A Szabolcs-Szatmár megyében tavaly lerótt 19,5 milliárd forint általános forgalmi adóból (áfa) az egy cégtől származó legnagyobb befizetés meghaladta az egymilliárd forintot, de akadt közel ötszázmilliót adózó is. A megyében egyedül a három legnagyobb áfafizető – mezőgazdasági, élelmiszer- és italgyártó, illetve kereskedelmi – cégnek köszönhető az ebből az adónemből befolyt pénz bő tizede.
A szabolcsiaktól tavaly több mint 22 milliárd forint személyi jövedelemadó (szja) folyt be, ebből 8 százalék három nagy adózótól származott, amelyek közül kettő a vegyiparban, a harmadik pedig a kereskedelemben dolgozik.
A szabolcsi szja-fizető egyéni vállalkozások közül feltűnően jövedelmezőnek tűnik a közjegyzői és az ügyvédi pálya. A megye legnagyobb 25 adófizetője közül négy ebbe a kategóriába tartozó cég. A közjegyzők „gazdagodásának” oka az lehet, hogy egyre nő az igény az általuk készített, bírósági ítélettel egyenértékű, így peresítés nélkül végrehajtható közokiratok iránt. A közjegyzők megbízásait a hazai fizetési morál romlása is gyarapítja.
Hajdú-Biharban is előkelő helyen van a közjegyzői, ügyvédi pálya a – bevallott – jövedelmezőségben. Míg Szabolcsban az e körből származó legnagyobb jövedelem tavaly megközelítette a negyvenmillió forintot, addig a Hajdúságban a „csúcsbevallás” közel harmincmilliós nettó árbevételt rögzített, amivel a harmadik legjövedelmezőbb tevékenységnek számít a megyében.
A legbusásabb bevételt hozó foglalkozásnak a bevallások szerint a gyógyszer-kiskereskedő – magyarán a patikus – tekinthető. Náluk a befizetett adó mértéke több vállalat esetében meghaladta a tízmillió forintot. A második legjövedelmezőbb foglalkozás a gabonafélék termesztése volt Hajdú-Biharban. A hazai tulajdonú társas vállalkozások közül két debreceni székhelyű kereskedelmi cég 2001. évi adóbefizetései voltak feltűnően magasak. Ezek egyike ruházati cikkek forgalmazásával foglalkozik, illetve kis- és nagykereskedelmi tevékenységet folytat, a másik pedig több megyében érdekeltséggel rendelkező kiskereskedelmi vállalkozás. A kereskedőcégek sikere a folyamatosan növekvő kereslettel magyarázható: a határ menti romániai és ukrán bevásárlóturizmus egyik kedvelt célpontja Debrecen.
Csongrád megyében a magánszemélyek 94,9 milliárdos összjövedelmet vallottak be 2001-ben, ami 16 százalékkal több, mint egy évvel korábban – tudatta a megyei adóigazgatóság. Az adózók száma itt közel nyolcezer fővel több volt, mint 2000 után.
A megyei átlag-bérjövedelem a múlt évben 846 ezer forint volt, ami ugyancsak 16 százalékos növekedés az előző esztendeivel összevetve. A magánszemélyek jövedelem szerinti 2001. évi százas toplistájának élén álló személy 13 millió forint összegű szja-t fizetett. A szellemi tevékenységből származó legnagyobb jövedelem 32 millió forint volt a megyében – tudatta az MTI.
A legnagyobb osztalék jellegű jövedelem Szeged környékén meghaladta a hatszázmillió forintot, ami után az adókötelezettség több mint 120 millió forint volt. Az egyéni vállalkozók tízes toplistája alapján a legnagyobb bevételt, költséget és nyereséget e régióban is a gyógyszer-kiskereskedelmi ágazatba tartozó vállalkozás érte el. Évek óta előkelő helyet foglalnak el a jövedelmi rangsorban a nyomdászok. A szellemi tevékenységet folytató egyéni vállalkozók közül pedig itt is az ügyvédek, adótanácsadók és közjegyzők tehették a legtöbbet zsebre. A szakemberek szerint a Somogy és Tolna megyék alkotta országrészben évtizedek óta alacsony szintű a jövedelemtermelő képesség, egyebek közt a fellendülést ígérő tőke „tartózkodó magatartása” miatt is. A megyei APEH-igazgatóságok szerint a bérek régióátlaga 2001-ben mindössze 798 ezer forint volt, az országos 1020 ezer forintos átlaggal szemben a somogyi önadózóké például mindössze 733 ezer forintot tett ki, ami bruttó 61 ezer forintos havi bérjövedelmet jelent. Az egyéni vállalkozások jövedelmezősége tavaly tovább romlott: a somogyi vállalkozók a múlt évre összességében 1,15 milliárd forint deficitet számoltak el. Ez 2000-hez viszonyítva 440 milliós jövedelemcsökkenést jelent – közölte az adóhivatal Somogy megyei igazgatósága. A leginkább nyereséges egyéni vállalkozók ötvenes listáját egy 32 millió forintos évi jövedelemmel rendelkező vállalkozó vezeti, tízmillió feletti jövedeleme mindössze húsz vállalkozónak volt a megyében. A somogyi bérjövedelmek felső százas rangsorába 2001-ben már ötmillió forintos évi jövedelemmel is fel lehetett kerülni. Somogyban 2001-ben az szja-számadások szerint az élőállat-felvásárlók, a gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-forgalmazók keresték a legtöbb pénzt. Őket a különböző ágazatokat tekintve a közúti árufuvarozók és a közjegyzők követik. A legkisebb jövedelemről a cipő- és bőrárukészítők, az ingatlanügynökök, a fodrászok és a kozmetikusok adtak számot az adóhatóságnak.
Győr-Sopronban tavaly a lakosság és az egyéni vállalkozók szja-befizetése nettó 42,36 milliárd forintot tett ki. A legtöbb adót fizető szakmákat firtató kérdésre a megyei adóigazgatóság tömören csak annyit közölt: az ország észak-nyugati régiójában messze a legtöbb adó a tőkejövedelmekből származott, a megyei „toplistát” ezek az adózók vezetik.
Budapest keleti részén a tételesen adózó egyéni vállalkozók átlagos árbevétele tavaly fejenként 133 ezer forinttal volt több, mint egy évvel korábban. A legnagyobb árbevételt (fejenként 9,907 millió forintot) a kereskedelmi és vendéglátó-ipari cégek vallották be, de nekik a legnagyobbak a költségeik is. A nyereséges vállalkozóknál tavaly az előző évinél bő 8 százalékkal kevesebb profit „termett” mint 2000-ben (közben a veszteséges vállalatok deficitje is 9 százalékkal nagyobb lett). A nagyobb társas cégek közül az átlagosnál jobban nőtt a fajlagos nyereség a szállítással, raktározással foglalkozóknál, illetve a postai, távközlési és az építőipari cégeknél. A nagyszámú, ingatlannal foglalkozó egyéni vállalkozó jövedelme is kiemeltnek számít.
Donald Trump: Valóban igaz lehet, hogy megölték Ali Hamenei ajatollahot















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!