Ütni-vágni kell a svájci kézilabdázókat a hőn áhított győzelemért

Svájc, Szlovénia, Svédország, Horvátország. Ez a négy ellenfél vár a kézilabda Eb-n a magyar férfiválogatottra, amelynek cseppet sem lesz könnyű dolga. Idehaza ugyan keveset tudunk a svájci kézilabdáról, de ez nem azt jelenti azt, hogy könnyű összecsapás vár a mieinkre. Az ellenfél kapusa BL-győztes, a svájci keret tele van Bundesliga-játékosokkal. Nagyon nehéz mérkőzés vár tehát Rosta Miklósékra.

A magyar válogatott legyőzheti Svájcot, de ehhez emberfeletti teljesítmény szükséges Fotó: JOHAN NILSSON/TT Forrás: TT News Agency

A 2025-ös férfikézilabda világbajnokságon Svájc a 11. helyen végzett, ami nem tűnik nagy dobásnak, de nem sokon múlt a legjobb nyolc közé jutása sem. Az olimpiai ezüstérmes németektől csak két góllal kapott ki, döntetlent játszott a csehek ellen, legyőzte Tunéziát és Olaszországot is. A két évvel ezelőtti Európa-bajnokságon viszont csak a 21. helyen zárt. Svédország viszont kedves hely a számára, mert az 1993-ban itt rendezett világbajnokságon – óriási meglepetésre – a negyedik helyen végzett, azaz éremért játszott. Ami ennél fontosabb, hogy két év múlva – Spanyolországgal és Portugáliával közösen – Svájc rendezi meg a kézilabda Európa-bajnokságot. Igazából erre az eseményre építi a csapatát, ne feledjük, hogy társrendezőként nem kell majd Eb-selejtezőt játszania. Magyarországon a svájci együttes viszonylag ismeretlenebb csapat, de óriási hiba lenne egy kézlegyintéssel elintézni őket. S ez akkor is így van, ha a pénteken kezdődő középdöntős csoportban a magyarok négy ellenfele közül papíron Svájc tűnik a legkönnyebbnek a kézilabda Eb-n.

Imre Bence eddig nagyon jó teljesítményt nyújt a kézilabda Eb-n Fotó: MTI/Hegedüs Róbert

Az izlandi újságírók kreálták a kézilabda Eb műbotrányát

Ez azonban nem azt jelenti, hogy könnyű meccs várna a magyar csapatra, amely szerdán utazott át Kristianstadból Malmőbe. A hatalmas és impozáns Malmö Arénában pénteken 18 órakor kezdünk a svájciak ellen. A csütörtöki napon néhány játékossal személyesen tudtunk beszélni Malmőben. Az Izland elleni fájó, egy góllal elvesztett utolsó csoportmeccs még mindig téma volt, de ez az ütés már átszaladt a csapaton. Legalábbis ez derült ki Imre Bence nyilatkozatából. Csapatunk szélsőjátékosa arról beszélt a Magyar Nemzetnek, hogy a vereség ellenére is felemelt fejjel jöhettek le a pályáról, szégyenkezésre tényleg semmi okuk nincsen. – Hozzánk is eljutottak azok az izlandi vélemények, amelyeket az újságírók kreáltak. Olvastuk, hogy az izlandiak nem voltak megelégedve a bíráskodással. Mi sem, de ez már történelem. Az éremnek mindig két oldala van, ők nyilván másképpen élték meg azt a meccset, mint mi. Nyilván azt éreztük, hogy kaphattunk volna kicsivel több segítséget, de nem hinném, hogy ez a mérkőzés a játékvezetésen múlt volna. Sokkal inkább annak örülök, hogy a világsztárokkal felálló izlandi csapat ellen milyen kiélezett, parázs, a végletekig nyílt meccset tudtunk játszani. 

Attól függetlenül, hogy Izland megvert minket, világosan látszott, hogy ők megint a külső segítségben bíztak, azt várták, hogy majd valaki meglöki helyettük a szekeret, s így tudják átlépni a saját árnyékukat. 

Mert maguktól ez nem nagyon ment.

Imre Bence ezek után pénteki ellenfelünkről, a svájci csapatról is beszélt. – Senkinek sem tanácsolom, hogy gyengének tekintse Svájcot, mert fantasztikusan jó, erős és fejlődő csapatról beszélünk. Másfél soruk a Bundesligában is meghatározó játékos, tehát szó sincs arról, hogy a kispadot melegítenék. Ha csak azt mondom, hogy Kielben a svájci Lukas Laube az egyik csapattársam, pontosan tudom, milyen fejlődésen ment keresztül az elmúlt években. Támadásban Laube a Bundesliga egyik legjobb beállósa. 

