Aggasztó lappiaci kilátások Németországban

Csökkenő hirdetések, megszűnő mellékletek és elbocsátott újságírók – az utóbbi időben leginkább ez jellemzi a német nyomtatott sajtó világát. A szakma válságáért elsősorban a gazdaság kritikus helyzetét teszik felelőssé.

A számok nem hazudnak és aggasztó tényre világítanak rá: a német nyomtatott sajtó az utóbbi fél évszázad legnagyobb gondjaival küzd, és anyagi helyzete egyre kiszámíthatatlanabb. A krízishelyzet éppen úgy vonatkozik a nagy hagyományokkal rendelkező, országos szinten terjesztett újságokra (Süddeutsche Zeitung, Frankfurter Allgemeine Zeitung, Die Welt), mint a gazdasági szakla-pokra (Handelsblatt, Financial Times Deutschland). A kiadóvállalatokra nehezedő sokkhatás annál is inkább nyomasztó, mert az ezredfordulóig rendre imponáló mérleggel rendelkeztek, és nagyvonalú expanziós terveket kovácsolhattak. A fordulatról az ország egyre súlyosbodó gazdasági helyzete tehet, amely azt eredményezte, hogy a hirdetések száma zuhanórepülésre emlékeztető sebességgel csökkent, holott az újságok költségvetésének kétharmada ebből a forrásból táplálkozik. „A szakma nehéz válságba jutott”– hangoztatta Wolfram Weimer, a Springer konszern két lapja, a Berliner Morgenpost és a Welt rohamléptekkel egyesített szerkesztőségének vezetője. „A helyzet annyira súlyos, hogy hasonlót mindeddig nem éltünk át”– mondotta Jochen Becker, a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) ügyvezetője. „A hirdetések forgalma a nyolcvanas évek színvonalára esett vissza” – állapította meg Heinz-Werner Nienstedt, a Handelsblatt menedzsere. 2001-gyel összehasonlítva a visszaesés a Weltnél 20, a Süddeutsche Zeitungnál 31, a FAZ-nál 42, a Handelsblattnál 30 százalék.
Az aggasztó adatok a színvonalukra oly büszke lapok nívóját is fenyegetik. A kiadók a szerkesztőségekben foglalkoztatott munkatársak létszámcsökkentésében látják a leggyorsabb lehetőséget a költségek leszorítására. Így a Berliner Morgenpost és a Welt fúziója háromszáz munkahelyet szüntetett meg. A leépítés állítólag évi tizenötmillió euró megtakarítást eredményez. A gazdasági problémák automatikusan a publicisztikai teljesítőképességet is befolyásolják: kevesebb szerkesztő – kevesebb oldal – kevesebb információ – kevesebb háttéranyag. A politikai, gazdasági és kulturális élet fórumán az eddig oly nagyra tartott sokrétűség sorsa forog kockán.
„Emögött mindig intelligens fej bújik meg” – hangzott a Frankfurter Allgemeine Zeitung, a német polgári réteg vezető lapjának találó reklámja. A fennállásának ötvenedik jubileumát ünneplő újság vezetői most éppen a FAZ szellemi pozíciójáért aggódnak. Komoly veszteségként könyvelik el a fővárosi melléklet, a Berliner Seiten megszüntetését. A főváros életének sajátosságaival foglalkozó, első alkalommal 1999 szeptemberében piacra került melléklet terjedelmét már áprilisban csökkentették.
A tizenkét főállású szerkesztő most abban bízik, hogy a tárcarovat – a Feuilleton – megfelelő terjedelemben foglalkozik majd a főváros témáival, továbbra is munkát biztosítva számukra. Június 30-tól beszünteti megjelenését a FAZ angol nyelvű kiadása is, amely a FAZ English Edition cím alatt 2000 áprilisa óta az International Herald Tribune mellékleteként jutott el az olvasókhoz.
„Az egész szakma kénytelen lesz alacsonyabb üzleti színvonalra berendezkedni. Általános konszolidációra legfeljebb 2003-ban számíthatunk” – állapította meg Heinz-Werner Nienstedt, a Handelsblatt ügyvezetője.