Könyvesház

Keserűség, férfibú
Szentjóbi Szabó László versei
Szepesi Attila
1794. december 11-én a pesti utcán tartóztatták le Szentjóbi Szabó Lászlót a Martinovics-féle jakobinus összeesküvésben való részvétel vádjával. A súlyosan beteg költőt – Verseghy, Batsányi és Kazinczy társaságában – 1795. szeptember 5-én zárták be a kufsteini börtönbe, egy hónappal később, október 6-án, huszonnyolc éves korában meghalt. Társai versekben emlékeztek meg szörnyű szenvedéseiről.
Életében egyetlen verseskönyve jelent meg, 1791-ben. Ötvenhat „elegyes verset” tartalmaz a munka: pásztori és alkalmi verseket, életképeket, epigrammákat és szerelmi dalokat, politikai költeményeket, továbbá – a kor szokása szerint – antik mesterek (Homérosz, Ovidius, Horatius) verseinek aktualizált „átköltéseit”. A kötet versei után négy, a vers és a próza határmezsgyéjén mozgó – mindenesetre prózaformában leírt – mű, továbbá egy pásztorjáték következik. Szentjóbi Szabó költeményei többnyire adott dallamra íródtak, legfőbb jellemzőjük az „érzékenység”, a szubjektum szélsőséges érzelemvilágának bemutatása.
„Pásztor! moss kádat! a szedők készek / én részemről a puttonos lészek / Ennek adj dézsát kosarat ennek / Itt ma dólgozni szükség mindennek” – írja hangulatos életképében, melynek címe: A nagy szüret Telegden. Ritka az ilyen eleven, képszerű vers a Szentjóbi Szabó-életműben, hiszen legtöbb dala csupa elfoszló sóhaj, keserűség és férfibúsongás: „Miólta nyúgodalmomnak / Ellenére szeretek / De füleid panaszomnak / Hallására siketek: / Hányszor mondtam bús lélekkel / Mit szeretsz bóldogtalan? / Ha minden kín s gyötrelmekkel / Szerelmed haszontalan…” – írja Phillishez című versében. Ez utóbbi jellegzetes példája a Szentjóbi Szabó László-versmuzsikának, melyben a költő szinte képek nélkül, halk zenévé oldva mondja el lelkének keserűségét.
Kazinczy, kora irodalmi kánonjának megalkotója nagyra tartotta ezt a szenzibilis, belső muzsikákkal áthatott lírát, és sokat várt a költőtől, aki fiatalon halt tragikus mártírhalált a kufsteini börtön szomszédos cellájában.
(Szentjóbi Szabó László összes költeményei. Balassi Kiadó, 2001. Budapest. Ára: 2300 forint)

Ázsia
Legendák a Boszporusztól a Bering-szorosig
R. J.

Afrika, Európa, Észak-Amerika, Dél-Amerika után most Ázsia titkairól olvashatunk a Kontinensről kontinensre című hétrészes sorozatban. A sorozat főszerkesztőjének nem titkolt célja, hogy hatalmas ismeretanyagot adjon közre érthetően, dokumentum jellegű fotók társaságában. Arra számít, hogy aki kézbe veszi ezeket az albumokat, nemcsak adatokat és tényeket talál bennük, hanem a szerzőkkel együtt barangolja végig a nemzeti parkokat, kóborol az őserdőkben és sivatagokban, mássza meg a hatalmas hegyeket. A szerzők ugyanis nemcsak ismerik, hanem szeretik is a földrészt, amelyről hírt adnak. Expedíciók tagjaiként bejárták a különböző vidékeket, a képek többségét is maguk készítették.
Ázsia valójában nem az egység, hanem a sokféleség szimbóluma. Ez a legnagyobb területű kontinens, ezen a földrészen az összes létező éghajlati típus előfordul, állatvilága még mindig varázslatos, pedig az ember már alaposan megritkította. Ázsiában van a bibliai Ararát-hegy, amely az Örmény-magasföld leghatalmasabb vulkáni kúpja, a Boszporusz tengerszoros, amely elválasztja a földrészt Európától. Itt található a Kevir-sivatag holdbelinek látszó vidéke, a Föld legrégebben lakott városa, Jerikó s a világ tetejének hívott Himalája. Tudósok, kutatók évszázadok óta indultak ide felfedezőútra, s talán még ma is vannak errefelé elrejtett csodák. Magyar utazók és felfedezők nevét is megörökítette a történelem: Ottó és Julianus barát, Jelky András, Benyovszky Móric, Kőrösi Csoma Sándor, Vámbéry Ármin, Xantus János, Zichy Jenő, Almásy György, Stein Aurél és a többiek máig legendás hírű hősei a tudománynak és történelmünknek.
(Ázsia. Kontinensről kontinensre. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 2002. Ármegjelölés nélkül)

