Széchenyi-kártya: változó feltételek

Júniustól a Széchenyi-kártyával felvehető, vállalkozóknak szóló hitelt az előzetes tervekkel ellentétben nem kilencven naponként kell majd a vállalkozóknak visszafizetni, hanem a projektben részt vevő bankok naptári negyedévi zárását kövező 15. napig. A negyedéves zárást követő 15 nap során legalább egy napon át a hitelfelhasználás összege nem haladhatja meg a hitelkeret ötven százalékát. Változás továbbá, hogy a Hitelgarancia Rt. nemcsak a tőkére, de a kamatokra is kezességet vállal. Ennek mértéke viszont a korábbi 78 százalékról 73-ra csökkent. Mindemellett a vállalkozó teljes magánvagyonával felel a felvett összeg és annak kamatai visszafizetéséért.

Még áprilisban jelentette be a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ), valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) vezetése, hogy májusban vagy júniusban bocsátják ki a Széchenyi-kártyát. Parragh László, az MKIK elnöke a kibocsátás idejét firtató kérdésünkre tegnap elmondta, tartják a vállalt időpontot, s júniusban a vállalkozók számára hozzáférhető lesz a kártya. A konstrukció – egyszeri elbírálás után – fél- és egymillió forint hitelt biztosít majd a kártyatulajdonos vállalkozóknak, akik az összeget egy esztendőn belül – újabb hitelbírálat nélkül – bármikor, ismétlődően felvehetik.
Az elmúlt egy hónapban változások történtek viszont a feltételekben: az MKIK és a VOSZ által létrehozott, kártyakibocsátást végző KA-VOSZ Rt. gazdasági igazgatója, Bíró Fruzsina lapunknak elmondta: az előzetes tervekkel ellentétben a hitelt a vállalkozóknak nem kilencven naponként kell majd visszafizetni, hanem a projektben részt vevő bankok (az OTP, a Postabank és a Magyar Külkereskedelmi Bank) naptári negyedévi zárását követő 15. napig.
A negyedéves zárást követő 15 nap során legalább egy napon át a vállalkozó hitelfelhasználásának összege nem haladhatja meg a hitelkeret felét. Vagyis, ha például egy ügyfél az egymillió forintos keretéből hétszázezer forintot hív le, akkor a 15 nap során legalább kétszázezer forintot kell majd visszafizetnie.
Amennyiben ennek a kötelezettségének a hitelt felvevő a 15 nap alatt nem tesz eleget, akkor az ezt követő 16. napon felmondják a szerződését. Változás továbbá, hogy a Hitelgarancia Rt. nemcsak a tőkére, de a kamatokra is kezességet vállal.
A korábbi elképzelésekkel szemben a cég viszont nem 78, hanem 73 százalékig vállal kezességet. Egyébként az ügylet mögött egyéni kezességvállalás is meghúzódik, mert a vállalkozó teljes magánvagyonával felel a felvett összeg és annak kamatai visszafizetéséért.
A vállalkozói kártya gondolata Demján Sándortól, a Vállalkozók Országos Szövetsége ügyvezető elnökétől származik. A több éve megszületett elképzelést jónak találta az MKIK vezetése is, ezért a javaslat mellé állt.
Az ötlet a leköszönő Orbán-kabinet gazdaságpolitikai elképzeléseibe is belefért, ezért a polgári kormány a Széchenyi-kártya kapcsán folyósított hitelhez öt- százalékos kamattámogatást nyújtott, s átvállalta a garanciadíj felét. Előzetes számítások szerint a vállalkozók a program során évente összesen mintegy 25-30 milliárd forintot fognak igényelni.
A kártya éves díja előreláthatólag 10–22 ezer forint között, míg a hitel éves kamata maximum 9,4 százalék lesz. Parragh László, az MKIK elnöke kérdésünkre válaszolva kifejtette: bízik benne, hogy az állami kamattámogatás összegét jövőre némileg emelni lehet, bár a túl olcsó hitel sem jó, mert az spekulációkra is okot adhat.
A konstrukcióhoz csatlakozó szakmai kamarák és érdekvédelmi szövetségekkel folyamatos tárgyalások folynak, egyebek mellett az Ipartestületek Országos Szövetségével, valamint a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdek-képviseleti Szövetségével is.
Szakemberek egyetértenek abban, hogy még hazánk európai uniós csatlakozása előtt kiemelten fontos feladat a hazai mikro-, kis- és középvállalkozók tőkeellátottságának javítása, átmeneti likviditási problémáinak kezelése.
Ezt a célt a kártyán keresztül felvehető, normatív elven működő hitel is hatékonyan szolgálja, s növeli a honi vállalkozások versenyképességét, s végleg megszünteti az uzsorakamatot. Az elképzelések között szerepel, hogy később esetleg ötmilliós ezüst- és tízmilliós aranykártyát is kibocsátanak.