A korábbi kormányok is tervezték a közgyógyellátás rendszerének reformját, érdemi változás azonban nem történt. Csehák Judit, a Medgyessy-kormány egészségügyi minisztere is felvetette a módosítás szükségességét. A minap is utalt a közgyógyellátás átalakítására és a közgyógylista esetleges megszüntetésére. Mint mondta: inkább anyagi támogatást nyújtanának a rászorulóknak. Az egészségügyi tárcánál azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a módosítás részleteiről még nincs kidolgozott elképzelés.
Jelenleg háromféle jogcímen juthat valaki közgyógyellátási igazolványhoz, azaz térítésmentes gyógyszerhez és gyógyászati segédeszközhöz. Alanyi jogon jár például a rokkantaknak, az emelt összegű családi pótlékban vagy rendszeres szociális segélyben részesülőknek. Szintén alanyi jogon kapják az igazolványt a tartósan beteg gyermeket nevelők és az állami gondozottak. Normatív alapon azoknak állapítják meg a jogosultságot, akiknek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum összegét, egyedülállóknál annak 150 százalékát és magas a havi rendszeres gyógyszerköltségük. Az önkormányzat méltányossági alapon is kiadhat közgyógyigazolványt annak, akit szociálisan rászorultnak ítél. Ebben az esetben viszont a helyhatóságoknak minden kiadott okmány után az öregségi nyugdíj 75 százalékát be kell fizetniük az egészségbiztosító kasszájába.
A reform szükségességét többen azzal indokolják, hogy a jelenlegi rendszer igazságtalan és pazarló. Egyetértett ezzel Matejka Zsuzsa, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) főigazgatója is. Szerinte pazarló azért, mert az érintettek az igazolvánnyal összeghatár nélkül juthatnak gyógyszerhez és gyógyászati segédeszközhöz. Igazságtalan azért, mert a családban az egy főre jutó bevallott jövedelem nem feltétlenül tükrözi a tényleges szociális helyzetet, ráadásul a rokkantak közül nem mindenki szociálisan rászoruló. Igazságtalan azért is, mert a szegényebb önkormányzatok kevesebb embernek adhatnak igazolványt, hiszen a kiadott okmány nekik pénzbe kerül. A jelenlegi közgyógylistán található medicinák többsége ráadásul nem korszerű és nem egyezik a betegek igényeivel. Az OEP adatai szerint 2001-ben 591 ezer igazolvány volt érvényes. A központi költségvetés 15 milliárd forintot fordított a közgyógylistán szereplő orvosságokra, ebből az önkormányzatok révén mintegy 2 milliárd folyt vissza a büdzsébe.
***
Emelkedő gyógyszerárak. Július elsején életbe lépnek a társadalombiztosítás által nem támogatott gyógyszerek új árai – közölte tegnap Hamvas József, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium főosztályvezetője. Mint mondta ezek a legkülönbözőbb mértékben – a 20 százalékosnál nagyobb csökkenéstől az 50 százalékot meghaladó növekedésig – mozognak. Utalt arra, hogy a szakminiszter a nem támogatott gyógyszerek esetében ártárgyalásra nem jogosult, ezekről a gyártók döntenek, kihirdetésük pedig negyedévenként történik meg. (MTI)
origo.hu
Összeverték a románok, mert magyar - videó