Gyémántgöröngyök
Elrejtőzött Kosztolányi-darabok
Zsohár Melinda

Egy ideig képtelenségnek tartottam, hogy Petőfi iránti olthatatlan lángolásom csillapuljék, s ne őt tartsam minden idők legnagyobb magyar költőjének. Aztán a nyugatosok megismerésével s főként megértésével változott a véleményem. Petőfi ma is piedesztálon áll lelkem egyik szögletében, ám a nagy nyugatosokért legalább úgy lelkesedem.
Kosztolányi ma is rabul ejt. Annyira városi, halk, elegáns és finom, azt hittem, soha meg nem értem, nem beszélve férfias szarkazmusáról és hőemelkedéses dekadenciájáról. Mégis. Költeményei, a magyar nyelv iránti már-már tárgyiasult vonzalma, szikár, mégis elképesztően lírai prózái varázslatosak. S ahogy nemrég megjelent Gyémántgöröngyök című összeállítása tanúsítja: nem évülők. A világ, melyről eleddig kötetben meg nem jelent publicisztikai írásai, riportjai, karcolatai, tárcái szólnak, már elsüllyedt a múlt századdal (kétszeresen is, hiszen a század felénél elsüllyedt már először, aztán a naptári számítás szerint újfent), ám a jelenségek és a mondatokba öntött lelki rezdülések most is megkapóak és érthetőek.
Nem is a versek és a műfordítások miatt érdemes megvenni e kötetet: a múlékony műfaj, az újságírói remeklések olvasása kínál izgalmas irodalmi kalandot. A kiadó még azt is megkockáztatta, hogy néhány kétes eredetű írást is beválogatott a sorba, ránk bízván, vajon fölismerni véljük-e a viszonylag összekeverhetetlen stílust. Ha azt hittük, a nagy költő-zsurnaliszta nemzedék formanyelve, eszköztára elavult mára, Kosztolányit olvasva meginog ebbéli véleményünk. Lehet, hogy írástudóink mára elfelejtettek írni? Pedig nem ártana az újságokban sem. A hírekben és tudósításokban sem.
Kosztolányi nem poros, nem avult, de feszes, pontos és találó. Mit tudhatunk mi, mai magyarok IV. Károly (Habsburg Ottó édesapja) koronázásáról? A gyémántgöröngyök a koronázásról című rövid írás mégis megfejthető, s a háborúról – az elsőről – való elmélkedései igazak a mai háborúkra. Az ő szelíd pasztelljei ellenére is. A kis magyarok címet viselő története úgy emelkedett és megható, hogy nem didaktikus és nem patetikus. Komoly és fegyelmezett újságcikk – szivárványszín tintával írva, lepkeszárny-hártyapapírra.
Amúgy takaros a könyv is, csak a benne levő néhány kép hihetetlen rossz minőségű. Ennél többet tud a mai nyomda, még a Kosztolányi-korú fotográfiák feldolgozása esetén is.
(Kosztolányi Dezső: Gyémántgöröngyök – Versek, műfordítások, publicisztikai írások, nyilatkozatok, riportok. Magyar Könyvklub, Budapest, 2001. Ármegjelölés nélkül)

