Eleőd Ákos, az alkotó elképzelései szerint a Memento Park két részből áll majd. Az Egy mondat a zsarnokságról nevű szoborparkhoz kapcsolódna az úgynevezett Tanú tér, az eddigi kiállítás tematikus folytatása. A trapéz alakú, atmoszférikus Tanú tér hosszanti talpa alkotná a Szoborpark főhomlokzatát, a fal közepén Illyés Gyula költeményével. A trapéz két oldalán egy idegenforgalmi-művészeti-oktatási miniközpont épületei jönnének létre, videotermekkel, művészeti boltokkal, előadótérrel, pódiumszínpaddal és kiállítóteremmel.
A trapéz rövidebb talpa alkotná a Sztálin-dísztribünt, tetején a csizmával, a zsarnokság megdöntésének jelképével.
A Memento Park, megálmodói szerint idegenforgalmi célállomás, művészeti akcióterület és oktatási központ is lehetne egyben, ahol a gimnazisták és az egyetemisták katartikus élményt nyújtó helyszíneken ismerkedhetnének meg a XX. század című vizsgatétel valóságelemeivel. A létesítménnyel egy olyan egységes kiállítótér jöhetne létre, amely őrzi 1956 emlékét a kommunizmus bukása, és az 1989-es politikai rendszerváltozás szimbólumaként.
– Kissé groteszknek tartom, hogy a rendszerváltás emlékműve még mindig nem épülhetett fel bizonyos technikai és tulajdonjogi problémák miatt – jegyezte meg Eleőd Ákos tervező. A világ első ilyen jellegű létesítménye egyelőre még félkész állapotban van, hiszen szükség van a kiszolgáló-, idegenforgalmi, kulturális épületekre is. Az építésztől megtudtuk, hogy a Szoborpark felépülése után, 1994-ben a főváros és az Expo Programiroda kérésére készültek el a Memento Park tervei. A világkiállítás meghiúsulásával egy ideig parkolópályára került a múzeum ügye, majd 1996-ban szavazta meg a létesítmény megvalósítását a Fővárosi Közgyűlés kulturális bizottsága. Két év múlva bekapcsolódott a programba a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma is, így 1999-ben elkezdhették a projekt előkészítését, amely megvalósítását az öt érintett minisztérium – a kulturális mellett az oktatási, az ifjúsági és sport-, a gazdasági és a külügyi tárca – egyöntetűen a támogatásáról biztosította. Az elképzeléseket tavaly nagy sikerű kiállításon mutatták be.
Eleőd Ákos tájékoztatása szerint gondot okozott, hogy a Memento Park területei két vagyonkezelőhöz tartoztak, és csak nemrég írták egy helyrajzi számra a telkeket a parkolókkal és a környező zöldsávval együtt a fővárosi szabályozási kerettervben. Tavaly belterületbe vonták az ingatlant, így nemsokára elkezdődhet az építkezés. Ezzel megvalósulhat egy olyan kiállítás, ahol az alapszolgáltatások is megjelennek a diktatúra hatalmas toposzai mellett, és nemcsak idegenforgalmi érdekessége lesz Budapestnek, hanem oktatási célokat is szolgálhat majd.
A Memento Park szinte példa nélkül álló erénye, hogy az elmúlt évtized megosztott hazai közéletében mindvégig konszenzusos tudott maradni a nemzetközi viszonylatban is nagyra értékelt tartalmi és építészeti koncepciójával, amelyről júniusban könyv is megjelenik Boros Géza művészettörténész tollából.

Többé nem vásárolhatnak energiaitalt a 18 év alattiak