbálják, nem pedig hevíteni. Ezért most nem volt már olyan forró az ügy, mint amikor összehívták ezt a megbeszélést, de volt, aki nagyon határozottan azon az állásponton volt, hogy Amerikával mindenáron együtt kell működni, meg kell találni a közös hangot és voltak, akik azt mondták, hogy ha ez egyszer megtörtént, megtörtént holnap is, meg holnapután is, arra meg fel kell készülni. Tehát nagyon izgalmasan sokszínű volt a vita, hasznos volt egyébként.

Orbán Viktor hozzátette: „Mi mindig is azt gondoltuk, hogy ez nem európai, hanem NATO kérdés. ”

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentéseire reagálva a kormányfő azt mondta:

Hát ehhez hozzá kell most már szoknunk, kampány van, nyolcvan-egynéhány nap múlva választás van. Nem örülünk neki, de értjük a helyzetet. A választásoknak a legnagyobb tétje Magyarországon kívül Ukrajnában van. Hiszen ez a dokumentum, amiről beszéltem, ez egyébként leírja, hogy 27-ben csatlakozni kell Ukrajnának az Európai Unióhoz. Tehát nem csak 800 milliárdról van szó ebben, meg 200-ról, hanem a csatlakozás időpontjáról is. És Magyarország ezt ellenzi. Szerintem a következő száz évben nem lesz olyan parlament Magyarországon, amely az ukránok mellett szavazzon, hogy bejöjjenek az Európai Unióba. 

Kiemelte: 

Azt gondolják az ukránok, hogy egyetlen módon lehet ezt a Magyarország nevű akadályt elhárítani, hogyha ukránbarát kormány lesz Magyarországon. És ezen dolgoznak. Magyarországon nyilvánvaló, hogy mi nem akarjuk, hogy bejöjjenek az Unióba. Ellenezzük a tagságát, Tisza meg a DK be akarja őket engedni, ezért tudomásul kell vennünk, hogy az ukránok aktív szereplői lesznek a magyar kampánynak, mert elemi érdekük fűződik hozzá, hogy Magyarországon kormányváltás legyen. Ettől nem vagyok boldog, nem valami szép dolog, még ha érthető is, de hát majd megküzdünk ezzel is.

Magyarország nem támogatja Ukrajna uniós csatlakozását és pénzügyi támogatását sem

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy Brüsszel hatalmas pénzeket adna Ukrajnának.

Az Európai Bizottság bizottság elnöke legutóbb 170 milliárdról beszélt. Az én számításom szerint már 193-nál vagyunk, és ahhoz jön hozzá még ez a 90. Ők úgy számolnak, hogy a 26-27-es évet oldják meg ebből a 90-ből, 28-ban új költségvetés lesz, a magyar kormányt félretolják, és az új költségvetésben rengeteg pénzt adnak Ukrajnának és akkor már nem külön hitelfelvétellel, hanem az Unió költségvetéséből oldják meg Ukrajna pénzügyi támogatását. Ez az ő tervük. Mi ezt szeretnénk megakadályozni. Tehát mi nemzeti kormányt akarunk Magyarországon, amely nem fogja támogatni Ukrajna csatlakozását, és nem támogat olyan költségvetést sem, amely a pénzt Ukrajnába akarja küldeni. 

A kormányfő hozzátette:

Mi nem vagyunk az ellen, hogy aki akar pénzt adni Ukrajnának, az adhasson. De miért kell ezért tönkretenni az Európai Uniót? Hát az Európai Unió foglalkozzon a saját dolgával, a tagállamoknak a dolgával, és ha valaki pénzt akar adni Ukrajnának, akkor az Unión kívül egy kormányközi formátumban bátran tegye meg, ez a mi javaslatunk, önkéntes alapon. 

A miniszterelnök arról is kifejtette álláspontját, hogy a Tisza Párt ma távol maradt az Ursula von der Leyen elleni bizalmatlansági szavazásról. 

„Én a régi iskolához tartozom. Tehát ha van egy ügy, akkor valamit kell mondani. Tehát van egy ügy, bizalmatlansági indítvány van, vagy kiállsz valaki mellett, vagy azt mondod, hogy most már menjen innen, mert olyan hibákat vétett, hogy nem méltó arra, hogy élvezze a bizalmunkat. Az, hogy sunnyogok az olyan agyas dolognak tűnik, de én azt tanultam a politikában, hogy az nem vezet jóra. ”

A Béketanács nem csak Gázáról szól

A miniszterelnök kifejtette, hogy a Béketanács nem csak Gázáról szól.

Abban mindenki egyetért, hogy ha csak Gázáról szólna a Béketanács, akkor az Európai Unió szinte minden országának ott lenne a helye. De miután az amerikaiak úgy készítették ezt a dokumentumot, a mi jóváhagyásunkkal is, ami ezen túlmegy és ezért úgy tűnik föl, mint egy leendő ENSZ kezdemény, gyanússá teszi a dolgot az itteniek számára. Ők szeretnének részt venni a Gáza rendezésében, de nem szeretnének ezentúl részt venni más, szélesebb nemzetközi szervezet létrehozásában

 – mondta Orbán Viktor, hozzátéve:

Mi azt gondoljuk, hogy az amerikaiak világosan beszéltek tegnap is és ma is, első feladat konszolidálni Gázát, második feladat békét csinálni Ukrajnában. Aztán majd jön a többi is. Szerintünk ez jó megközelítés. Itt ebben nincs egyetértés.

Arra a kérdésre, hogy a magyar külpolitika szempontjából a Béketanács, vagy az Európai Unióval való együttműködés fontosabb, a miniszterelnök kifejtette:

Azt szeretnénk, ha nem vagy-vagy lenne. Azért nagyon fontos, hogy Bulgária is ott volt ma. Tehát nem egyedül voltunk ott, akik az Európai Unió tagjai közül aláírtuk alapítóként a Béketanácsnak a dokumentumát, hanem a bolgárok is ott voltak. Én úgy látom, hogy nem lesz ebből vagy-vagy helyzet. Tehát az Európai Unió is úgy gondolja, hogy ha a világban létrejön egy olyan szervezet, amelyben azért benne van a leggazdagabb arab országok vezető csoportja, benne van Törökország, benne van Egyiptom, benne van Izrael - ebből kimaradni azért egy olyan országcsoportnak, egy olyan uniónak, amely magát globális játékosként látja, az nehéz. 

Orbán Viktor hozzátette:

Aki ebben nincs benne, az valóban kimarad. Nem lesz belpolitikai problémák, különösen Gáza kapcsán. Ezt Magyarországról nem értjük, mert nincs ilyen problémánk, nem engedtük be a migránsokat. Nincsenek nagy muszlim tömegek, de Nyugat-Európában, számos országban, a Gáza-ügy egyben belpolitikai kérdés is. Nehéz lesz nekik kimaradni, előbb-utóbb valamilyen együttműködés lesz.

Borítókép: Orbán Viktor (Fotó: MTI)