Nikola Portner, a svájciak BL-győztes kapusa Fotó: CORNELIUS POPPE / NTB

– Ilyen játékosok alkotják tehát az ellenfelet, két remek balszélsővel, egy nagyon jó jobbszélsővel, erős átlövő játékosokkal 

és el ne feledjem, egy BL-győztes kapussal, Nikola Portnerrel, aki a Magdeburg hálóőre 

– folytatta Imre Bence. – Biztos vagyok benne, hogy nagyon keményen és felszabadultan fognak játszani, hiszen az, hogy bejutottak a legjobb 12 közé, nekik óriási siker. (A legutóbbi Eb-n 21. helyen végeztek – a szerk.) Arról nem is beszélve, hogy a középdöntőbe jutásukat már csaknem elengedték. Ki hitte volna, hogy Svájc tizenhét góllal legyőzi Montenegrót és hazaküldi Feröert? Nem sokan. De az sem volt mindennapos, hogy a svájciak Szlovénia ellen kilenc góllal vezettek, majd mégis kikaptak a párizsi olimpia ezüstérmesétől. Ebből számomra az következik, hogy hektikus teljesítményre képesek. Nekünk most az a feladatunk, hogy a lehető legkeményebb védekezéssel menjünk fel a pályára. Ha normális keretek között tudjuk őket ütni-vágni, akkor meg tudjuk nyerni a mérkőzést.

A magyar álmok még elérhetőek Malmőben

Imre Bencével kicsit előre is tekintettünk, hiszen azt is tudjuk, hogy a svájci meccs után a szlovénok, a svédek és a horvátok következnek. – Ezt dobta a gép, nekünk ebbe nem volt beleszólásunk. A csoportban jó volt, hogy egyre nehezebb ellenfelekkel játszhattunk, de a középdöntőben már nincs gyenge csapat. Szóval, a meccsek sorrendje ebből a szempontból majdnem mindegy. Nagyon szeretnénk elérni az álmainkat, de egyelőre csak a svájci meccsel foglalkozunk. Két napig nem léptünk pályára, ez nem jött most rosszul, hiszen a válogatottban vannak olyan játékosok, akik eddig is jelentős terhelést kaptak. Utaztunk, sétáltunk Malmőben, kicsit ki is zártuk most a kézilabdát, ám ennek az időszaknak most vége.

– A svájci férfi kézilabda hatalmas fejlődésen ment keresztül, az sem véletlen, hogy eljutottak a középdöntőbe – mondta a Magyar Nemzet kérdésére a magyar válogatott másik szélsője, Bóka Bendegúz. – Rengeteg futás jellemzi a játékukat, a lerohanó támadásokban nagyon erősek, s a gyors középkezdések fegyverét is jól használják. 

Ezekre kell odafigyelni. A visszarendeződésünk hatékonysága lesz ennek a meccsnek a kulcsa.

Ha a védekezésünk annyira kemény és pontos lesz, mint az első három mérkőzésen, akkor Svájc ellen meglehet a harmadik győzelmünk ezen az Eb-n. 

A német sajtó már eltemette Svájcot

A svájci csapatot – akaratukon kívül – a németek is alaposan feltüzelték. A Sport Bild online kiadása ugyanis közzétett egy olyan anyagot, amelyben kiejtette az Eb-ről a helvéteket. Holott Svájc azzal, hogy 17 góllal legyőzte a montenegrói együttest, meg tudta előzni a már biztos továbbjutónak gondolt Feröert. 

Tény, hogy a svájciak az utolsó pillanatban csusszantak be a legjobb 12 közé, de itt vannak és ez a lényeg.

A spanyol válogatott egykori legendás játékosa, Victor Tomas is meglepődött a történteken. – A svájciak Montenegró elleni meccse teljesen megdöbbentett. Valaminek történnie kellett, mert véletlen nem lehet tizenhét góllal győzni ezen a szinten – mondta a világbajnok és Bajnokok Ligája-győztes Tomas. – A Szlovénia elleni meccs után, amelyet szintén hihetetlen módon, kilencgólos vezetésükről buktak el, minden svájci a könnyeivel küszködött. Ezért is örülök, hogy mégis sikerült továbbjutniuk.

Andy Schmid, a svájci válogatott szövetségi kapitánya Fotó: ERIK FLAARIS JOHANSEN / NTB

A svájci szakértők a magyarokat évek óta az európai kézilabda „sötét lovának” tartják, akik a 2024-es Európa-bajnokságon, és a 2025-ös világbajnokságon csak kevéssel maradtak le a legjobb négy közé jutástól. Azt írják, hogy a magyarok fizikailag erősek, ami nagyon megnehezítheti a svájci csapat dolgát.

Svájc bizakodik, szerintük minden lehetséges

Azzal, hogy a svájciak az utolsó pillanatban csúsztak be a malmöi középdöntőbe, egészen biztosan felszabadultak a nyomás alól. Szövetségi kapitányuk, Andy Schmid is erről beszélt. – Tizenkét évvel ezelőtt azért nem nyertük meg a Lőwennel a német bajnokságot, mert a Kiel gólkülönbsége kettővel jobb volt, mint a miénk. 