„Szívből drakulálunk!”
Versjáték gyerekeknek és felnőtteknek
Papp Ágnes Klára
A magyar költészetben – az okokról önmagában sokat mondó ötvenes évektől – speciális szerepet tölt be a gyermekvers. Nem azonos ez a gyermekkorra visszarévedő felnőtt nosztalgiájával, sem a lehetetlen, az értelmetlen, az értelem előtti gyermeki és költői gondolkodás egybejátszásával, de az állatversek emberi világot (társadalmat, embertípusokat, politikát) allegorizáló tanulságával sem. Mégis mindegyikkel rokon a műfaj: a menekülésében. A politika, a valóság, a komolyság és komorság elől; vicc, játék, irónia, szatíra jelenik meg benne. Játék a formával és a jelentésekkel, akár a politikai utalások, akár a szürreális világteremtés értelmében. Mert természetesen mást jelent ez Weöres Sándornak, mint Zelk Zoltánnak, mást Tamkó Siratónak, mint Devecserinek. Ez az örökség azonban az okok eltűntével, a körülmények megváltozásával új értelmet nyer.
Jó példa erre Darvas László Állatszabásúak című kötete, amelynek ajánlása: „Felnőtt gyerekeknek és gyermeteg felnőtteknek” jól tükrözi, mit ért ő játékosságon és gyermetegségen. És valóban: sikerül olyan humoros, játékos (nem politikai, inkább kulturális) utalásokkal átszőtt nyelvi világot teremtenie, amely szórakoztató lehet egy gyermek számára is (mert ez a műfaj egyik jellegzetessége, hogy sohasem szakad el teljesen ettől az eredeti funkciótól, sőt ez élteti, innen merít ihletet), ugyanakkor nem ragad le sem hangzásában, sem témájában a didaktikus, primitív és érdektelen egyértelműségek szintjén. A gyermeki játékosság Darvas számára leginkább Devecseri Állatkerti útmutatójára és a rímhányó Romhányi állatverseire emlékeztető nyelvi humort jelent. („Vígan fürdik már a béka, / mert kitört a világbéka. / Hideg a víz, kutykuruty, / mégsem gyötri hugyhuruty.”)
A kötet vonzó, élvezetesen színes. De ez nemcsak a költő nyelvezetére, hanem a vele teljes mértékben egyenrangú és együttműködő rajzoló és tervező Felvidéki András képi világára is vonatkozik. A versek közegéhez hasonlatosan a játékosság és a kulturális utalások rendszerét hozza létre a rajzoló is: az egyik oldal szecessziós szőttesre, a másik két világháború közti mesekönyvre, a harmadik harmincas évek végi plakátra emlékeztet, egyszer Henri Rousseau naiv festményeit idézi, másszor barlangrajzot, görög vázát. De egyszer sem esik ki a szerepéből a rajzoló: ugyanaz az ötletes és humoros ábrázolás, ugyanaz a színösszetétel jellemzi valamennyi képét, nem uralkodik el az illusztráció a vers rovására, hanem összhangban marad vele. A végeredmény olyan szép könyv, amelyet élvezettel forgathat az olvasó. Vagy megfordítva: olyan jó verseskötet, amelyre ránézni is öröm.
(Darvas László: Állatszabásúak. Felvidéki András rajzaival. Barlang Kiadó, Budapest, 2001. Ára: 2240 forint)

