Székely és Tocsik: ítélet

Az ítélkezési szünet előtt csúcsra járatva tárgyalják az ügyeket a bíróságokon. Hétfőn két ügyben is ítélet születhet: Székely Zoltán egykori kisgazda képviselő büntetőügyében hozhat a bíróság elsőfokú ítéletet, a Legfelsőbb Bíróság pedig Tocsik Márta polgári perében mondhatja ki a jogerős végzést. Mindkét ügy a közfigyelem középpontjában áll, ám a legérdekesebb döntés mégiscsak Tocsik Márta ügyében várható, mert az vélhetően befolyásolhatja a még csak első fokon lezárt büntetőügyet.

Tocsik Mártának és az ÁPV Rt.-nek adott igazat első fokon a Fővárosi Bíróság tavaly, július 7-én abban a polgári perben, amelyet még 1996-ban a Legfőbb Ügyészség indított a két alperes között létrejött szerződések érvénytelenségének és azon belül semmisségének megállapítása miatt. Ha ez az ítélet jogerőre emelkedik, Tocsiknak – e döntés szerint – nem kell visszafizetnie a 804 millió forintos sikerdíjat, amit a Legfőbb Ügyészség keresetében visszakövetelt. Azonban a jogásznő nevével fémjelzett büntetőügyben első fokon a bíróság 640 millió forint összegű vagyonelkobzásra ítélte, amely tulajdonképpen sikerdíjának nettó összege. Ráadásul a büntetőügyben másodfokon is a Legfelsőbb Bíróság dönti el, hogy a jogásznő bűnös-e vagy nem, s többek között rendelkeznie kell arról is, hogy elkobozható-e az a vagyon, amelyet ugyanazon bíróság – igaz, másik tanácsa – esetleg úgy ítélhet meg: a jogásznő megdolgozott érte.
Székely Zoltán perében hétfőn mondják ki az elsőfokú ítéletet. A perbeszédekben a vádat képviselő ügyész a középmértéknél alacsonyabb, tehát hét év alatti letöltendő börtönbüntetést javasolt, Székely védője, Futó Barnabás pedig bűncselekmény hiányában kérte védence felmentését a bíróságtól. Az ügyész a másodrendű vádlottra, F. Zsoltra pedig két év négy hónapnál kevesebb börtönbüntetés kiszabását kérte a bíróságtól.
Székely Zoltánt az ügyészség vezető beosztású, hivatalos személy által, hivatali helyzetével visszaélve elkövetett hivatali vesztegetéssel vádolja. Az egykori képviselő a tárgyalásokon konzekvensen tagadta bűnösségét. Szerinte őt csőbe húzták, az ügyészségen pedig, ahol a vizsgálat folyt, pszichikai kényszer alatt vallott.
Az ügyészség vádirata szerint Székely Zoltán 1999-ben az Országgyűlés Környezetvédelmi Alap Céltámogatás (KAC) ellenőrző albizottságának elnökeként megpróbálta egy emődi, 464 millió forintos csatornaépítésre adott támogatás 30 százalékát megszerezni, illetve elérni, hogy az általa megjelölt céget vonják be az építésbe. A másik vádpont szerint Székely Zoltán az Országgyűlés közbeszerzéseket vizsgáló bizottságának elnökeként előbb 30, majd 20 millió forintot kért Balla Dániel vállalkozótól; a pénzt át is vette.