Szigorú rendeletet alkotott a terézvárosi képviselő-testület a fakivágás általános szabályairól, illetve a kivágott fák pótlásának kötelezettségéről. A rendelet hatálya a védett természeti értékeken kívül a tulajdonosától függetlenül kiterjed a városrész minden egyes fájára, az utcai fasorokra és az azokat kísérő zöld sávra is – tudtuk meg Óra Krisztinától, a VI. kerületi önkormányzat sajtóreferensétől. A növények gazdái, kezelői, fenntartói kötelesek azokat karbantartani, fejleszteni, illetve a használat mértékének megfelelően fenntartani és felújítani. Bizonyos időközönként felül is kell vizsgálniuk a fák állapotát. A helyi szabályozás tiltja a kerület fáinak, cserjéinek, virágainak és egyéb növényzetének bármilyen megrongálását, pusztítását vagy károsítását. Büntetik az olyan szakszerűtlen kezelést is, amely csökkenti a növények értékét. Amennyiben elengedhetetlen a fák kivágása, azt harminc nappal korábban jelezni kell a kerületi jegyzői irodán. A kivágási engedély kiadása után az önkormányzat rendelkezik a fák pótlásáról.
A faültetésről annak kell gondoskodnia, aki engedélyt kapott a növények kivágására, fedezve ennek öszszes költségeit. A pótlásnál be kell tartani a telepítendő fafajokra vonatkozó előírásokat, és az új facsemeték ültetését a közterületeken lehetőleg az irtás térségében kell megoldani.
A kerület főkertésze előírhatja a telepítés pontos helyét, az ültetendő fák fajtáját, ha ezek pótlása nem megoldható a kivágás területén. Meg is váltható a faültetési kötelezettség, ha a ennek teljesítése akadályokba ütközik. Ilyenkor a kerületi önkormányzat környezetvédelmi alapjába kell befizetni a telepítés összegét. Ezt a városrész későbbi ültetéseire, a zöld felület fejlesztésére költik. A terézvárosi önkormányzat az engedély nélküli fakivágást, a zöld felületek szándékos rongálását és a megóvási kötelezettség elmulasztását is bünteti. A szabálysértésért harmincezer forintig terjedő bírságot szabnak ki.
A legtöbb budapesti kerület a saját hatáskörében gondoskodik a kiemelt zöld területek védelméről, és külön óvják a városkép szempontjából jelentős fasorokat is – tudtuk meg Papp Katalintól, a főváros környezetgazdálkodási alosztályának vezetőjétől, aki elmondta: többek között így kerültek helyi védettség alá a zuglói Czobor utca régi ostorfái, meghagyva a háború előtti ültetési terv alapelveit, és a hagyományos városi szerkezet fenntartása miatt kellett megóvni az újpesti fasorok nagy részét is.
Hasonló szabályok vonatkoznak a helyi zöld területek védelmére a Belvárosban, bár nem alkottak külön rendeletet a fák megóvásáról. Az V. kerületi városrendezési szabályzat paragrafusa szerint a közterületek tulajdonosai kötelesek a meglévő fasorokat folyamatosan karbantartani, rekonstrukciójukat ötévenként felülvizsgálni, és szükség esetén pótolni a károsult egyedeket.
Az egyik legkevesebb zöld területtel rendelkező városrészben, a VII. kerületben szintén szabálysértési bírsággal sújtják a növényzet rongálóit, de itt inkább a növénytelepítés ösztönzésére fektették a hangsúlyt. Tízmillió forintos alapot hoztak létre a városrészben a növénytelepítések támogatására.
Újpest önkormányzata szintén helyi szabályozással gondoskodik a természet és a fák védelméről, a esztétikus városkép kialakításáról.
A városfejlesztési bizottság engedélye nélkül nem lehet még olyan épületrészeket sem létesíteni a kerületben, amelyek akadályozzák a fásítást.

Többé nem vásárolhatnak energiaitalt a 18 év alattiak