Kényelmetlen tudományok
Arthur Koestler kései művei
Balkó Ágnes
Az ideig-óráig álmélkodó olvasó két kései Koestler-művet kap kezébe: az író ezúttal a természettudományok témaköréből merít, és publicisztikus hevülettel, racionális, világos érveléssel, lefegyverző módon kalauzol minket a csak látszólag szokatlan eszmék és hősök között. A dajkabéka esete egy rendhagyó pályát rendhagyó módon – öngyilkossággal – bevégző zoológust állít elénk, Paul Kammerert, aki az elmúlt század elején Bécsben tevékenykedett, valóságos hüllő- és kétéltűmágus volt, ezen állatfajták tenyésztésében kiemelkedő érdemeket szerzett. Egy kísérlet során arra a lamarcki elméletet megerősítő következtetésre jutott, hogy a szerzett tulajdonságok valóban lehetnek örökletesek, míg a tudományos ellentábor, a neodarwinisták állítása szerint a genetikus adottságok úgy öröklődnek át egyik nemzedékről a másikra, hogy nem érinti génkészletüket mindaz, amit életük során tapasztaltak. Ez az ellentmondás heves érzelmi és filozófiai ellentéteket szított. Kammerer munkájában szívós állhatatosságot és páratlan türelmet tanúsított, mégis egyik preparátumáról bebizonyosodni látszott, hogy hamisítvány. Az ellene indult hadjárat végére tett pontot a tudós öngyilkossága.
A könyv nagy erénye, hogy az események mögött a korszak szellemi klímáját, vitamódszereinek ismertetését is ironikus tárgyilagossággal, de nem minden empátia híján végzi el Koestler, és aligha kétséges, kinek az oldalán áll az író.
Nem kevésbé izgalmas és meghökkentő az érzékek fölötti, azokon túli észlelés kérdéseivel foglalkozó nagy ívű esszéje, A vak véletlen gyökerei. A szerző abból indul ki, hogy az elméleti fizika sorra megtörte a „természet törvényeinek” korábban érinthetetlenként tisztelt szentségeit, sőt az érzék feletti észlelés tanulmányozása józan és tárgyilagos, empirikus tudománnyá alakult át. Mára már védekezéssé szelídült a korábbi agresszív és magabiztos elutasítás, az intellektuális kényelmetlenségen győzedelmeskedett a fizikai világszemlélet alapvető megváltozása. Koestler lenyűgöző összefoglalójában nem kevesebbet állít, mint hogy a parapszichológia látszólag képtelen kijelentései sokkal kevésbé abszurdak, ha megismerkedünk a modern fizika valóban fantasztikus kijelentéseivel, a mindennapi józan ész ítéleteire alaposan rácáfoló eseményekkel.
Makovecz Benjámin kitűnő fordítása értő módon kalauzolja az olvasót ebben a különös és izgalmas dzsungelben.
(Arthur Koestler: A dajkabéka esete. A vak véletlen gyökerei. Európa Könyvkiadó, Budapest, 2002. Ára: 2500 forint)

A Helikon Könyvesház sikerlistája
Ismeretterjesztő
1. Gönczöl Katalin – Kóthy Judit: Ombudsman, 1995–2001 – Helikon Kiadó 2980 Ft
2. Várhegyi Éva: Bankvilág Magyarországon – Helikon Kiadó 2900 Ft
3. Kun Miklós: Az ismeretlen Sztálin – Athenaeum 2000 7990 Ft
4. Marx József: Szabó István. Filmek és sorsok – Vince Kiadó 3495 Ft
5. Azt meséld el, Pista! Örkény István az életéről – Palatinus Kiadó 1600 Ft
Szépirodalom
1. Závada Pál: Milota – Magvető Kiadó 2990 Ft
2. Brasme, Anne-Sophie: Lélegezz! – Ulpius-Ház Kiadó 1380 Ft
3. Faludy tárlata. Középkori költészet – Glória Kiadó 3990 Ft
4. Nagy Olga: Paraszt dekameron – Auktor Kiadó 2500 Ft
5. Norfolk, Lawrence: Vadkan képében – Athenaeum 2000 2990 Ft