Akkor átkoztam a kézilabda Istenét. Most viszont mindent visszavonok, mert ahogy eljutottunk Malmőbe, az szinte hihetetlen volt a számomra.

Még akkor is, ha tudtam, hogy a montenegrói csapat már kiesett és nem juthat tovább. Végig nyomás alatt akartuk tartani őket, az volt a cél, hogy megroppanjanak és feladják. Végül ez történt. De ha valaki a meccs előtt azt mondja nekem, hogy tizenhét góllal nyerünk ellenük, kinevetem vagy legyintek egyet.

A svájci sportsajtó – már amelyik egyáltalán hajlandó komolyabban foglalkozni a kézilabdával – most az oslói csodáról beszél. Meg arról, hogy a piros-fehérek itt biztosan nem akarnak megállni, újabb meccseket akarnak nyerni a malmői középdöntőben. Szerintük Svájc – ha jó napot fog ki – képes lehet minden meccsét megnyerni. Maradjunk annyiban, hogy ez egy merész jóslat.

Szép és rettenetes magyar emlékek

A magyar válogatott legutóbb 2023 őszén, Schaffhausenben és Tatabányán játszott Svájc ellen Eb-selejtezőt. Mindkét meccset megnyerte csapatunk, az elsőt, idegenben 37-32-re, a tatabányait 36-27-re. Fájdalmasabb emlék, amikor 2007. június 3-án Dabason szintén felkészülési mérkőzésen a svájciak 31-30-ra nyertek. Még rosszabb emlék – és ez már világversenyen történt meg – az 1995-ös izlandi vb, ahol a Reykjavíkban lejátszott összecsapáson 30-23-ra kikaptunk a helvétektől. 

Bármennyire is hihetetlen, de az 1995-ös vb óta most lesz az első olyan Magyarország–Svájc mérkőzés, amelyet világversenyen játszunk ellenük. 

Ám van egy olyan történet, amelyet ma már nagyon kevesen ismernek. 1979. február közepén Spanyolországban rendezték férfikézilabda B-világbajnokságot, amelynek első két helyezettje kijutott az ötkarikás játékokra. Mondhatnánk, egy olyan képességű csapatnak, mint amilyen az akkori magyar válogatott volt, ez kötelező feladat lett volna. De ez sem sikerült, mert az első mérkőzésen Svájc két góllal, 19-17-re legyőzte a magyarokat. A vereség miatt a válogatott a torna harmadik helyén végzett, de nem ez volt a lényeg. Hanem az, hogy a csapat úgy utazott el erre a sorsdöntő B-vb-re, hogy a magyar szövetség akkori vezetőinek fogalmuk sem volt egy nagyon komoly szabályváltozásról, s végül ez okozta a bukást. 

Az IHF nem sokkal a spanyolországi B-vb előtt vezette be azt, hogy pontazonosság esetén az egymás elleni eredmény számít. Ettől persze még nem kellett volna kikapni a svájciaktól, de az, hogy az IHF átirata odakint, Spanyolországban került elő egy aktatáskából, megmutatja a sportágban akkor uralkodó magyar viszonyokat.

Elég lelombozó lehetett mindez, tudniillik mindenki azt hitte, hogy a svájciaknál jobb gólkülönbséggel rendelkező magyarok nem kerülhetnek bajba. Arról nem is beszélve, hogy a felesleges spórolás miatt a válogatott az utolsó pillanatban esett be Murciába. A magyar szövetség nem élt azzal a páratan lehetőséggel sem, hogy a B-világbajnokság előtt egy olyan túrán vegyen részt Spanyolországban, amelynek minden költségét a vendéglátók fizették volna. Helyette januárban, Szófiában küzdöttünk egy nemzetközi tornán, majd Budapesten háromszor is legyőztük az osztrák válogatottat. Ezek után még kétszer agyonvertük Győrben a sehol sem jegyzett bolgárokat, így készültünk mi a sorsdöntő spanyolországi B-vb-re. Amin tehát elbuktunk, de az 1980-as moszkvai olimpia bojkottja miatt aztán mégis kijutottunk a szovjet fővárosban rendezett olimpiára, ahol a negyedik helyen végeztünk.

Egy rég elfeledett nagy svájci kézilabdabotrány

Végül pedig érdemes felidézni azt az esetet, amely 2010. október 27-én, az oroszországi Csehovban történt, ahol az orosz és a svájci csapat Eb-selejtezőt játszott egymással. Az oroszok 36-34-re nyertek, de a svájciak a meccs után óvást adtak be, mert szerintük a bírók és az EHF-delegátus rossz döntést hozott akkor, amikor a mérkőzés utolsó percében szabálytalan csere miatt kétperces kiállítással sújtotta a svájciakat. Az EHF első fokon a mérkőzés újrajátszását rendelte el, de a másodfokú döntés ezt megváltoztatta, így erre végül nem került sor.

A svájciak elleni mérkőzés esélyeiről Bartucz Lászlóval beszélgettünk, aki elárulta, mi ad neki plusz motivációt az Eb-meccseken.